Természet Világa, 2010 (141. évfolyam, 1-12. szám)

2010-07-01 / 7. szám

M­iközben a citoplazma-áramlás me­chanizmusát tanulmányoztuk élő muslica petekezdeményeiben, arra lettünk figyelmesek, hogy a follikuláris sejtek magjai izegnek-mozognak (1-2. ábra és 1. vi­deo a www.termeszetvilaga.hu honlapon). A sejtmagok különös viselkedése azért tűnhetett fel, mert a sejtmaghártyába illeszkedő sejtmag-1. ábra. Egy muslica petecsőben kü­lönféle fejlettségű petekezdemények vannak. A petesejtet egyrészt test­­vér-dajkasejtjeik, másrészt azok a follikuláris sejtek táplálják, amelyek beburkolják a pete- és a dajkasejte­ket Az ábrán, amely optikai metszet egy fehérjeféleség vörösben, egy má­sik zöldben világlik A képeken né­hány follikuláris sejt hosszmetszeti képe látszik négy olyan petekezde­ményben, amelyek az érés külön­böző stádiumaiban vannak A sejt­hártya zöldben, a sejtmagok kék­ben tűnnek elő. A petekezdemények érése folyamán a follikuláris sejtek magjai egyre távolabb kerülnek ki­indulási helyüktől, mígnem megér­keznek a rájuk jellemző pozícióba, ahol rögzülnek pórus-komplexek (NPC-k) zölden világítottak, így mocorgásuk feltűnő volt a sorozatfelvéte­leken. Miközben mocorognak a sejtmagok a sejt egyik végéből a felezővonalon túlra jutnak, majd miután megérkeznek rendeltetési helyük­re, megszűnik mocorgásuk (7. ábra). Úgy tűnt, mintha a sejtmagok izgése-mozgása egy olyan mechanizmus megnyilvánulása lenne, amely a sejtmagokat a sejt megfelelő pontjába juttatja. Alighanem azért, hogy a sejt funkcióit a leg­kedvezőbb helyről irányítsák. Munkánk korai szakaszában áttekintettük a szakirodalmat, hogy tudni­illik ismertek-e már sejtmag-pozicionálási mechanizmusok. (A szakirodalom tanulmányozása azért is ajánlott, hogy ne fedezzük fel újra a spanyol­­viaszt.) Két dologra derült fény: (i) már leírtak olyan mechaniz­musokat, amelyek a sejtmagok helyváltozását biztosítják, és (ii) - örömünkre - az általunk megfigyelt megoldás új, megis­merésre érdemes. SZIKORA SZILÁRD-GÁSPÁR IMRE-SZABAD JÁNOS Hogyan kerülnek helyükre a sejtmagok? Közismert, hogy a magasabb rendű élőlények legtöbb sejtjében egyetlen sejtmag van, benne a kromoszómák, azokban pedig a DNS, amely a sejtek funkcióit irányítja. A sejtmag többnyire a sejt közepén van. Hogyan kerül oda? Mi annak a jelentősége, hogy a sejtmag jól meghatározott helyen van? Mi történik, ha a sejtmag nem kerül a helyére? Áttekintésünk e kérdésekre igyekszik választ adni, bepil­lantva műhelyünk munkájába. A már ismert sejtmag-pozicionáló mechanizmusok Az eleddig ismert valamennyi, a sejtmag helyzetét megha­tározó mechanizmus alapja a sejtváz. A sejtváz alkotói kö­zül az aktinmolekulákból fel­épülő mikrofilamentumoknak, valamint a tubulinokból kép- _______________________________________________________________________SEJTBIOLÓGIA 2. ábra. A sejtmag-mocorgás jellemzői. Az első sor tíz képe azt ábrázolja, hogy miként változik egy sejtmag felszínén egyetlen pont hely­zete (t) hat perc alatt egy élő sejtben. A sejtmaghártyán a sejtmagpórus-komplexek, az NPC-k vannak kivilágítva. A második sor első képe az első sor tíz képének szuperpozíciója, ahol a kiszemelt pont helyét vándorlása kezdetén zöldben, aztán sárgában, és végül vörös­ben ábrázolták. A második sor további képei egy-egy pont helyzetváltozását mutatják hat további sejtmag felszínén 303 Természettudományi Közlöny 141. évf. 7. füzet

Next