Természet Világa, 2010 (141. évfolyam, 1-12. szám)
2010-07-01 / 7. szám
Miközben a citoplazma-áramlás mechanizmusát tanulmányoztuk élő muslica petekezdeményeiben, arra lettünk figyelmesek, hogy a follikuláris sejtek magjai izegnek-mozognak (1-2. ábra és 1. video a www.termeszetvilaga.hu honlapon). A sejtmagok különös viselkedése azért tűnhetett fel, mert a sejtmaghártyába illeszkedő sejtmag-1. ábra. Egy muslica petecsőben különféle fejlettségű petekezdemények vannak. A petesejtet egyrészt testvér-dajkasejtjeik, másrészt azok a follikuláris sejtek táplálják, amelyek beburkolják a pete- és a dajkasejteket Az ábrán, amely optikai metszet egy fehérjeféleség vörösben, egy másik zöldben világlik A képeken néhány follikuláris sejt hosszmetszeti képe látszik négy olyan petekezdeményben, amelyek az érés különböző stádiumaiban vannak A sejthártya zöldben, a sejtmagok kékben tűnnek elő. A petekezdemények érése folyamán a follikuláris sejtek magjai egyre távolabb kerülnek kiindulási helyüktől, mígnem megérkeznek a rájuk jellemző pozícióba, ahol rögzülnek pórus-komplexek (NPC-k) zölden világítottak, így mocorgásuk feltűnő volt a sorozatfelvételeken. Miközben mocorognak a sejtmagok a sejt egyik végéből a felezővonalon túlra jutnak, majd miután megérkeznek rendeltetési helyükre, megszűnik mocorgásuk (7. ábra). Úgy tűnt, mintha a sejtmagok izgése-mozgása egy olyan mechanizmus megnyilvánulása lenne, amely a sejtmagokat a sejt megfelelő pontjába juttatja. Alighanem azért, hogy a sejt funkcióit a legkedvezőbb helyről irányítsák. Munkánk korai szakaszában áttekintettük a szakirodalmat, hogy tudniillik ismertek-e már sejtmag-pozicionálási mechanizmusok. (A szakirodalom tanulmányozása azért is ajánlott, hogy ne fedezzük fel újra a spanyolviaszt.) Két dologra derült fény: (i) már leírtak olyan mechanizmusokat, amelyek a sejtmagok helyváltozását biztosítják, és (ii) - örömünkre - az általunk megfigyelt megoldás új, megismerésre érdemes. SZIKORA SZILÁRD-GÁSPÁR IMRE-SZABAD JÁNOS Hogyan kerülnek helyükre a sejtmagok? Közismert, hogy a magasabb rendű élőlények legtöbb sejtjében egyetlen sejtmag van, benne a kromoszómák, azokban pedig a DNS, amely a sejtek funkcióit irányítja. A sejtmag többnyire a sejt közepén van. Hogyan kerül oda? Mi annak a jelentősége, hogy a sejtmag jól meghatározott helyen van? Mi történik, ha a sejtmag nem kerül a helyére? Áttekintésünk e kérdésekre igyekszik választ adni, bepillantva műhelyünk munkájába. A már ismert sejtmag-pozicionáló mechanizmusok Az eleddig ismert valamennyi, a sejtmag helyzetét meghatározó mechanizmus alapja a sejtváz. A sejtváz alkotói közül az aktinmolekulákból felépülő mikrofilamentumoknak, valamint a tubulinokból kép- _______________________________________________________________________SEJTBIOLÓGIA 2. ábra. A sejtmag-mocorgás jellemzői. Az első sor tíz képe azt ábrázolja, hogy miként változik egy sejtmag felszínén egyetlen pont helyzete (t) hat perc alatt egy élő sejtben. A sejtmaghártyán a sejtmagpórus-komplexek, az NPC-k vannak kivilágítva. A második sor első képe az első sor tíz képének szuperpozíciója, ahol a kiszemelt pont helyét vándorlása kezdetén zöldben, aztán sárgában, és végül vörösben ábrázolták. A második sor további képei egy-egy pont helyzetváltozását mutatják hat további sejtmag felszínén 303 Természettudományi Közlöny 141. évf. 7. füzet