Természet Világa, 2010 (141. évfolyam, 1-12. szám)

2010-07-01 / 7. szám

SEJTBIOLÓGIA 3. ábra. A sejtmag-pozicionálás ismert típusainak sema­tikus ábrázolása. A taszítás folyamán a növekvő MT (it) a sejthártyának feszül, miközben az MT-hez kapcsolt sejtmagot az ellentétes irányba juttatja. A húzás során a sejthártyához kapcsolt MT bomlik, rövidül (t), miköz­ben a hozzá kötött sejtmagot a bomló vég felé húzza. A szállítás „rögzített molekuláris motorokkal” típusa so­rán a motorok a sejthártyához vannak rögzítve, és mi­közben az MT-t „kézről-kézre adogatják”, szállítják az MT-hez kapcsolt sejtmagot. A szállítás „rögzített mik­­rotubulussal” típusában a sejtmag motormolekulákhoz van kötve, és miközben azok az MT-k mentén haladnak, szállítják a sejtmagot. (Forrás: www.mpi-cbg.de/../iva-to­­lic-norrelykke.html) ződő mikrotubulusoknak (MT-knek) van szerepe a sejtmag pozicionálásában. Az in­­termediális filamentumok pedig kiponyváz­hatják a helyüket elfoglalt sejtmagokat. Bár biztosnak tűnik, hogy a mikrofi­­lamentumok szükségesek ahhoz, hogy a lúdfű (Arabidopsis thaliana) hajszálgyökereinek sejtjei­ben a sejtmag vándoroljon, és hogy a muslica (Drosophi­la melanogaster) embrioge­nezise során a sejtmagok a depolimerizálódó mikrofila­­mentumokon mintegy ször­fözve haladjanak, a mozgá­sok pontos mechanizmusa még nem ismert. (A mikrofi­­lamentumokat szétejtő anya­gok jelenlétében megszűnik a sejtmagok mozgása.) Az MT-alapú sejtmag­mozgatásnak három típusa ismert: (i) a taszítás, (ii) a húzás, valamint (iii) a szál­lítás két változata (3. áb­ra). A húzás, a taszítás és a szállítás egyik típusa során a sejtmag a MT-hoz, illetve MT-okból álló nyalábhoz van kapcsolva (3. ábra). A kapcsot a centroszóma biz­tosítja, amely rövidke hídként kapcsolja össze a sejtmaghártyát és az MT-t. A me­chanizmusok lényegét a 3. ábra szövege mutatja be. A sejtmagmocorgás a sejtmag-pozicionálás eleddig ismeretlen módja Vizsgálataink során arra lettünk figyelmesek, hogy miközben a follikuláris sejtek magjai izegnek-mozognak, a sejt egyik végéből a rá­juk jellemző helyre jutnak, ahol aztán meg­szűnik mocorgásuk. A folyamat nagyjából egy napig tart, miközben a sejtmagok mint­egy 5 pm-nyi utat tesznek meg. A sejtmagok forgolódása véletlenszerű, nincs sem kitüntetett iránya, sem tengelye (4. ábra), átlagos kerületi sebessége 1,3 pm/ perc, ami 34,4 fok/perc szögsebességnek fe­lel meg. Feltűnő, hogy a megfigyelt pontnak mind az iránya, mind a sebessége hirtelen változik. Úgy tűnik, mintha időről időre va­lami beleütközne a sejtmagba, és lökne rajta egyet. Vajon mi, és hogyan böködi a sejtma­gokat? Vajon az NPC-k helyzetének válto­zása az egész sejtmag mocorgását tükrözi, vagy csupán a sejtmaghártyáét, esetleg csak az NPC-két? Az itt említett kérdéseket eldöntendő olyan nőstényeket „készítettünk” genetikai keresz­tezések során, amelyek sejtjeiben az NPC-k zölden, a kromatin pedig vörösen világított. 304 FOGALMAK Centroszóma (sejtközpont): a mikro­­tubulusok szerveződését szabályozó leg­főbb sejtszervecske. Fehérjék fluoreszcens kivilágítása: az ép fehérjemolekulákat olyan résszel toldják meg, amely gerjesztő fény ha­tására fluoreszkál, mint a GFP (angolul green fluorescent protein), úgy, hogy a megtoldott fehérjét transzgén kódolja. A világító fehérje helye, sorsa élő sejtekben vizsgálható. KASH-fehérjék: olyan, a külső sejt­maghártyán átívelő fehérjeféleségek, ame­lyeknek része a kb. 30 aminosavnyi úgy­nevezett KASH-motívum. A SUN-fehér­­jeféleségekkel kapcsolódva hidacskákat teremtenek a sejtváz és a sejtmag belseje között. Szerepük van a sejtmag-pozicio­nálásban. Kolcicin: az őszi kikerics (Colchicum autumnale) alkaloidája, hatására szétes­nek a mikrotubulusok. Konfokális mikroszkóp: olyan fluoresz­cens mikroszkóp, amelyben a lézerfény, mi­közben pásztázza (tetszés szerint ismételve) a preparátum számítógéppel kijelölt egy sík­ját, fluoreszcenciát gerjeszt. A fluoreszcenci­át fotoelektron-sokszorozó detektálja, a jele­ket számítógép rendezi, és képként jeleníti meg. Konfokális, mert az a lyuk, amelyeken a gerjesztő- és a fluoreszcencia fény áthalad, együtt mozog. Az együtt mozgó lyuk teszi lehetővé, hogy a megfigyelt fluoreszcencia egyetlen pontból szám­azik, még vastagabb objektumok esetében is. A rendezett pontok összessége egy optikai metszet. Elsősorban fluoreszkáló, vagy fluoreszcensen megjelölt molekulák, sejtalkotók vizsgálatára alkalmas technika. A konfokális mikroszkóppal kivá­ló feloldású optikai metszetek készíthetők. A preparátum különböző mélységeiben készí­tett optikai metszetek alapján háromdimenzi­ós rekonstrukciók készíthetők. Sorozatfelvé­telek alapján lefilmezhetők, időben követhe­tők az élő sejtben lejátszódó események. Mikrotubulus: a­ tubulin/p-tubulin - dimerekből polimerizációval képződő, többnyire 24 nm átmérőjű, 4 nm falvas­­tagságú csövecske az eukarióta sejtekben. A sejtváz szerkezeti eleme, és egyben olyan pálya is, amely mentén dinéin és ki­­nezin motormolekulák haladnak. Természet Világa 2010. július 4. ábra. A sejtmagfelszín egyetlen pontjának helyzet­változása időben az X- és az Y-tengelyre vetítve. Az ábra középső része a sejtmaghár­tya egy adott pontjának út­ját követi nyomon tíz percen át, miközben 60 felvétel ké­szült. A középső ábrán a 60 kép van szuperponálva. Az egyedi képek mindegyike hat olyan optikai met­szetből készült, amelyek együttesen átölelték a sejtmagot. A nyilak azokat a pillanatokat jelölik, amelyekben hirtelen megváltozott a kitüntetett pont mozgásának iránya és sebessége. A szagga­tott nyíl a sejtmag elfordulásának irányát jelöli Elmozdulás időben az X-tengely mentén

Next