Természet Világa, 2012 (143. évfolyam, 1-12. szám)

2012-03-01 / 3. szám

kenteni a halászat, turizmus, fakitermelés mértékét. Vissza kell állítani a valaha ural­kodott egyensúlyt az ember és a természet között, hiszen ez nemcsak helyi érdek, ha­nem a globális biodiverzitás és ennél fog­va - még ha csak közvetett úton is de az ember fennmaradásának előfeltétele. Néhány biztató tény és gondolat Munkám során bizony nem egy elszomo­rító tényt említettem meg, mivel rengeteg veszély fenyegeti a Ludasi-tavat és kör­nyékét, de pozitív, hogy az ember ugyan­csak sokféle módon hozzájárulhat a tó megvédéséhez és fejlesztéséhez. Szerencsére, erre akad is példa. A sza­badkai Csornai Richárd Ökológusok Egyesületébe tartozó kutatók, biológusok, természetbarátok generációk óta foglal­koznak a tó és környékének kutatásá­val. Rendszeresen szerveznek nemzetkö­zi ökológiai tábort, ami segít abban, hogy népszerűvé váljanak a természettudomá­nyok bizonyos ágai, mint a hidrobiológia vagy a környezetvédelem, és erre nagyon nagy szükség van. Ezáltal az ifjú nemze­dék megtanulja, hogy másképp viszonyul­jon a természeti értékekhez, hogy mindig helyezzék előtérbe a környezetvédelmi szempontokat. Fontos megemlíteni azt is, hogy így a közvélemény figyelmét is bi­zonyos mértékig ráirányítják a természeti értékek védelmére, ezzel is mozgósítva az állami szerveket a sürgős beavatkozásra. További bizakodásra ad okot a sza­badkai szennyvíztisztító felújítása, amely­­lyel megszűnik a kifogásolható tisztaságú víznek a Palicsi-tóba való bevezetése, és ezáltal a Ludasi-tóba sem kerül nagyobb mennyiségű szennyvíz. Viszont mindez nem elég. Szükség van a mi hozzájárulásunkra is. Az emberek többségének viszonyulása a környezet­hez nem kielégítő. Sokan gondolják úgy, miközben eldobják az utcán szemetüket, hogy ők egyedül ugyan nem tehetnek sem­mit, és ezzel az aprósággal pedig nem so­kat ártanak. Ilyenkor érdemes azon elgon­dolkodni, hogy vajon jogunk van-e arra, hogy utódaink számára egy ilyen bolygót hagyjunk örökül. Ha csak annyit teszünk környezetünk érdekében, amennyit meg­tehetünk, máris megmentettük a világ egy részét.­­ Az írás diákpályázatunk Német-Magyar Társaság által kiírt Biodiverzitás kategóri­ájába beérkezett pályamű. FELHASZNÁLT FORRÁSANYAGOK Ludaski zapisi l./Ludasi jegyzetek 1. - godisn­­jak/évkönyv, Palics-Ludas t.f. közvállalat, Palics és Csornai Richárd Ökológusok egye­sülete, Szabadka, 1997 Ludaski zapisi 2-3./Ludasi jegyzetek 2-3. - go­­disnjak/évkönyv, Palics-Ludas t.f. közválla­lat, Palics és Csornai Richárd Ökológusok egyesülete, Szabadka, 1998-1999. A Ludasi-tó természeti értékei (Növények és gerincesek), Palics-Ludas Közvállalat, Szabadka, 1997 www.wikipedia.org http://www.remete.info/galleryhu.html www.magyarszo.com DIÁKPÁLYÁZAT XXXV L egfontosabb energiahordozó ásvány­kincseink, például a kőolaj és a föld­gáz, sajnos véges mennyiségben állnak rendelkezésünkre, továbbá nem biztos, hogy megfelelően használjuk fel a még megmaradt készleteket. Meg kell terem­teni az energiatermelés biztonságát hosszú távon, és ezzel együtt csökkenteni kell a fosszilis energiahordozók alkalmazásával járó károsanyag-kibocsátást is. E kételyek és szükségletek hatására világszerte kuta­tások indultak a megoldást keresve. Már sejthető, hogy a jövő energiatermelésé­nek egyik meghatározó eszköze az üzem­anyag-cella (fuel cell) lesz. De mi is a tü­zelőanyag-cella? A galvánelemek egy speciális fajtájának tekinthetjük: olyan berendezés, amely egy kémiai reakció energiáját elektromos ener­giává képes alakítani. Működését legegyszerűbben a hidrogén - mint tüzelőanyag - példáján keresztül érthetjük meg. A hidrogénatom egy pro­tonból és egy elektronból épül fel. Ahhoz, hogy hidrogénből áramot állíthassunk elő, ezt a két alkotót külön kell választanunk egymástól. Hatalmas tudományos felfe­dezésnek számított, amikor rájöttek, hogy van az elemek között egy olyan fém, ami­vel a hidrogén rendkívül érdekes módon viselkedik. Ez a fém a platina, képes a hid­rogént „feloldani”, és számunkra éppen szerencsés módon alkotóelemeire szedni (innen jön az elnevezés, „elektrokatalizá­­tor”, hiszen a platina katalizálja a hidro­gén bomlását). A kémiai reakció, amelynek az energi­áját (legalábbis annak egy részét) árammá alakítjuk, a hidrogén égése: 2H, + 02 ·· 2H,0." (1) Mint minden galvánelemnek, a tüzelő­anyag-cellának is van két elektródja, ame­lyeket tehát célszerűen platinából készíte­nek. Az egyik elektródra (anód) rávezetve a hidrogént, az ott protonra és elektronra hasad, fémes vezetéssel az elektronokat átvezetjük a másik elektródra (katód), ami­re előzőleg már oxigénben gazdag levegőt jutattunk, és ott az oxigén oxidionná redu­kálódik. Ha a fémes vezetésre fogyasztót kapcsolunk, az ott folyó áram hatására az működésbe fog lépni. Áramot tehát már előállítottunk, mindazonáltal a folyamat még nem teljes. Az oxidion a cella kö­rülményei között (pl. vizes rendszerben) nem stabil. Sőt, az eközben az anódon ma­radt protonokkal is kezdenünk kell vala­mit. Itt jön be a képbe a üzemanyag­cella harmadik egysége, az elektrolit, amely az anód és a katód között helyezkedik el, a szerepe pedig a protonok anódról katód­ra történő átvezetése. Ez a protonvezető elektrolit az általunk vizsgált üzemanyag­cellákban egy speciális polimer a PEM (polimer elektrolit membrán). Miután a tüzelőanyag-cella angol nyelvű rövidíté­se FC, a PEM-et alkalmazó üzemanyag­cellák elnevezése PEMFC. A membránon áthaladó protonok a katódon lévő oxidio­­nokkal vízmolekulákká egyesülve hagyják el a rendszert. Fontos, hogy az anód- és ka­­tódfolyamat térben el van választva, azaz a cellában a membrán csak a protonokat, az elektromos vezeték pedig csak az elekt­ronokat vezeti. Ha a membrán-elektrolit elektromosan vezető lenne, akkor az (1)­­es reakció ugyan lejátszódna, de nem tud­nánk elektromos energia termelésére fogni a cellát. A PEMFC-k működési elvét az 1. ábra szemlélteti. Munkánk során PEM-et tartalmazó, de nem hidrogénnel, hanem metil-alkohollal (metanol, CH3OH) működő cellákkal fog­lalkoztunk (DMFC, direct methanol fuel cell). A platina ugyanis a metanol elektro­­oxidációját is képes katalizálni. A DMFC-k könnyen kezelhető, az ára­mot hatékonyan, környezetkímélő módon, környezeti hőmérsékleten előállító üzem­anyag-cellák, amelyek kis méretben is Mobiltelefonok elektrokatalizátorainak vizsgálata BOSITS MIKLÓS - ULLMANN KRISTÓF - ZWILLINGER MÁRTON Vörösmarty Mihály Gimnázium-Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola-Földes Ferenc Gimnázium

Next