Természet Világa, 2012 (143. évfolyam, 1-12. szám)
2012-03-01 / 3. szám
kenteni a halászat, turizmus, fakitermelés mértékét. Vissza kell állítani a valaha uralkodott egyensúlyt az ember és a természet között, hiszen ez nemcsak helyi érdek, hanem a globális biodiverzitás és ennél fogva - még ha csak közvetett úton is de az ember fennmaradásának előfeltétele. Néhány biztató tény és gondolat Munkám során bizony nem egy elszomorító tényt említettem meg, mivel rengeteg veszély fenyegeti a Ludasi-tavat és környékét, de pozitív, hogy az ember ugyancsak sokféle módon hozzájárulhat a tó megvédéséhez és fejlesztéséhez. Szerencsére, erre akad is példa. A szabadkai Csornai Richárd Ökológusok Egyesületébe tartozó kutatók, biológusok, természetbarátok generációk óta foglalkoznak a tó és környékének kutatásával. Rendszeresen szerveznek nemzetközi ökológiai tábort, ami segít abban, hogy népszerűvé váljanak a természettudományok bizonyos ágai, mint a hidrobiológia vagy a környezetvédelem, és erre nagyon nagy szükség van. Ezáltal az ifjú nemzedék megtanulja, hogy másképp viszonyuljon a természeti értékekhez, hogy mindig helyezzék előtérbe a környezetvédelmi szempontokat. Fontos megemlíteni azt is, hogy így a közvélemény figyelmét is bizonyos mértékig ráirányítják a természeti értékek védelmére, ezzel is mozgósítva az állami szerveket a sürgős beavatkozásra. További bizakodásra ad okot a szabadkai szennyvíztisztító felújítása, amelylyel megszűnik a kifogásolható tisztaságú víznek a Palicsi-tóba való bevezetése, és ezáltal a Ludasi-tóba sem kerül nagyobb mennyiségű szennyvíz. Viszont mindez nem elég. Szükség van a mi hozzájárulásunkra is. Az emberek többségének viszonyulása a környezethez nem kielégítő. Sokan gondolják úgy, miközben eldobják az utcán szemetüket, hogy ők egyedül ugyan nem tehetnek semmit, és ezzel az aprósággal pedig nem sokat ártanak. Ilyenkor érdemes azon elgondolkodni, hogy vajon jogunk van-e arra, hogy utódaink számára egy ilyen bolygót hagyjunk örökül. Ha csak annyit teszünk környezetünk érdekében, amennyit megtehetünk, máris megmentettük a világ egy részét. Az írás diákpályázatunk Német-Magyar Társaság által kiírt Biodiverzitás kategóriájába beérkezett pályamű. FELHASZNÁLT FORRÁSANYAGOK Ludaski zapisi l./Ludasi jegyzetek 1. - godisnjak/évkönyv, Palics-Ludas t.f. közvállalat, Palics és Csornai Richárd Ökológusok egyesülete, Szabadka, 1997 Ludaski zapisi 2-3./Ludasi jegyzetek 2-3. - godisnjak/évkönyv, Palics-Ludas t.f. közvállalat, Palics és Csornai Richárd Ökológusok egyesülete, Szabadka, 1998-1999. A Ludasi-tó természeti értékei (Növények és gerincesek), Palics-Ludas Közvállalat, Szabadka, 1997 www.wikipedia.org http://www.remete.info/galleryhu.html www.magyarszo.com DIÁKPÁLYÁZAT XXXV L egfontosabb energiahordozó ásványkincseink, például a kőolaj és a földgáz, sajnos véges mennyiségben állnak rendelkezésünkre, továbbá nem biztos, hogy megfelelően használjuk fel a még megmaradt készleteket. Meg kell teremteni az energiatermelés biztonságát hosszú távon, és ezzel együtt csökkenteni kell a fosszilis energiahordozók alkalmazásával járó károsanyag-kibocsátást is. E kételyek és szükségletek hatására világszerte kutatások indultak a megoldást keresve. Már sejthető, hogy a jövő energiatermelésének egyik meghatározó eszköze az üzemanyag-cella (fuel cell) lesz. De mi is a tüzelőanyag-cella? A galvánelemek egy speciális fajtájának tekinthetjük: olyan berendezés, amely egy kémiai reakció energiáját elektromos energiává képes alakítani. Működését legegyszerűbben a hidrogén - mint tüzelőanyag - példáján keresztül érthetjük meg. A hidrogénatom egy protonból és egy elektronból épül fel. Ahhoz, hogy hidrogénből áramot állíthassunk elő, ezt a két alkotót külön kell választanunk egymástól. Hatalmas tudományos felfedezésnek számított, amikor rájöttek, hogy van az elemek között egy olyan fém, amivel a hidrogén rendkívül érdekes módon viselkedik. Ez a fém a platina, képes a hidrogént „feloldani”, és számunkra éppen szerencsés módon alkotóelemeire szedni (innen jön az elnevezés, „elektrokatalizátor”, hiszen a platina katalizálja a hidrogén bomlását). A kémiai reakció, amelynek az energiáját (legalábbis annak egy részét) árammá alakítjuk, a hidrogén égése: 2H, + 02 ·· 2H,0." (1) Mint minden galvánelemnek, a tüzelőanyag-cellának is van két elektródja, amelyeket tehát célszerűen platinából készítenek. Az egyik elektródra (anód) rávezetve a hidrogént, az ott protonra és elektronra hasad, fémes vezetéssel az elektronokat átvezetjük a másik elektródra (katód), amire előzőleg már oxigénben gazdag levegőt jutattunk, és ott az oxigén oxidionná redukálódik. Ha a fémes vezetésre fogyasztót kapcsolunk, az ott folyó áram hatására az működésbe fog lépni. Áramot tehát már előállítottunk, mindazonáltal a folyamat még nem teljes. Az oxidion a cella körülményei között (pl. vizes rendszerben) nem stabil. Sőt, az eközben az anódon maradt protonokkal is kezdenünk kell valamit. Itt jön be a képbe a üzemanyagcella harmadik egysége, az elektrolit, amely az anód és a katód között helyezkedik el, a szerepe pedig a protonok anódról katódra történő átvezetése. Ez a protonvezető elektrolit az általunk vizsgált üzemanyagcellákban egy speciális polimer a PEM (polimer elektrolit membrán). Miután a tüzelőanyag-cella angol nyelvű rövidítése FC, a PEM-et alkalmazó üzemanyagcellák elnevezése PEMFC. A membránon áthaladó protonok a katódon lévő oxidionokkal vízmolekulákká egyesülve hagyják el a rendszert. Fontos, hogy az anód- és katódfolyamat térben el van választva, azaz a cellában a membrán csak a protonokat, az elektromos vezeték pedig csak az elektronokat vezeti. Ha a membrán-elektrolit elektromosan vezető lenne, akkor az (1)es reakció ugyan lejátszódna, de nem tudnánk elektromos energia termelésére fogni a cellát. A PEMFC-k működési elvét az 1. ábra szemlélteti. Munkánk során PEM-et tartalmazó, de nem hidrogénnel, hanem metil-alkohollal (metanol, CH3OH) működő cellákkal foglalkoztunk (DMFC, direct methanol fuel cell). A platina ugyanis a metanol elektrooxidációját is képes katalizálni. A DMFC-k könnyen kezelhető, az áramot hatékonyan, környezetkímélő módon, környezeti hőmérsékleten előállító üzemanyag-cellák, amelyek kis méretben is Mobiltelefonok elektrokatalizátorainak vizsgálata BOSITS MIKLÓS - ULLMANN KRISTÓF - ZWILLINGER MÁRTON Vörösmarty Mihály Gimnázium-Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola-Földes Ferenc Gimnázium