Természet Világa, 2013 (144. évfolyam, 1-12. szám)

2013-09-01 / 9. szám

METEOROLOGIA mikor március elején tavaszodni kezdett, néhány kósza modellfutta­­tást leszámítva senki sem gondolt ar­ra, hogy nemhogy nincs még vége a télnek, hanem a java még hátravan. A következők­ben a télies tavaszelő, és a tavasz főbb időjá­rási eseményeit, érdekességeit nézzük meg. Március A hónap fokozatosan kitavaszodó időjárással kezdődött. A több napon keresztül térségünk fölött tartózkodó magasnyomás kedvezett a csapadékmentes, napos időnek, illetve a hő­mérséklet emelkedésének. Március 8-án kora délután a hőmérséklet csúcsértéke több állo­másunkon elérte a 20 fokot. A napi középhő­mérséklet március 10. környékén 5—7 fokkal a harminc éves átlag felett alakult. A természet korai éledésének azonban meglett a böjtje később, hiszen az ekkorra északon felgyűlt nagy mennyiségű igen hi­deg levegő már megindult déli irányba. A hi­deg légtömeg március 10-ét követően először Nyugat-Európát árasztotta el, komoly hóviha­rokat okozva, majd március 14-én a Kárpát­medencébe is megérkezett. Hazánkban a hely­zetet még az is súlyosbította, hogy a sarkvidé­ki levegő a Földközi-tenger enyhe felszínével találkozva tetemes mennyiségű nedvességet szállított fölénk. A kialakuló hatalmas medi­terrán ciklon felhőzetét jól mutatja a március 15-én készült időjárási helyzetkép (1. ábra). A következmények ismertek: főként a Dunán­túlon napokon át fújó viharos szél, nagy terü­leten kiadós havazás, és az erős fagyok visz­­szatérése. Kab-hegyen 167 km/h-s széllökést regisztrált a mérőműszer, ami csak kevéssel marad el a 2010. december 9-én mért 172 km/ h-s abszolút rekordtól. Bár a főállomásainkon is 10-20 centi közötti hótakaró alakult ki, a legtöbb hó a Mecsek környékén, valamint a Bodrogközben esett: Szentlászlón (Baranya) 424 50, Göllén (Tolna) és Lácacsékén (Borsod- Abaúj-Zemplén) 40 cm-t mértek észlelőink. Sajnálatos különlegessége a helyzetnek, hogy a Kisalföldön - bár jóval kevesebb hó hul­lott - a viharos szél és más, nem időjárási té­nyezők miatt mégis sokkal komolyabb gon­dok keletkeztek. A havazás elállását és a szél megszűnését követően igen alacsonyra zu­hant a hőmérséklet. Március 17-én hajnalban Vásárosnaményban -18,2 °C-on állapodott meg a hőmérő, ami nemcsak napi rekordot jelentett, hanem különös módon ez volt egy­ben az elmúlt téli szezon legalacsonyabb hő­mérséklete is. Ezt követően átmeneti enyhülés követ­kezett, a hó mindenütt elolvadt, ám volt még utánpótlása a hideg levegőnek: 21-én meg is érkezett hozzánk. Újabb hatalmas mediterrán ciklon, vi­haros szél, erőteljes le­hűlés és havazás volt a sorrend. A hőmérséklet napi középértéke ez idő tájt 10 fokkal maradt el a sokévi átlagtól. Ekkor nem maradt meg a hó, viszont március 25-28. között egy a Balkán­félsziget fölött elvonuló mediterrán ciklon hát­oldalán sokáig hava­zott a Kárpát-medencé­ben. Ekkor ismét 10-20 centi friss hó borította be a tájat. A kékestetői hóvastagság 29-én délután elérte a 106 cm-t. Ekkora mennyiséget itt utoljára 1970 márci­usában mértek. Azonban ez volt a tél utolsó dobása, az enyhülés már elkerülhetetlen volt. Márciusban a legmelegebbet 8-án Ba­ján (20,8 °C), a leghidegebbet pedig 17- én Vásárosnaményban (-18,2 °C) mérték. A hónap legnagyobb csapadékösszegét a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gacsá­­lyon regisztrálták (194,0 mm). Április A hónap első dekádja még a télutó jegyében telt. Gyakran vonultak ciklonok térségünk­ben, több alkalommal eső is esett. A hőmér­séklet éjszaka jellemzően fagypont körül ala­kult, csúcsértéke pedig gyakran a 10 fokot sem haladta meg. Április második napján vo­nult át felettünk a hónap legtöbb csapadékot adó mediterrán ciklonja. Ekkor országszerte 5-25 mm hullott, de Kelebián 30, Tésen pe­dig 35 mm-t regisztráltak. Utóbbi településen a kiadós csapadék mellé kifejezetten hideg idő társult, hiszen csupán +1,0 °C-ig emelkedett a hőmérséklet, ami új napi rekordot jelentett a legalacsonyabb maximum-hőmérséklet terén. Mindezek ellenére a megkésett tavasz fel­tartóztathatatlanul tört előre. A ciklonok vonu­lási útvonala észak, északnyugat felé tevődött át, így térségünkben egyre jobban érvényesül­tek az anticiklonális hatások. Ez sok napsü­téssel járt, ami természetes módon a hőmér­séklet gyors emelkedéséhez vezetett. Április második dekádjában országszerte már 20, 25 fok volt a jellemző maximumhőmérséklet. Különösen a hónap utolsó tíz napja volt me­leg - ekkor egy nagy kiterjedésű magasnyo­más helyezkedett el Közép-Európa felett. A bűvösnek mondható 30°C-os határt idén elő­ször 26-án, Baján haladta meg a hőmérséklet 30,2°C-os maximummal. A kánikula a hó­nap utolsó napján érte el tetőpontját - ekkor Kecskeméten és Pitvaroson is 32,6°C volt a csúcsérték. Érdekességképpen jegyezzük meg, hogy tavaly is éppen az évnek ugyan­ezen napjaiban volt egy hasonló rekorddöntö­gető kánikulával járó periódus. A hónap középhőmérséklete összességé­ben jelentősen, 1,7 °C-kal az 1971-2000 évek átlaga felett alakult, azzal együtt, hogy a hó­nap első tíz napjának hőmérsékleti görbéje jóval az átlag alatt futott. A legmagasabb hő­mérsékletről már említést tettünk, a legala­csonyabb hőmérsékletet április 2-án Zabaron mértük (-5,1°C). A havi csapadékösszeg ma­ximumának a Hajdú-Bihar megyei Nyíráb­­rány 70 mm-es értéke adódott, míg a legke­vesebb eső Győr-Moson-Sopron megyében hullott (Harka, 11 mm). Május A tavasz utolsó havában igazán változékony időjárásban volt részünk. Sem ciklonok, sem anticiklonok nem állandósultak térségünkben, hanem folyamatosan váltogatták egymást. Ez jól látszik a havi középhőmérséklet grafi­konjának állandó ingadozásában (2. ábra). Csupán az első napok során volt többnyire anticiklonális a szinoptikus helyzetkép. Ekkor mértük a hónap legmagasabb hőmérsékletét, 32,5°C-ot (május 2., Kelebia, Bács-Kiskun). Ez tulajdonképpen az áprilisi meleg időjárás folytatása, illetve befejező időszaka volt. Ez a nap jelentette a nyári konvektív időszak nyi­tányát is, mivel ettől kezdve több-kevesebb rendszerességgel fordultak elő záporok, ziva­tarok. A szóban forgó napon több helyen ala­kult ki zivatar, amelyeket a Bakonyban és a Börzsönyben felhőszakadás kísért. Tésán Bél- PÁTKAI ZSOLTA 2013 tavaszának időjárása 1. ábra. 2013. március 15. 0 UTC-s európai időjárási helyzetkép Természet Világa 2013. szeptember

Next