Természet Világa, 2014 (145. évfolyam, 1-12. szám)
2014-11-01 / 11. szám
A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE CLXI Az egyetemek társadalmi szerepe minden országban kiemelkedő fontosságú, hiszen a társadalom fejlődésének alapja a megszerzett, ill. rendelkezésre álló tudás. Az országok szinte kivétel nélkül arra törekednek, hogy felsőoktatásuk, ill. egyetemeik szakmai színvonala minél magasabb legyen. Ezért is merült fel az igény arra, hogy az egyetemek szakmai színvonalát illetően egy lehetőség szerint objektív rangsort lehessen kialakítani közöttük. Ez azonban nem triviális feladat, tudományos megalapozás is szükséges, és számos más szempontot is figyelembe kell venni [1]. Több nagy szervezet is foglalkozik ilyen rangsorok összeállításával, amelyek évente adják közre a kutatásaik alapján összeállított rangsort. Ilyen a Center for World University Rankings (CWUR), amely a világ legjobb ezer egyetemének rangsorát nyolc objektív és tartalmas (és megfelelően súlyozott) indikátora alapján készíti el. [2]. Ezek az indikátorok a következők (zárójelben a súlyozás, amellyel ezt az indikátorértéket figyelembe veszik): 1. Az oktatás színvonala (25%), amelyet az egyetemet végzett hallgatók által elnyert különböző szakmai díjak és kitüntetések száma határoz meg, az egyetem létszámával normáivá. 2. A végzett hallgatók karrierjének alakulása (25%), amely figyelembe veszi a végzett hallgatók számát, akik az ország tekintélyes nagyvállalatainál vezető beosztáshoz jutottak, az egyetem létszámával normáivá. 3. Az oktatók szakmai színvonala (25%): azon oktatók száma, akik nagy presztízsű, tekintélyes szakmai díjban, kitüntetésben, éremben részesültek. 4. Publikációk (5%): a kutatási eredményekről tekintélyes szakmai folyóiratokban megjelent cikkek száma. 5. A publikációk hatása (5%): azon cikkek száma, amelyek a legbefolyásosabb szakmai fórumokon jelentek meg. 6. A publikációk idézettsége (5%): azon cikkek száma, amelyeket a szakirodalomban kiemelkedetten idéznek. 7. Összegzett impakt (5%): mértéke az egyetem Hirschindexe. 8. Szabadalmak (5%): mértékük a nemzetközi szabadalmi bejelentések száma. Hasonló rangsort készít 2003 óta évente a sanghai Jiao Tong University Academic Ranking of World Universities (ARWU) szervezete, amely nagyjából hasonló kritériumok alapján jut el a rangsorhoz [3]. Létezik még egy további rangsor is, amelyet a Leideni Egyetem Centre for Science and Technology Studies (CWTS) szervezetének kutatói készítenek [4]. Magyarországon jelenleg 26 egyetem működik [5], amelyek szakmai színvonalát illetően érdemes megtekinteni a három nagy nemzetközi szervezet 2014. évi rangsorát. A szaúd-arábiai CWUR által készített, a világ legjobb 1000 egyetemének rangsorában 6 hazai egyetem szerepel, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a 371., a Semmelweis Egyetem (SOTE) az 598., a Debreceni Egyetem (DE) a 673., a Szegedi Tudományegyetem a 712., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) a 811., a Pécsi Tudományegyetem (PTE) pedig a 862. helyen. Ugyanezen felmérésben a legjobb 500 európai egyetem rangsorában a helyezések a következők: ELTE - 155, SOTE - 247, DE - 274, SZTE - 295, BME - 333, PTE - 350. Ebből a nemzetközi felmérésből egyértelműen adódik, hogy a hazai egyetemek szakmai rangsora a következő: 1. ELTE 2. Semmelweis Egyetem 3. Debreceni Egyetem 4. Szegedi Tudományegyetem 5. BME 6. Pécsi Tudományegyetem. Az érdekesség kedvéért érdemes megvizsgálni, hogy a szomszédos közép-európai országok hány egyeteme jutott be ebbe az ezres rangsorba. Nos, Ausztria 10, Lengyelország 8, Magyarország 6, Csehország 5 egyetemmel szerepel a rangsorban, míg Szlovákia, Horvátország, Szlovénia, Románia és Bulgária 1-jegye- EGYETEMEK, RANGSOROK A tudás rangot ad BENCZE GYULA Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Semmelweis Egyetem Debreceni Egyetem 2014. NOVEMBER