Természet Világa, 2016 (147. évfolyam, 1-12. szám)
2016-02-01 / 2. szám
A sziget története és jellemzői A Molnár-sziget Budapest XXIII. kerületében, Soroksáron található, a Ráckevei- Duna 49,0-51,0 folyamkilométere között, Csepel és Soroksár között. Soroksár központja, a Hősök tere és a kerület legforgalmasabb közútja, a hatsávos Grassalkovich út is a sziget közvetlen közelében helyezkedik el. Maga a sziget az egykor szabályozatlan Ráckevei-ágon alakult ki a Gubacsiszigettel együtt a folyó hordalékából, a Gyáli-patak okozta mederszűkülés előtti széles ártéren. Mivel eredetileg zátonysziget, a múltban több ízben változtatta formáját, volt, hogy két különálló szigetre is különvált. Az 1838-as pesti áradás során jött létre mai formájának őse. A sziget később már csak méretében változott. Régen Uradalmi-szigetként volt megtalálható a térképeken, új nevét a folyamszabályozás előtt a sziget körül működő hajómalmoktól kapta. A legtöbb történelmi térképen malmok tucatjait ábrázolták a sziget körül. Ezek a malmok később eltűntek, mára csak egy maradt fenn, Ráckevén. A szigeten hosszú ideig zöldséges- és gyümölcsöskertek voltak, majd az 1960-as években ifjúsági parkot működtettek itt, de ez már évek óta elhagyatottan áll. Később telkeket alakítottak ki, de ezek meglehetősen aránytalanok, lévén átlagosan tíz méter alatti szélességük, ám hosszuk akár 80 méter is lehet. Ezeket a telkeket, illetve a szigeten kialakított lakóházakat a mai napig használják. Évente négy-öt napig rendezvények vannak a szigeten. A Molnárszigetnek önálló horgászegylete is van. A szigetet Soroksártól elválasztó mederszakasz egyre inkább hasonlít egy holtághoz. Az 1838-as árvíz miatt 1871 és 1904 között a Ráckevei-Dunát a mai Gubacsi-hídnál lezárták, így vízutánpótlás hiányában az egykor a Duna vizének egyharmadát szállító mederszakasz gyakorlatilag egyetlen hatalmas bűzlő mocsárrá változott. A lakosság nyomatékos kérésére a gátat elbontották. Miután 1910 és 1912 között felépült a Kvassayzsilip, majd rá 14 évvel az áramtermelésre is használható Tassi-zsilip, a Ráckevei-Duna szinte béklyóba került. A hajdan 5 m/57,3 km-es esésről 0,4 m/57,3 km-re esett vissza, így szinte állóvízzé degradálódott. A Gubacsi-sziget beleolvadt a partba, nyomát is alig lelni; a Molnár-sziget megemelkedett és eredeti méretének sokszorosára növekedett. A sziget növekedése és ezzel egy időben a víztükör méretének csökkenése a mai napig tart a nádasok terjeszkedése, a meder eliszaposodása (egy 2002-es tanulmány szerint 40 000 m3 iszapot kellene kikotorni a 0,5-2,0 méter mélységű kiságból) és az eutrofizáció miatt. Lehetetlen ugyan, de a leggyorsabb megoldás az lenne, ha a két zsilip eltűnne, ekkor azonban a sziget lakóházainak és az 1960-as, 70-es években kialakított telkeinek nagy része megsemmisülne. A víz sebességét a Meder utcai betonhíd is korlátozza, hiszen alapzata belenyúlik a víz áramlásába és az iszap felhalmozódását eredményezi. A híd azonban nemcsak túl rövid, hanem túl alacsony is, magasabb vízállásnál lehetetlen alatta áthajózni. Ezért 2011-ben kiépítettek a híd két oldalára egy-egy lépcsősort a csónakok átszállítására, ám az azóta eltelt három évben a lépcsőnél felhalmozódó iszapon megtelepedett a nád, így az gyakorlatilag hasznavehetetlen. Még nagyobb baj, hogy a szigettől 200 méterre, északra a Ráckevei (Soroksári)Dunába (innentől RSD-ként jelezve) ömlik a Délpesti Szennyvíztisztító Telep kifolyója is, így a kommunális szennyeződések (amik ugyan a határértéken belül vannak) kihatással vannak a folyó e szakaszára. A ma már jobbára szennyvízcsatornaként funkcionáló Gyáli-patak és a Molnár-árok is ide szállítja a hordalékot, így az RSD helyzete egyre kétségbe ejtőbb. A kutatás A szigetet több alkalommal is bejártam, de főként a déli területeivel foglalkoztam, mert: 1. Ez a része a szigetnek viszonylag érintetlen maradt a beépítéstől (mivel egykoron szemétlerakó volt). 2. Ez a terület a legveszélyeztetettebb az eliszaposodás és a szennyezés miatt. Bejártam a Molnár-sziget mellékágának másik partját, és meglátogattam a Gyálipatak torkolatát is. A sziget élővilága A növényzet olyan, mint a KSD más szakaszainál: a vízben apró békalencsés társulás (lebegő hínártársulás, Lemnetum minoris) és süllőhínáros békaszőlőhínár-társulás (úszó hínártársulás, Myriophyllo-Potamogetonetum) alakult ki. Az RSD feltöltődésére utal a sziget partján és a Gyáli-patak torkolatánál felhalmozódott iszapon kialakult nádas, melyet nagyrészt közönséges nád (Phragmites australis), kisebb rész széleslevelű gyékény (Typha latifolia) alkot. A Molnár-sziget fejlődése Molnár-sziget 1859 2011 Növekedés 1%) területe 10,5 ha 45,3 431% hossza 900 m 2100 m 233% szélessége 170 m 360 m 212% kerülete Szélesség Meder Mellékág 1900 m 1859 300-651 130-181 4400 m Dm Dm 232% 2011 100-110m 1550m A sziget hajómalmai a XIX. században (térképábrázolás)