Természet Világa, 2016 (147. évfolyam, 1-12. szám)

2016 / II. Különszám

Zelotnik Sándor, Simonyi Károly és a magfúziós... irányból, egyidejűleg a céltárgyra lőtt impulzusával kívánnak ösz­­szenyomni majd begyújtani egy néhány mm méretű, bonyolult szerkezetű, fagyasztott, deutérium—tricium tartalmú gömböt. A­­ várakozás szerint a begyújtás után a kapszulában néhány milliár­dod másodperc alatt, még mielőtt szétrobbanna, végbemegy a fú­­í­ziós reakció. A lézerek kiválóan üzemelnek, de a kapszulát még nem sikerült kellően nagy sűrűségre összenyomni. A fúziós reak-­­­cióban keletkezett energia már tisztán mérhető, de pozitív ener­giamérleget még nem sikerült elérni. ] Ahogy már fentebb említettük, Magyarországon a fúziós kuta­tások időközben kétszer leálltak, majd újraindultak. Az MT­ 1M­o­tokáinak bezárása után Magyarország belépett az Euratom kuta­tási programba és ezzel lehetőség nyílt a közös európai fúziós­­ kutatásokban való részvételre is. Gyorsan kiderült, hogy a hazai,­­ majd a 90-es évek külföldi együttműködéseiben megszerzett ta­pasztalatra jelentős igény van európai és világszinten is. Az el­­­­múlt évtizedben kialakult egy fúziós méréstechnikában és plazma­­fizikában járatos, 30-10 fős fizikus-mérnök közösség, amely a­­ legtöbb európai berendezésen dolgozik. Az elmúlt néhány évben a két nagy ázsiai berendezésre is több magyar mérőberendezés­­ került. A Wendelstein 7-X első plazmájának képét a német felké­résre a Wigner Fizikai Kutatóközpontban épített 10 kamerás videó-­­ rendszer rögzítette. A következő években ennek és még egy mé­­­­rőberendezésnek az üzemeltetését is magyar kutatók végzik majd. Az ITER európai alkatrészeinek megépítésében szintén jelen-­­­tős a magyar részvétel. Egy magyar mérnökcsapat végzi a beren­dezés vákuumkamráján belüli kábelezés technológiai fejlesztését,­­ elrendezését, a robotokkal szerelhető alkatrészek tervezését. Ez lát-­­­szólag nem tűnik bonyolult feladatnak, azonban egy fúziós beren-­­­dezés vákuumkamrájában rendkívüli igények vannak. A vezetékek-­­­nek sugárzásállóknak kell lenniük, el kell viselniük a plazma hőter­helését, és rendkívül megbízhatóan kell üzemeljenek, hiszen a nagy- 1 teljesítményű kísérletek megkezdése után a berendezés vákuum­kamrájába ember már nem léphet többé. Két ITER mérőberende-­­­zés tervezésében is részt vesznek magyar fizikusok és mérnökök, részesedésük a negyedik legnagyobb az Európai Unióban. Simonyi Károly fúziós álma még nem valósult ugyan meg, azon­ban az elmúlt 50 évben folyamatos volt a fejlődés. A feladat nem I­hézsége óriási, és ma még mindig nem látszik világosan, mikor lesz végső eredmény. Viszont a mai berendezések eredményei alapján 2013-ban már el lehetett készíteni egy részletes európai fúziós útitervet, amely felsorolja a kritikus problémákat és ezek lehetsé­ges megoldásait. A kulcs az ITER berendezés megépítése és üze­meltetésének demonstrálása. Ezzel párhuzamosan dolgozni kell több probléma vizsgálatán, amelyek az ITER-en még kevésbé lesz­nek kritikusak, de egy fúziós erőműben már azok lesznek. A leg­fontosabb ilyen kérdés a plazma neutron- és hőterhelésének ron­csoló hatása a berendezésre, amelyet valószínűleg plazmafizikai és anyagtudományi megoldások kombinálásával lehet elfogadható szinten tartani. Az már világosan látszik, hogy egyszerű megol­dások nem várhatók, egy fúziós erőmű az ember által valaha épí­tett legbonyolultabb berendezés lesz. Irodalomjegyzék Összefoglaló munka a fúziós kutatások történetéről: Braams, C.M., Stott, P.E. (2002) Nuclear Fusion, Institute of Physics Publishing, ISBN 0 7503 0705 6. Simonyi Károly fúziós tárgyú munkái: G. Kálmán, L. Pócs, G. Schmidt, K. Simonyi, (1957) On the possibility of controlled power- production using thermonuclear fusion. Periodica Polytechnica, 1 Simonyi, K., Uzsoki, M., (1957) About the star-like fusion reactor. Periodica Poli­technika 1 No. 1. Simonyi K., (1958) Újabb lépések a fúziós reaktorok megvalósítása felé, Energia és Atomtechnika, XI. évfolyam, 329. Simonyi Károly, (1959) A fúziós energiatermelés gyakorlati megvalósításának kér­dései, Mérnöki Továbbképző Intézet Az ITER berendezésről, Aymar, R., Barabashhi, R, Shimomura, Y., (2002) Plasma Phys. Control. Fusion 44 Nuclear Fusion folyóirat tematikus szám (2007) 47 További tanulmányok és linkek érhetők el az interneten: Magyar magfúziós portál: (www.magfuzio.hu); ITER: www.iter.org '"UCk&u­­ff •w 100 Szerzőink DR. ALPÁR TIBOR, a Nyugat-magyarországi Egyetem Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar dékánja, Sopron; BARNA DÁNIEL PhD, tudományos főmunkatárs, MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, Budapest; DÉRI TIBOR igazgató, Pécsi Szakképzési Centrum, Simonyi Károly Szak­gimnáziuma és Szakközépiskolája, Pécs; DR. FARAGÓ SÁNDOR, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora, Sop­ron; GALAVICSNÉ LÁZÁR MAGDOLNA igazgató, Simonyi Károly Általá­nos Iskola, Egyházasfalu; GÓZON ÁKOS főszerkesztő, Élet és Tudomány, Budapest; DR. KESZT­ZELYI LAJOS akadémikus, kutatóprofesszor emeritus, Bu­dapest; DR. KOLTKA PÁL villamosmérnök, MTA Wigner Fizikai Kutatóköz­pont, Budapest; DR. LÉVAI PÉTER akadémikus, főigazgató, MTA Wigner Fizikai Kuta­tóközpont, Budapest; DR. PAP LÁSZLÓ akadémikus, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudo­mányi Egyetem, Híradástechnikai Tanszék; DR. RADNAI GYULA fizikus, egyetemi docens, ELTE, Budapest; DR. SIKLÉR FERENC tudományos tanácsadó, osztályvezető, MTA Wig­ner Fizikai Kutatóközpont, Budapest; DR. CHARLES SIMONYI, az MTA külső tagja, Amerikai Egyesült Álla­mok; DR. SIMONYI KÁROLY (1916-2001), mérnök, fizikus, akadémikus; SIMONYI TAMÁS közlekedésépítő mérnök, Uvaterv, Budapest; STAAR GYULA főszerkesztő, Természet Világa, Budapest; DR. SZEGŐ KÁROLY professzor emeritus, MTA Wigner Fizikai Kuta­tóközpont, Budapest; DR. SZŐKEFALVI-NAGY ZOLTÁN fizikus, kutatóprofesszor emeritus, MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, Budapest; DR. TÉL TAMÁS egyetemi tanár, ELTE Elméleti Fizikai Tanszék, Buda­pest; DR. VEKERDI LÁSZLÓ (1924—2009), irodalom-, tudomány- és műve­lődéstörténész, könyvtáros; DR. ZOLETNIK SÁNDOR fizikus, tudományos főmunkatárs, MTA Wig­ner Fizikai Kutatóközpont, Budapest. Utószó helyett (Idézet az „Iszonyú rendet vágtam” című interjúból) „Testvéreim és édesanyám körében értettem meg igazán, hogy a szak­mán kívül eső lényeges kérdésekben a józan, értelmes ember ponto­san annyit ér, mint a legtanultabb fő. Szakmáról, természetesen nem vitáztunk. Ők tudták, hogyan, mikor kell venni a gabonát, én meg gyorsítót tudtam építeni. Erről nem volt vita. De minden testvérem, édesanyámról nem is szólva, egyenrangú félként vitatkozott velem olyan kérdésekben, mint a nagyon bonyolult rendszerek megítélése; az emberi társadalomé, az emberi erkölcsé, az emberi kapcsolatrend­szereké. Később ugyanezt éreztem a fiaimmal szemben is, sőt lassan unokáim is vitapartnereim lesznek. E kérdések vizsgálatánál a józan ítélőképességű hétköznapi ember soha nem tévedhet akkorát, mint a szakmabeli. Hiába voltam »tanult ember«, soha nem találtam olyan ér­veket, melyekkel lehengerelhettem volna testvéreimet. Egyszerűen azért, mert ilyen érvek pedig nincsenek! Ez két dologra kell, hogy figyelmeztessen: szerénységre és a józan ész megbecsülésére. A na­gyon bonyolult dolgok iránti alázatra és a többi embertársammal va­ló teljes egyenjogúság elfogadására. Mert a szakma az szakma. Van, aki szalámit árul, van, aki elméleti villamosságtant. Ezek nem lénye­ges dolgok. A lényeges az, amiről nem beszélünk, mégis ez a kultúra végső, legfontosabb tartópillére: a tartás, az etika.” SIMONYI KÁROLY (1986) SIMONYI KÁROLY-EMLÉKSZÁM

Next