Természet Világa, 2016 (147. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / II. Különszám
Keszthelyi Lajos: Simonyi Károlyra emlékezem együtt (4. ábra). Bizottság alakult, amelynek én lettem az elnöke, és rajtam kívül további hat személy a tagja az oktatási miniszter és az Akadémia elnökének jelölése alapján. A Bizottság első ülésén problémaként merült fel a Charles Simonyi elnevezés, nem helyesebb-e magyarul Simonyi Károlyt írni. Karira hivatkoztam, ő kívánta így, mondván, hogy már Charles a fia neve. Első alkalommal a bizottság javaslatai alapján választottuk ki a három díjazottat, hogy már 2000-ben megkezdhessük a működést. A díjak átadása ünnepélyes keretek között történt, a díjazottat a Bizottság egyik tagja laudálta, majd az oktatási miniszter képviseletében Pálinkás államtitkár és az Akadémia elnöke, Glatz Ferenc átadta a díjat. A díjazottak előadást tartottak, utána fogadás volt. Egy kis könyvecske is megjelent az előadásokkal és a későbbiekben az előző év díjazottainak a beszámolójával. Továbbiakban egyetemekre, akadémiai kutatóintézetekbe küldtünk felhívást, hogy javasoljanak díjra méltó személyeket. Az intézmény 12 évi működése során évenként 20-30 jelölés érkezett, így a választás mindig nehéz feladatot jelentett a bizottságnak. Talán nem végeztünk rossz munkát, ha az évek során kiválasztott 41 Charles Simonyi Kutatói Ösztöndíjas közül nyolcan később akadémikusok lettek, többen kaptak Széchenyi-díjat is. Ezt a sok szervezést igénylő feladatot csak úgy tudtuk elvégezni, hogy sok segítséget kaptunk az Oktatási Minisztérium Magyary Zoltán Felsőoktatási Közalapítványa munkatársaitól, különösen Takács Jánosné főosztályvezető asszonytól. Az utolsó díjátadás átszervezés következtében már a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal rendezésében történt. 2001. október 9-én már gyógyulófélben, kórházban tartózkodtam mikor az államtitkárságról érdeklődtek, hogy mit tudok Charles haláláról. Meglepett a kérdés, hiszen ő még nagyon fiatal, talán édesapjáról, Kariról érkezhetett a hír. Feleségemet hívtam, ő rövidesen megerősítette a megrázó igazságot, valóban Kari távozott el közülünk. A temetés után Zsuzsa asszony két fiával eljött hozzánk, akkor még a Fillér utcába. Beszélgettünk, emlékeztünk Karira, felmerült, hogy Zsuzsa esetleg meglátogatja Károlyt Seattle-ben. Megkérdeztem Károlyt, folytatja-e a Charles Simonyi Kutatói Ösztöndíj intézmény támogatását. Igen, lehet több is, válaszolta. így alakult ki a Simonyi Károly-díj, amely az Akadémia Arany János Alapítványának védnökség alatt, mint Simonyi Károly Szakkuratórium működött. Lehetőség adódott évenként két, egy fizikai és egy mérnöki díj átadására. A héttagú szakkuratórium kidolgozta a pályázás és az odaítélés módozatát. Minden évben felhívást küldött a fizikai és a műszaki tudományos osztályok tagjainak, valamint az egyetemek rektorainak, hogy az oktatásban és a kutatásban kiemelkedő tudósok díjazására tegyenek javaslatot. A szakkuratórium döntését követően a díjakat a Magyar Tudomány Ünnepe során adhattam át e szakkuratórium elnökeként. Kari gondolatvilágát követve egy alkalommal erdélyi magyar tudósnak, Gábos Zoltánnak juttattuk a díjat. 10 év során összesen 20 személy kapott Simonyi Károly-díjat. Fontosnak tartom itt is megköszönni egyrészt Charles Simonyinak a nagyvonalú támogatást (a két díjra kb. 200 millió forintot adományozott) és Szekeres Zsoltnak, a Magyar-Amerikai Koalíció pénztárnokának az Egyesült Államokból érkező adomány pontos, szakszerű kezelését. Simonyi Károly személyisége ma, 15 évvel halála után is vonatkoztatási pont a tudomány, a tudományos ismeretterjesztés és a pedagógia területén. Nem véletlen, hogy az első magyarországi gyorsító, az S-1000-es az Eötvös Loránd Tudományegyetem auláját díszíti (5. ábra). Zsenire emlékezünk, aki a fizikában, a mérnöki tudományokban és ezeket messze felülírva a természet- és a humán tudományok eredményeinek kezdetektől napjainkig tartó összevetésében alkotott maradandót. Irodalom 1. Keszthelyi Lajos, 1956 a Központi Fizikai Kutató Intézetben, Magyar Tudomány 2007, 10 p. 1336 2. Keszthelyi Lajos, Simonyi professzorral a Központi Fizikai Kutató Intézetben, Természet Világa, 2007. 2. sz. 3. Keszthelyi Lajos, 50 év Simonyi professzor közelében (1951-2001). Erdősi Gyula szerk. Az iskolateremtő Simonyi Károly professzor. Pontus kft. Budapest pp. 18-26. 4. ábra. Keszthelyi Lajos és Pálinkás József bejelenti a Charles Simonyi Kutatói Ösztöndíj program elindítását (Isza Ferenc felvétele) 5. ábra. Az újraépített soproni első, S-1000 jelű gyorsító avatásán az Eötvös Loránd Tudományegyetem lágymányosi épületében. Balról jobbra: Nagy Tibor, Berkes István, Demeter István, Keszthelyi Lajos és Kostka Pál SIMONYI KÁROLY-EMLÉKSZÁM 56