Természet Világa, 2019 (150. évfolyam, 1-12. szám)
2019-09-01 / 9. szám
150 SOR A XXI. SZÁZADI TUDOMÁNYRÓL 150 ÉVES LAPUNKBAN Lapunk alapításakor már olvasható volt Verne Gyula Utazás a Holdba című regénye, bár a'folytatása még csak készült, az Utazás aHold körül 1870-ben jelent meg (a magyar fordításokra még évtizedeket el kellett várni). Máris lapunk 100 éves lett, a fél év- , 140 év századdal korábbi atom valóra vált: az ember nemcsak körbeutazta a Holdat, hanem tizenketter a felszínére is léptek. A Természet Világa - amely akkor már egy éve ezzel a címmel jelent meg?- 100. évfolyamának februári számában jelent meg Sinka József Hold-kerülők című cikke az Apollo 1~8 küldetéséről. Az űrhajósokról, akik éppúgy hárman voltak, mint Verne hősei, és ugyancsak Floridából indultak, hogy 1968 decemberében első emberekként eljussanak a Hold körüli pályára és tízszer körberepüljék égi kísérőnket. Az érdeklődés fokozódását mutatja, hogy lapunk júliusi számában Dési Illés Ezer veszély között... címmel részletesen áttekintette egy újonnan született tudományterület, az űrorvostan problémáit, jóllehet akkoriban még az igazán hosszú időtartamú űrrepülések tapasztalatai nem álltak rendelkezésre. A szerző mégis bemutatja azokat a máig sem teljesen megoldott problémákat, amelyekkel az űrhajósoknk szembe kell nézniük, a súlytalanság hatásától kezdve a sugárveszélyen át a pszichés változásokig. Szintén a centenáriumi évfolyamban számolhattak be lapunk szerzői az Apollo—11 küldetéséről, amikor elsőként léptek emberek egy idegen égitest felszínére. A júniusi számban Nagy István György A holdraszállás főpróbája címmel az Apollo—10 küldetéséről ír,t és ismerteti az Apollo—11 tervezett menetrendjét. Az első holdraszállás (magyar idő szerint) július 21-én történt, lapunk elismerésre méltó gyorsasággal már augusztusi számában részletesen tudósít az eseményről, szintén Nagy István György tollából, más szerzők kapcsolódó, kisebb cikkeivel együtt. Az egyik cikk szerzője Borisz Petrov akadémikus, az Interkozmosz Társaság elnöke így zárja sorait: „A szovjet tudósok és a szovjet emberek köszöntik az Apollo-programot megteremtő amerikai tudósokat, tervezőket és munkásokat és az egész emberiség újabb nagy tettét végrehajtó űrhajósokat". A vereség elegáns elismerése ez, akkor, amikor javában tartott a hidegháború. Most, újabb fél évszázad elteltével talán nem érdektelen a Hold meghódításától kiindulva áttekinteni az űrtevékenység társadalmi hatásainak két fő területét, a hétköznapi embereket bámulatba ejtő látványos eredményeket, valamint a mindennapjainkat átszövő, kevésbé látványosabó sokkal fontosabb alkalmazásokat. Az Apollo-program elérte legfontosabb célját, megelőzték a szovjeteket a Holdon, méghozzá teljesítve az 1961-ben Kennedy elnök kitűzte határidőt: „az évtized vége előtt". Ha már ott jártak, elhoztak csaknem 400 kg vagy fontos 397 TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY 1150. ÉVF. 9. FÜZET