Természet Világa, 2020 (151. évfolyam, 1-11. szám)
2020-01-01 / 1. szám
évi A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE földművesként 11 éven keresztül élvezhette. Beszédes József vallásos neveltetést kapott, édesanyja harmadik fiát papnak szánta. A tehetséges gyermek az írást, könyvolvasást és számvetést Kanizsán tanulta. 13 éves korában Szegedre került, ahol elvégezte az elemi iskola két legfelsőbb osztályát, majd algimnáziumba ment. Szűkös anyagi körülmények között élt, ezért a szegedi rajzoló iskolában kályhafűtőként, iskolaseprőként, favágóként és a városi szekerek felügyelőjeként szerzett pénzzel egészítette ki megélhetését. 1804-ben Temesváron tartózkodott, ahol sikerült neki a németet, mint idegen nyelvet elsajátítani és elvégezni az akkori középiskolák poétikai és szintaxista osztályát. Az algimnázium elvégzése után itt ment főgimnáziumba, ahol kispapnak állt be. Később bekerült az egri érseki papnevelő intézetbe, de időközben rájött, hogy nincsen papi elhivatottsága: az egyházi pályával és teológiai tanulmányaival ellentétben minden idegszála a természettudományokhoz kötődött. Ezért 1806. október 9-én saját kérelmére elengedték-felmentették, ami után Pestnek vette útját és beiratkozott a filozófiai karra. Új mérföldkőnek számított életében, mikor Szlatinyi Ferenc városbíró házához fogadta: megszűntek anyagi problémái, új nyelveket tanult. A fiatal mérnökhallgató neves tanárok kezei közé került. Nevelő volt a gróf Károlyi családnál is, majd szorgalmas tanulmányainak eredményeképpen 1811-ben megkapta a mérnöki diplomát is. Tehetségét mutatja, hogy 1819-ben már bölcsész doktorátussal rendelkezett. Beszédes József szakmai munkásságát a Sárvízi Nádor Csatorna társulatnál kezdte. Az 1811-ben megalakult társulat akkori királyi biztosa báró Podmaniczky József Beszédest Szekszárdra rendelte. Az év végén kapta meg a gróf Eszterházy Károly-féle nagy uradalmak mérnöki állását. Beszédes nagy tapasztalatot szerzett a különféle vízimunkák tekintetében, miután a földesúri birtokok az ország felvidéki és dunántúli részein terültek el. Ebben a minőségében Tolna, Komárom, Vas, Veszprém és Pozsony vármegyékben igen sok, ma is értékes és maradandó értékű munkát tervezett és végzett. 1814-1817-ben az élelmiszer ára az egekbe lépett és bő létszámú családját is el kellett tartania, ezért letette állhatatosan viselt sárvízi hivatalát, majd a galántai Eszterházy Károly gróf uradalmaiban vállalt mérnöki állást. A mérnök belátta, ill. úgy gondolta, hogy sokkal könnyebb és olcsóbb munka egy eredeti könyvet megírni, mint egy teljes mappát elkészíteni. Ezért is foglalkozott sokat a műszaki nyelvújítással. Beszédes magánéletéről kétségkívül keveset tudunk. Élete végéig is büszkén szegény ember maradt. Egyes állítások szerint bevételeit is tanulmányaira fordította. Az 1840-es évek táján a reformkor példátlan vízimérnökének lelki világára nem voltak jó hatással kudarcba fulladt tervei, de erről szakmai pályafutásában alább részletesebben is írok. 1851 őszén a paksi közbirtokosság felhívására vizsgálta a dunai töltéseket és eközben súlyosan megfázott, majd 1852. február 29-én Dunaföldváron hunyt el, ott is temették el. Neje és 11 gyermeke hullatta őszinte könnyeit miatta. „Ha voltak nagy magyarok, akik igen mélyről jöttek s igen magasra jutottak fel a szellem birodalmában — pedig szép számban voltak ilyenek — Beszédes közöttük is előkelő helyet foglal el."—mondta róla Fodor Ferenc, a mérnök halálának századik évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen. Szakmai életút A pesti egyetem Mérnöki Intézete diplomájának megszerzése előtt rajzoló mérnökként a Sárvízi Vízszabályozási Királyi Bizottság alkalmazottja volt. 1813-ban megszerezte mérnöki oklevelét, s gróf Eszterházy Károly uradalmi mérnöke lett. Beszédes József csak vízépítési feladatokat vállalt el, így rövid idő alatt nagy gyakorlatra és tapasztalatra tett szert a különféle vízi munkák tekintetében. 3. ábra. A mérnök egykori dunaföldvári lakóháza és a rajta elhelyezett emléktábla (Kossuth Lajos utca 10.) 2. ábra. A mérnök nevét viselő helyi általános iskola (Kossuth Lajos utca 17-23/a)