Tervgazdasági értesítő, 1961 (13. évfolyam, 1-25. szám)
1961-01-10 / 1. szám
1961. január 10. TERVGAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ 7. §. (1) A Munka Törvénykönyve 87. §-a alapján az egészségre ártalmas munkát végző dolgozóknak kiszolgáltatandó védőételekhez szükséges alapanyagokat: a) azoknak a közületeknek, amelyek igényeit a területileg illetékes nagykereskedelmi vállalatnak előre bejelentik — értékhatárra való tekintet nélkül — a nagykereskedelmi vállalat, b) egyébként napi 3.000,— forint értékhatár alatt a kiskereskedelmi vállalatok és a földművesszövetkezetek boltjai szolgáltatják ki. (2) A 3.000,— forint értékhatárt meghaladó megrendeléseket a kiskereskedelmi vállalat az illetékes nagykereskedelmi vállalathoz köteles továbbítani. (3) A védőételek alapanyag kiszolgáltatása kizárólag a közület üzemi bizottságának hivatalos igazolásával záradékolt megrendelőlevele alapján történhet. Ilyen igazolás hiányában a védőétel alapanyagot kiszolgáltatni nem szabad. 8. §. (1) A beszerző közületek az utasításban foglaltak szeinti beszerzéseiket számvitelükben elkülönítve kötelesek nyilvántartani. A közületi beszerzés nyilvántartása szempontjából közületi beszerzésnek minősül a költségvetési és társadalmi szervek, minisztériumi és tanácsi vállalatok, fegyveres testületek, állami gazdaságok, gépállomások, földművesszövetkezetek, kisipari szövetkezetek, mezőgazdasági termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok áruvásárlása a kis- és nagykereskedelem egységeitől, valamint az élelmiszeripari vállalatoktól. Közületi beszerzésnek minősül továbbá a gyógyszertári és az üzemi vendéglátó forgalomnak az a része, amelyet a felsorolt állami és szövetkezeti szervek térítenek. (2) A nyilvántartás szempontjából nem tekinthető közületi beszerzésnek, illetve közületi értékesítésnek: a) a közületeknek ipari készletező, felvásárló és külkereskedelmi vállalatoktól történő beszerzése; b) társhatóságok, ipari és ipari elosztó vállalatok megbízásából történő nagykereskedelmi értékesítés (pl. a Földművelésügyi Minisztérium által a mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére beruházás céljára biztosított, valamint az egyéb közületek részére a TÜZÉP vállalatok és a földművesszövetkezetek telepei által megbízásból kötbéres utalvánnyal forgalombahozott építőanyagok); c) a nagy- és kiskereskedelmi vállalatoknak az ipari vállalatok és a kisipari szövetkezetek részére kereskedelmi visszavásárlás céljából továbbfeldolgozásra történő áru értékesítése; d) élelmiszeripari vállalatok továbbfeldolgozásra történő értékesítése; e) a belkereskedelmi vállalatok áruértékesítése a külkereskedelmi vállalatok részére; f) a belkereskedelmi vállalatok egymás közötti forgalma, ha a vásárlás továbbeladás céljából történik. (3) A nyilvántartás szempontjából a közületek vásárlásai attól függetlenül minősülnek közületi beszerzésnek, hogy azok fedezetére (készletek, állóeszközök, jóléti eszközök beszerzésére stb.) milyen pénzügyi forrás szolgál. (4) A 200,5 forintot meghaladó közületi kiskereskedelmi vásárlásnál könyvelési bizonylatként csak közületi blokk fogadható el. A közületi boltok a közületi forgalmukat az áruforgalmi jelentésen külön kötelesek feltüntetni, különválasztva a készpénzes és a hiteleladásokat. A vállalati központ az érintett boltok áruforgalmi számlalapján (boltkönyvelésben) a közületi forgalmat — készpénzes és hiteleladás bontásban — külön köteles nyilvántartani. A boltkönyvelés feladása alapján a főkönyvi könyvelés a közületi eladásból eredő árbevételt a 911. Rendes eladási forgalom számla keretében külön kell kimutatni. A földművesszövetkezeti szervek áruforgalmára vonatkozóan a SZÖVOSZ elnöke külön rendelkezik. (5) A közületek könyvviteli nyilvántartásukban a 418. Beruházási szállítók számla, valamint a 44. Szállítók számlacsoport keretében a közületi beszerzéseket külön számlán kötelesek nyilvántartani, és azon nemcsak a számla ellenében (elszámolási utalvány, átutalási forgalom, inkasszómegbízás stb.) beszerzett tételeket, hanem értékhatár nélkül a készpénzvásárlásokat is keresztül kell vezetniük. (6) Az (5) bekezdésben foglalt rendelkezések alól kivételt képeznek a fegyveres testületek, továbbá a tanácsok felügyelete alá tartozó, kettős könyvelés vezetésére nem kötelezett költségvetési szervek. Ezeknél a nyilvántartást az érdekeltek részére közvetlenül kiadott előírás szerint kell megszervezni. (7) E szakasz (4), (5) és (6) bekezdéseiben foglaltak szerinti forgalomról az érintett szervek a mérleg-, illetve költségvetési beszámolójukban jelentést kötelesek adni. (8) A belkereskedelemben a közületi értékesítések rendszeres mérésére vonatkozó előírásokat a Belkereskedelmi Minisztérium, a földművesszövetkezetek esetében pedig a SZÖVOSZ azonos elvek alapján külön szabályozza. 9. §. A közületek a belkereskedelmi miniszter által esetenként közzétett tilalmi listában szereplő cikkeket az állami és szövetkezeti kiskereskedelemben nem szerezhetik be. 10. §. Az állami nagy- és kiskereskedelmi vállalatoktól és a szövetkezetektől történő beszerzés esetén a fizetés módjára a Magyar Nemzeti Bank általános pénzforgalmi rendelkezései az irányadók. 9. §. (1) A takarékosság biztosítása érdekében a jelen utasítás mellékletének A), B) és C) pontjaiban felsorolt tárgyakat a közületek 800,- forint értékhatáron felül csak külön engedély alapján szerezhetik be. (2) Az összetartozó készlet az értékhatár szempontjából egy egységnek tekintendő, tehát összértéke nem haladhatja meg az engedély nélküli vásárlás esetén a 800,5 forintot. (3) A melléklet A), B) és C) pontjaiban felsorolt tárgyak vásárlásához szükséges engedélyt a beszerezni kívánt tárgy rendeltetésének és értékének feltüntetésével, valamint a vásárlás indokainak megjelölésével a vásárló szerv vezetője köteles kérni. Az engedélyt a vásárló körület felett felügyeletet gyakorló minisztérium, illetőleg országos hatáskörű szerv adhatja meg. (4) Tanácsi szerv (vállalat) vásárlása esetén az engedélyt illetékességi területén a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, vagy illetékes elnökhelyettese adja meg. (5) A melléklet A) és B) pontjaiban megjelölt tárgyak beszerzésére engedély általában csak kivételesen indokolt esetben adható. Ilyennek tekinthetők a külügyi és külkereskedelmi szolgálattal kapcsolatos beszerzések, ideértve a külföldi magyar képviseletek ellátása, külföldi személyek részére bel- vagy külföldön történő ajándékozás, továbbá az említett szervek külföldi vagy belföldi rendezvényeivel kapcsolatos reprezentációt szolgáló berendezések, továbbá a munkaversenyek, kultúr- és sportversenyek díjazását szolgáló értéktárgyak, dísztárgyak beszerzése. A sportversenyek díjazásával kapcsolatos értéktárgyak és dísztárgyak beszerzésével kapcsolatban a Magyar Testnevelési és Sporttanács rendelkezései az irányadók. (6) A melléklet A), B) és C) pontjaiban felsorolt tárgyakat akár a megjelölt értékhatár alatt, akár afelett történő vásárlásról van szó, kizárólag a közület meghatározott pénzügyi forrásaiból szabad beszerezni. (7) A melléklet A), B) és C) pontjaiban felsorolt tárgyakat a kereskedelem a közületi szerveknek csak a jelen utasításban előírt engedély felmutatása ellenében szolgáltathat ki. A tárgy kiszolgáltatását az engedélyre rá kell vezetni, s azt a vásárló szervnek vissza kell adni, amelyet az a beszerzés bizonylataként megőriz. 3