Testnevelés, 1941. július-december (14. évfolyam, 7-12. szám)

1941-07-01 / 7. szám

550 Misángyi Ottó dr.: a társegyesületek — kikkel a legszorosabb együttműködést tartjuk fenn­­— s a sportsajtó és napisajtó igen tisztelt képviselőit. Végül üdvözlöm a mi szeretett ifjúságunkat, amelyért ez a szinte páratlan testnevelési szakgyűjteményekkel rendelkező főiskola fenn­áll, azt az ifjúságot, amelyért valamennyien egy egész esztendőn át erőink, képességeink teljes latbavetésével küzdöttünk tanteremben, pályán, előadtunk, tanítottunk, rajzoltunk, hogy mindazt, amit egy életen át magunk tapasztaltunk, mintegy összesűrítve nekik átadhas­suk. Büszkén mondjuk, hogy törekvésünk eredménnyel járt, mert a ma felavatandó IV. éves hallgatók, férfiak és nők kollokviumi, szak­vizsgái osztályzatainak mérlegelt átlaga 1­6. A legjobb kalkulusunk: a jeles egynek, számít, az elégtelen 4-nek. Ilyen 1’6-es eredményt a főiskola történetében még nem sikerült felmutatnunk. Az év kiemelkedő eseményei. A főiskola eseményei a magyar nemzet újabbkori történetének legnagyobb eseményének: Kelet-Magyarország, Erdély és a Bácska visszatérésének jegyében zajlottak le. A magyarok szerencsecsillaga felragyogott a magyar föld felett s az isteni Gondviselés, az isteni igazságszolgáltatás szent nemzet­testünk egységét majdnem teljesen helyreállította. Örömmel és büszkén jelenthetem, hogy a visszatért országrészekbe való bevonulásban, Bácska fegyveres visszafoglalá­sában a főiskola katonai szolgálatra bevonult hallgatói is részt vettek. A katonai szolgálattal kapcsolatban nehéz tanulmányi kérdések merül­tek fel, a nagyméltóságú Miniszter Úr megértésével és jóakaratával e kérdéseket azonban mind szerencsésen megoldottuk. Hallgatóságunk összlétszámának pontosan 5 °­ o-át teszik ki a bolgárok s a mai napig összesen 23 bolgár hallgató nyert már magyar testnevelő tanári oklevelet. Itt emlékezem meg tehát a régi, nagy Bulgária feltámadásáról is. Osztozunk a régi, hű szövetséges nemzet örömében, mint ahogy bánatukban is osztoztunk éppen úgy, miként a mi örömünkben és a mi boldogságunkban ők is őszintén vettek részt. A főiskola belső életében lezajlott események között először a vezetésben beállott változásról kell megemlékeznem. Dr. Szukováthy Imre igazgató úr január havában szabadságolását kérte. A Miniszter Úr a kérésnek helyt adott s január 25-én kelt rendeletével a főiskola igazgatói, a főiskolai tanács, az Országos Testnevelési Tanárvizsgáló, s a Sportmestervizsgáztató Bizottság elnöki teendőinek ellátásával szerény személyemet bízta meg. örömmel jelentem, hogy a változás a mi kettőnk személyi viszonyának legkisebb sérelme nélkül történt. Mindketten belenyugodtunk abba a helyzetbe, amelyet a kifürkészhe­tetlen sors rendelkezése a mi akaratunkon kívül teremtett. Annak­idején az ügyek átvételekor a TF tanári kara, tanácsa előtt s a fent említett bizottságokban elődöm működéséről s az ö rendkívüli érdé-

Next