Testnevelés, 1944. július-október (17. évfolyam, 7-10. szám)

1944-07-01 / 7. szám

536 Béki József: 1590 táján IV. Keresztély dán király udvarába kapott meghívást és odautaztában útbaejtette Spanyolországot, Franciaországot és Németországot. Madridban felkereste Car­randát és alkalma nyílt annak módszerét tanulmányozni, míg Párisban Sainc-Didier-ve­l találkozott, akivel beható párbeszédben vitatta meg a vívás művészetének elveit. Ezt a párbeszédet Sainct-Didier könyvének függelékében meg is örökítette. IV. Keresztély, a vívás művészetének nagy kedvelője és párt­fogója, Fabrist a Hét Szív Lovagrend fejévé tette meg és könyvének megírására buzdította. A könyv meg is jelent Kopenhágában 1606-ban és korszakalkotónak bizonyult. A könyv külső és belső címlapjának címe nem azonos. A külső lap címe : «Sienza e practica d'Arme . . .», míg a belső lapé : «Lo Schermo, overo scienza d’arma . . .» A könyv különösen Németországban keltett nagy hatást, ahol is német fordításban három kiadást ért meg, míg olasz nyelven csak kettőt. Az olasz nyelvű második kiadás Páduában jelent meg 1624-ben. Az első német fordítás Leydenben jelent meg 1619-ben, a második 1677-ben,­­a harmadik 1713-ban, e két utóbbi Lipcsében Johann Joachim Ilgnitzsch fordításában. E könyv mecénása Heinrich von und zum Velde, a magdeburgi Szent Péter-Pál alapítvány szeniora, Fabris rendszerének nagy híve és terjesztője, akinek révén Fabris rendszere csaknem egész Németországban elterjedt. Fabris könyve egyike a vívó­­irodalom legnagyobb hatású műveinek. Ő a «volte» atyamestere. Ez a «volte» egy tempó-cselekmény, mely azonos a mai ú. n. «in quartata»-val. Giganti (1606). Nicoletto Giganti velencei vívómester «Scola overo teatro . . .» című könyve Velencében jelent meg 1606-ban. A bibliográfiák e műnek két «második» kiadásáról emlékeznek meg. Ezek szerint az egyik Velencében jelent meg 1608-ban, a másik Páduában 1628-ban. Giganti könyvét Jacques de Zeter francia nyelvre fordította, mely fordítás a fordító kiadásában jelent meg Majna-Frankfurtban 1619-ben. Ugyancsak Majna-Frankfurtban jelent meg a könyvnek kétnyelvű — német-francia — fordítása is 1622-ben. Giganti könyve a nagyhírű művek közé tartozik, mert újításokkal lépett föl. Legnevezetesebb ezek között az ő «développement»-ja. Feltűnést keltő újítás, azonos a mai kitöréssel, a mainál némikép enyhébb kivitelezésben. Cavalcabo (1609). A nagyhírű bolognai Hieronimo Cavalcabo professeur du roi a király vívómestere — könyvét franciára is, és németre is lefordítot­ták, de az eredeti műről a bibliográfiák nem emlékeznek meg. A francia fordítást Seigneur de Villamont, a Jeruzsálem-Rend

Next