Textilmunkás, 1948 (2. évfolyam, 2-10. szám)
1948-05-18 / 4. szám
3 Gyapjasvosó: Chirján Márta • Erbert Anna* Wrénusz Imréné, Lőw Gyuláné,, Vanyur Já- Hsda, Walter Ábrahámné, Zimmer Béláné- Általlános Fonó: Debreceni Józsefné, Jan©sovitfi Józefné, Schubert Katalin. Budavidéki: Diósz Györgyné, Hrottkó Rafael, Simon Aranka. Soroksári Textilipar: Egervári Jánosné, Feigenbaum Sándorné, Mésikárits Lőirincné. Salzmann és Tsa: Erdélyi Józsefné, Ertler Teréz,Sáránszky Pálné. Bredier: Balázs Ottónné, Farkas Istvánná, Fiiszer Józsefné, Korent Antalné, Tiszárovics Sándor. Moshanskai Szövőgyár: Fazekas Lászlóné, Mészáros Ilona. : * . Mechanikai Fonó: Oláh Mána, Sebesül Vilmosné, Schuszter Lémird. Rico: Gaida Györgyné, Krajcsik Tamás. Óbudai Fehérítő: Gajdzsik Józsefné, Márton Ilonka, Pascher Gusztáv, Tóth Béla. Pzmuttoxtil: Beleznai Sándorné, Oácsi JÁnosné, Gráf Jánosné, Nikoládi Györgyné, Tóth Lőrincné. Gerber és Virányi; özv. Hanczel Józsefné Hungária Jacquard: Hulyop Ilona, özt. Kazár Ödönné, Papp Anna, Suhajda Istvánná. Vigogne Gyapjúfonó: Saáry Erzsébet. ^Magyar Vigognefonó: Kalma Istvánná, Varga Mária I., Vipariba Kárznér. Taxtor: Kéri Józsefné, Újvári Lajos. Vasfonalgyár: Körmives József. Lódon: Kronner György. UWAG: Likavac Mária, Soharonkó Gyula. Fonalkikészítő: Maidén Pálné, Vörös Gizella. Fortesa: Netter István. Alberfalvai Textilipari r.: Mártonéi Endrénél JuU és Kenderipar: Ott Györgyné, Verea Antalné. Rákospalota Iketszövő: Recsegi Lajosné, Staudinger Sárdorné. Adria Selyemszövő: Szili Jolán, Varga Démenné. Selyem és gyapjúgyár: Sulva Ilona, özv. Szabó Miklósné. Bankó: Varga Imréné. Kispesti Selyemszövőgyár: Lasinszk Jó®sefné, Monda Dezsőné, Vascsók Jánosné. Kender-, Jutség Textilipar: Pecho Már♦ónné, Polereczki Józsefné. Sopron-Újpesti: Czigány Róza. Trunkhlan: Cserveni Imre. Vidéki élmunkások: Gyón Győri Textil: Dentsch Mikaéné, Kék Mária, Knausz István, Nagy Lajosné. Grab: Böröndi Lajosné, Czattler Ella, Csika Angela, Kék Teréz, Rédei Margit, Tuba Istvánné, RichardsRichard, Bodányi Róza, Fürst Kálmánná, Gösl Margit, Herczeg Lajosnné, Kis Rózsi. M. Textil: Nagy Sándor, Miko Bon* ,Streczina Ferencné. Hella, Kasza Ferencné, Székely József- Linum Gruber Alajosné, Mészáros Irén* Szabadi Ferencné. 1 ( Pápa: Forutz: Farkas Rozália, Horváth Sándorné, Németh Róza, Paksi Károly, Rregior János, Róna Ernő, Szabadi Imréné, Szalay István. Vác: Bélés és Szövetárugyár: Csányi Mária, Dávid Ferencné, Zsiga Lászlóné. E. M. Szövőgyár: Dénes Béláné, Kurovszky Emilné, özv. Medgyes Kálmánné, Mellényi Ferencné. * Váci Fonógyár: Básti Lászlóné, Vöő Károlyné. Békéscsaba: Rokka: Babinszky Mária, Sajtos Ilon*. Hubertus: Jäger Józsefné, Varga Ilona. Soroksári Textilipar: Lengyel Károlyné, Ter, Jstp Mária-Gyula. Columbia: Bálint Zoltánné, Oláh Bándorné. Hódmezővásárhely: Fehér és Radványi: Ko- Táca Margjt, Lázár Teréz. Baja: Mechanika: Devich Béláné, Porzó Gábor. Magyaróvár: Mrselyemgyár: Galambos Lajoos, Kardos Józsefné. Kender kikészítő: Varga Sándor. Újdombóvár: Budakalászi Textilművek: Mártikká Viktória. Debrecen: Debreceni Textilmüvek: Juhos Imréné. Székesfehérvár: Fihnayer István és Fia!: Bogár Imre. Szejtigotthárd: Selyemgyér: Menek Józsefné, id. Szapor István. Komárom: Fiedler Lemport rd.: Johancsa Mária, Oláh Róza. METtízötur: Mezőtúri Textilmuivok: Szabó Irén. Bird: Kendergyár: Szilágyi M. József. Mohács: Mohácsi Selyemipar: Vőö Károlyné, Berdás Kató. Nagylak: Pannónia: Nagy Lajosné. Mechanika: Járms Anihillé, Varga Róza. DunántúliTextilipar: Horváth József, Knap János, Maros Lajos. Szeged: Rcg. M. Jutafoné: Bába Mihályné. Kondor Jenő: Hódi Imre. M. Kondor Len (Újszeged): Kunka Mária, Schuszler Margit. Pollók-cég: Tóth Ernő. Szombathely: M. Pamusipar: Horváth Elzébet. I. Horváth Jenviné, Siraom Vincené. Putsch: Császár Ilona. Áll. Ikon és Kendergyár: Nagy Sára. Sopron: Sorrow Selyemipar; Glatz Jánosné, Nyúl Hona, Rogács Rc®á fia. Soproni Pamutipar: Bakó Jolán, Conto Gyula, Kranicfeld Margit, Liszk Józsefné. Fésűsfonó: Eeiszenberger Károlyné, Maitz Jenöné. Sopron és Újpesti Posztó: Bokán Margit, "KrozuoimJózsef. . . Dunántúli SelyemSzövő: Horváth Erzsébet, Gottschüng Katalin. __ Sopponkőhida: M. Textil: Drag Crveta Lajos, ifj Kis Mihály. Kőszeg: Nemezgyár: M. Kelemen Perenc. Posztógyár: Happer Ferenc, özv. Renner Györgyné. Agyterítés Bútorszövetgyár Hökken Ferenc. A munkásfeltaláló hazánk építője! TEXTILMUNKÁT Megjelent az iparági kollektív szerződés! Közismertek azok a nehézségek, amelyeket a textilgyárakban, a külöböző kollektívszerződések okoztak. Egy na,y jobb textilgyárban (pl. Goldberger, Magyar Parputipar, Hazai Festis stb.) 12—14 kollektív szerződés szerint fizették a dolgozókat. Ehhez járult még az a körülmény, hogy kollektív szerződésünk a textilipari munkások számára 3 méter szövetet biztosított karácsonyra. Azok a dolgozók, akik más kollektív szerződés szerint kapták bérüket, kifogásolták, hogy ők nem részesülnek szövet juttatásban, jóllehet az ő béreikből semmit sem vontak le a szövet fejében. Más helyeken pedig a nem csökkentett, nem textimunkás kollektív szerződés szerinti béreket fizették a nem textileseknek, de a szövetet azért mégis kiadták. Ez viszont a textilipari munkásoknál okozott elégedetlenséget. Volt olyan üzem, ahol azt kifogásolták az üzemfenntartók, hogy amíg ők a 8-as bérosztály szerint kapják bérüket, addig a textilipari munkásoknál 3 oldalas gyűrűsfoné a 10-es bérosztályban van. Megfeldkeztek azonban arról, hogy a vasasok kollektív szerződésében a 8-as bérosztály 2.70 Ft, míg a textilipari munkásoknál a 10-es bérosztály 2.31 Ft. Külön fejezetet érdemelnének a bérelszámoló tisztviselők gyötrelmei, mert egy-egy heti bérelszámolásnál 12—15 kollektív szerződés és egy sereg függelék utasításait kellett figyelembe venniük. Ezeken a nehézségeken kíván segíteni most az iparági kollektív szerződés. Az iparági kollektív szerződést az OMB érvényesítette, mert jelenleg még nincs olyan kinevezett munkáltatói érdekképviselet, amely a szerződést aláírta volna. Az iparági kollektív szerződés meg is jelent a Magyar Közlöny 1848 április hó 25-i Hivatalos Értesítőjében- A szerződés gerincet a textilmunkás szakmai kollektív szerződés képei. Szövegrészében csak ott tartalmaz eltérést a szakmai kollektívtől, ahol azt szakmai különleges szempontok indokolják. Nagy mértékben egyszerűsíti a textilipari bérezést az, hogy minden textilgyárban dolgozó fizikai munkás egyformán, eddig csak a textilipari munkásokra érvényes 15-ös rendszerű bérosztály szerint kapja fizetését. Az iparági kollektív szerződés minden textilgyárban dolgozó szellemi és fizikai munkavállaló-nak biztosítja a 3 méter szövetet, anélkül, hogy a saját szakmai kollektív szerződésében eddig részére biztosított juttatásokat megszüntetné. Az iparági kollektív szerződés A/I-től A/IX-ig 9 bértáblázatot tartalnaz, amelyek felölelik a textilipar egész területét, s tartalmazzák minden olyan szellemi és fizikai dolgozó bérét, akik egy textilgyár falain belül dolgoznak. Az iparági kollektív szerződés egyetlen pontja sem tartalmaz olyan feltételeket vagy béreket, amelyek előnytelenebbek lennének a saját szakmai kollektív szerződés feltételeinél vagy béreinél. Az iparági kollektív szerződés, az eddig más szakmákhoz tartozók ezideig történt kiemeléseit továbbra is fenntartja. Reméljük, hogy az iparági kollektív szerződés egy további lépést jelent a textilipari bérek rendezésének feladatában. Fülöp György Harc a hulladék ellen Küzdelem az önköltség csökkentésért Ezek a verseny központi kérdései A munkaverseny fejlődésének, s jó végrehajtásának egyik legfontosabb előfeltétele, az üzem dolgozóinak nevelése, ideológiai fejlődése. Ezen a téren még rengeteg tennivalónk van és ezt most a verseny közben kell végrehajtanunk. Központilag megindítottunk egy 4 napos szemináriumot a versenyfelelősök és propagandisták részére. Az előadások hallgatóinak feladata a gyár dolgozóival sorozatos szemináriumokon ismertetni az itt tanultakat és meg kell teremteni az üzemekben azokat a csoportokat, melyek a műhelyekben a verseny szellemét állandóan ébren tartják és magát a versenyt is fokozni tudják. Ezzel kapcsolatos az élmunkások továbbképzése és az új élmunkások kijelölése. Június hónapban az élmunkások egy újabb csoportja kapja meg az élmunkásjelvényt, augusztus elsején a verseny befejezésével pedig a következő csoport. A munkaverseny felelősnek már most meg kell szerveznie az élmunkásnyilvántarást, amelyben pontosan kell vezetni a munkában kiváló dolgozókat és az új kijelölésnél már a lehetőő legigazságosabban terjesszék fel az élmunkás-jelölteket. A műszaki szempontok figyelembevételénél a verseny eddigi szakaszában előforduló egy-két súlyos hibát kell megemlíteni. Mi a versenyfeltételek között nem szerepeltettük a mennyiségi termelést, éppen azért, mert a szűk fonodai keresztmetszet ezt még nem tette lehetővé. Ezzel szemben a gyárak — mint ahogy ezt a május 1-i kiértékelés megmutatta — a mennyiségi versenyben érték el a legjobb eredményt. Az egyik gyár pl. arról számolt be, hogy 3 havi fonalkészletét a verseny VA hónapja alatt felhasználta- is egy kirívó példa és reméljük, hogy másból nem fordult elő. Bebizonyosodott azonban az, hogy a szövedék jóval több fonalat használnak fel, mint amire a fonódák termelési emelkedése lehetőséget ad. Ezen a ponton azonnal váloztatnni kell és a versenynek a hulladék és a költségek csökkentésére kell irányulnia. Ezek a pontok is szerepelnek a versenyszerződésekben, de az üzentek sem a propagandájukba®, sem pedig a műszaki apparátusukban nem fektettek súlyt ezekre a feladatokra. Pedig ezek a pontok mok, amelyekben a gyárak közötti verseny leginkább el fog dőlni. Szeretnénk itt egy pár szempontra a figyelmet felhívni. A hulladék csökkentését minden üzemben jól meg lehet szervezni, ehhez szükséges azonban az, hogy a n Verőanyagot fiiyelemmel kísérjük kezdettől fogva a feldolgozás folyamán. Már a bála szétbon'■ásánál is keletkezik. Hulladék és ez csak fokozódik a további munkafolyamatoknál. Ha még arra is ügyelünk, hogy a hulladékok nekerüljenek teljesen használhatatlan állapotba, akkor lehetőség lesz arra, hogy a, már elkerülhetetlenül keletkezett hulladékot ismét feldolgozhassák. Itt gondolunk arra, hogy számos helyen szeretettel használják fel a hulladákat kézmosásra, géptisztításhoz, csajkamosáshoz stb. és bizony gyakran megesik az, hogy még a hulladék helyett is, ami még rosszabb, az elefondtot használják a fenti célokra. A verseny további folyamán a kiértékelés súlypontja tehát a hulladék és a költségek csökkentésére fog itt helyeződni. Ezért az üzemeikben a veresnybizottságok a verseny központjává állítsák be a hulladék és a költségek csökkentésének problémáját, a műhelyértekezleteken ismertessék azokat a módokat és módszereket, amelyek segítségével fentiek megvalósíthatók és propagandájukban is hassanak oda- hogy ezek a szempontok a dolgozók előtt ismertté váljanak. Kérjük a dolgozókat is, hogy a saját munkaterületeiken figyeljék meg, melyek azok a hibák, melyeknek kiküszöbölésével a hulladék is csökkeni fog. Egészen bizonyos, hogy egész sor apró mozzanat van a munka közben, melyeknek jó vagy rossz alkalmazása csökkentheti vagy növelheti a hulladékot. Ha ezeket kikutatjuk és a helyes módszert s előbbi munkástársainkkal is ismertetjük, rövidesen javulni fog a hulladékszázalékunik A fentiekből világosan látható, hogy a verseny legközelebbi időszakában a fent ismertetett problémára központosítják a figyelmet s ennek a problémának a megoldására megindítjuk »Harc a hulladék ellen.« akciónkat. Sémyi Ferenc versenytitkár A magyar nép a szocializmus felé halad írta: Alix André a francia textilmunkások szakszervezetének küldöttnője 1 A márciusi centenáris ünnepségek alkalmából nagyobb francia szakszervezeti küldöttség járt Magyarországon, köztük három textilmunkások E sorok írója, Alix André szaktársnő a francia textilmunkások szakszervezete marseillei helyi csoportjának titkára, aki a Magyarországon látottakról az alábbiakat írja: Különféle textilgyárak meglátogatása slán, tapaszalva azt a meleg és testvéri fogadtatást, amelyben bennünket, a magyar elvtársak részesítettek, szeretném néhány sorban leírni azokat a benyomásokat, amelyeket, a francia textimunkások kiküldöttjei a Magyar Pamutipar újpesti telepének meglátogatása alkalmával éreztek. Bennünket legjobban meglepett a munkáiján tapasztalható nagyszerű verseny. A Kossuth-díjas munkások büszkék lehetnek a termelésben kifejtett erőfeszítéseikért, ők az új demokrácia pionírjai. A magyar munkásnak oly bizalommal tekinthet a jövő elé, mert megvalósította egységét, szocialisták, kommunisták ugyanazon célért dolgoznak, de ébernek kell lenniük, mert a fasizmus mély gyökereket hagy egy olyan országban, amelynek szellemét hosszú időn keresztül megmérgezte. Megállapíthatjuk, hogy a Párna - ipar dolgozói, a segédmunkástól az igazgatóig, tudatában vannak annak a súlyos felelősségnek, amely rájuk nehezedik. Mennyire csodáltuk annak denevélőnőnek erkölcsi bárságát, aki az üzemi értekezleten önmagától lépett fel a dobogóra, hogy önkritikát gyakoroljon saját maga fölött és megkísérelje kijavítani a munkában elkövetett hibáit. Látogatásunk során láthattuk azt a kis gépet is, amelyet egy munkás gondolt ki kizárólag abból a célból, hogy fokozza a teljesítményt, bizonyítva ezáltal, hogy a munkásosztály a világ minden táján igazi kincseket hordoz magában. Szociális téren figyelmünket leginkább a Pamutipar lányothon kötötte ,a ahol otthonra lelnek azok a fiatal lányok, akik az üzemben dolgoznak és a családjuktól távol élnek. Ezek a fiatal munkásnők ott valóban családi légkört találnak, megfelelő kereket és a szükséges kényelmet. Megjegyeztük azt is, hogy ez a leányotthon nyitva áll, különbség nélkül katolikus, szocialista és kommunista leányok számára egyaránt akik között igaz testvéri egység uralkodik. Mint az egész magyar nép, ők is felismerték az egység erejét. Még sok mondanivalónk volna, de inkább Franciaországba való visszatérésünk után fogunk még több részletet ismertetni a francia munkásokkal, akiknek el fogjuk mondani, hogy a magyar nép a munkásoszállyal az élen a szocieliizmus útját járja.