Textilmunkás, 1977 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1977-06-01 / 6. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A TEXTILIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM 1917. JÚNIUS ÁRA: 50 FILLÉR .I BÉKE (DALLOS IBOLYA rajza) A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT Központi Bizottságának titkárai a 19 szakszervezet főtitkárával csoportos megbeszélést tartottak. Április 29-én Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és öt szakszervezet (a ruházat-, a bőr-, a textil-, a nyomdaipari és a közalkalmazottak főtitkárának megbeszélésére került sor. A főtitkárok beszámoltak a szakszervezetek által végzett munkáról, mindenekelőtt az 1977-es év gazdasági tervének indításáról, a gazdasági szabályozó rendszer hatásáról, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulásáról, a szakszervezet kulturális, művelődési és nevelői tevékenységéről. Külön hangsúlyt kapott a szakszervezetek munkamódszere, az üzemi demokrácia kiszélesítése, a bizalmiak új — egyetértési — hatáskörének érvényesülése a gyakorlatban, s annak tapasztalatai. A textilipar kiváló vállalatai - 77 .. ......... . . , a Budapesti Harisnyagyár: Munkasikerekkel jubiláltak Több mint 1 milliárd forint értékű harisnya, zokni és kötöttáru termelésével és 135 millió forintos nyereségével ért el kiváló eredményt 1976-ban a Budapesti Harisnyagyár. Tavaly volt 25 éves a vállalat. Most az ünnepi megemlékezést pótolandó, szívesen elmondjuk, hogy a vállalat a műszaki fejlesztés és a jobb minőségű munka révén 10 milliárd forinttal csökkentette fonalfelhasználási költségeit. A kötési veszteségek a gyulai Vihar utcai pulóverkötés kivételével minden gyárunkban és valamennyi gépcsoportjuknál csökkentek. Különösen nagy eredmény, hogy nagybátonyi gyárukban 50 százalékkal sikerült csökkenteni a kötési veszteségeket a létszámhelyzet megszilárdítása és a dolgozók jobb begyakorlottsága, termelési körülményeik javítása révén. Végeredményben a lakosság és a népgazdaság látta hasznát a harisnyagyáriak dolgos ünneplésének. Munkájuk eredményeként több gyermekharisnya és harisnyanadrág kerülhetett a boltokba. A keresett frettírzokniból nagyobb mennyiséget, a kismamák részére különleges harisnyanadrágot hoztak forgalomba. Sokféle új divatszínben készítették a finom női harisnyanadrágokat. Nagy sikerrel vezették be a körcsíkos , zoknit, amellyel a „Korszerűség, divat 1976” pályázaton első díjat is nyert a Budapesti Harisnyagyár. Tőkés exportját az előző évi értékhez képest 25,4 százalékkal növelte a vállalat, s az értékesítési viszonylatok közül ebben a relációban érték el a legnagyobb fejlődést. A külföldi vásárlók igényeihez való rugalmas alkalmazkodás tette lehetővé például, hogy pamutzokni-exportjukat az előző évinek hatszorosára növeljék. Ezen túlmenően tőkés exportjuk főként acryl fonalból készült cikkek értékesítésével növekedett 1976-ban. Szocialista exportjuk értéke 9,2 százalékkal nőtt, s a termékösszetétel itt is lényegesen megváltozott, és a korszerűbb termékek révén jövedelmezőbbé is vált ez a munka. A szovjet megrendelő részére történt gondos és pontos szállításaiért több elismerést kapott a vállalat. A dolgozók szocialista munkaversenye hatékonyan segítette a vállalati célok megvalósítását. A brigádok nemcsak a teljesítmény növeléséért, hanem a minőség javításáért, az osztályos áru részarányának csökkentéséért is versenyeztek. A napi termelés műszak utáni önellenőrzésére is történtek felajánlások, az egymást követő munkafázisban dolgozók pedig szerződéseket kötöttek a minőség javítására. Szép eredményeket értek el a hazai gyártású fonalak nagyobb arányú felhasználásában. Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár: Megtartották Tavaly az előző évihez hasonló színvonalon dolgozott és így az 1976. évi munkájáért ismét elnyerte a Kiváló Vállalat kitüntető címet a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár. Hogy mit jelentett a „hasonló színvonal”? Nem sétagaloppot, az bizonyos, hiszen a múlt évben hat százalékkal csökkent a vállalat munkáslétszáma. Ennek ellensúlyozására azonban olyan szervezési intézkedéseket dolgoztak ki és valósítottak meg, amelyek elősegítették a termelési terv teljesítését, s lehetővé tették, hogy nyereségük az előző évi 50,2 millió forintról 107,1 millióra, vagyis 113,3 százalékkal emelkedjen. Beruházásaik, fejlesztéseik eredményesen járultak hozzá a múlt évben is az élőmunka hatékonyságának növeléséhez. A fejlesztés eredménye az volt, hogy fésűsfonodai termelésük az 1975. évi 3503 tonnáról 3623 tonnára emelkedett. Budapesti gyárukban teljesen lecserélték a hagyományos szövőgépeket. A pomázi gyárban 20 nyüstösgéppel ellátott SZTB szövőgépet szereltek fel. Húsz darab új, Textima cémázógépet vásároltak, s miután a cémázógépek jelentős részét Bodajkra telepítették, bodajki gyárukban évi ezer tonna kapacitású cérnázóüzem jött létre. Szövődei fejlesztéseik eredményeként 233 ezer négyzetméter nyersszövettel termeltek többet, mint az előző esztendőben. A fonalértékesítést 13,8 százalékkal növelve jelentős segítséget nyújtott a vállalat a kötszövő iparnak. A szöveteladást 17,2 százalékkal emelték az előző évhez viszonyítva. Ezen belül 23,6 százalékkal nőtt a vállalat szövetexportja, s ez arról tanúskodik, hogy nemcsak a mennyiségi eredményeket, hanem az áru minőségét, versenyképességét is növelték 1976-ban. A számos munka- és üzemszervezési intézkedés, a több gép kezelése, több orsó vállalásának megvalósítása vállalati átlagban a termelékenység 9,2 százalékos növelését tette lehetővé. Az újítómozgalom is hatékonyan hozzájárult a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár eredményeihez. A 369 hasznosított újítás, a több mint hárommillió forintos megtakarítás egyben azt is jelentette, hogy a vállalat, mint 1975-ben, tavaly is első helyen végzett a gyapjúipar újítási versenyében. A legfontosabb lendítő erőnek azonban a múlt évben is a szocialista munkaverseny bizonyult a vállalatnál. Magyar Selyemipari Vállalat: Fellendült az A Magyar Selyemipari Vállalat minden szempontból kiváló 1976. évi eredményei közül, most mégis elsősorban azt szeretnénk kiemelni, amit a dolgozók munkakörülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében tettek. Tesszük ezt azért, mert a Volina-újnál dolgozó több mint hatezer ember megbecsülése jutott kifejezésre a klímaberendezések 3 millió forintért történt korszerűsítésében, az anyagmozgatás gépesítésére fordított 5,5 millióban és a szociális létesítmények 6,7 millió forintért történt fejlesztésében is. Mindezek a befektetések szocialista termelésünk lényegét, emberközpontúságát húzzák alá, s hangsúlyozzák a tények meggyőző erejével. Az pedig már csak természetes, hogy az ilyen ráfordítások a törzsgárdát erősítik, bőségesen megtérülnek hűségben, a gondos törődést viszonzó kezdeményezésekben. A vállalat fiataljai például azzal honorálták a velük való fokozott törődést, hogy 1400-an vettek részt és 11 ezer munkaórát teljesítettek a múlt évben szervezett társadalmi munkaakciókban. A fiatalok fegyelmezett és nagy hozzáértéssel és szorgalommal végzett munkája is elősegítette, hogy az MSV 104 százalékra teljesítette 1976. évi tervét és 280 millió forintos eredményével teremtett megfelelő alapot a személyi jövedelem, a fejlesztési, valamint a jóléti és a kulturális alap előirányzott növelésére. A Magyar Selyemipari Vállalat egyik alapvető feladatának tekintette a múlt évben is a dollár viszonylatú export átlagosnál nagyobb arányú növelését. Az előző évi 5,1 millió dollárral szemben 5,8 milliós tőkés exportot irányoztak elő 1976-ra, s végül értékesebb termékeikkel kedvezőbb árakat elérve közel 8,3 millió dolláros export árbevételt realizáltak. Az ezzel elért 22 százalékos fejlődési ütem magasan meghaladta a teljes termelési érték 4,9 százalékos növekedését. 1976-ban tovább javult a vállalat termékeinek minősége. Az első osztályú arány szöveteiknél 83,1 százalékról 83,5-re, a terjedelmesített fonalaknál 94,1 százalékról 95 százalékra emelkedett. S végezetül az is említést érdemel, hogy rendkívüli mértékben fellendült az újítómozgalom az MSV gyáraiban. Az újítások nyomán elért gazdasági eredmény az előző évi 1,9 millió forintról (ez nem tévedés!) 9,1 millió forintra emelkedett Pamutnyomóipari Vállalat: Jobb minőség, na választék 1976-ban végzett munkájáért és eredményeiért a könnyűipari miniszter és szakszervezetünk elnökségének dicsérő oklevelét kapta a Pamutnyomóipari Vállalat. Méltán, hiszen a rekonstrukció eredményeinek kiaknázása, a bevezetett üzem- és munkaszervezési intézkedések, az ösztönzőbb érdekeltségi rendszerük és nem utolsósorban a munkaverseny kibontakoztatása révén átlagosan négyszázalékkal növelték a termelékenységet és a tervezettnél lényegesen nagyobb nyereséget értek el. Nyereségtervük túlteljesítésében fontos tényezőnek bizonyult, hogy az előző évi 12 százalékról 23 százalékra növeltük az új gyártmányok részarányát. Ez gyakorlatilag 38 millió négyzetméter új, választékbővítést jelentő terméket eredményezett. Megszüntették az igen rossz jövedelmezőségű fehérített mull gyártását és a rendelkezésre álló létszámmal több hurkolt és széles filmnyomott gyártását oldották meg. Az előző évi 28-ról 30 százalékra növelték a műgyartás nemes kikészítésű áru részarányát. Termelési feltételeiket javította a saját erőből megvalósított tószegi, évi háromezer tonna kapacitású lánccsévélő üzem. A BD fonodák hatásfokának növelésével gyakorlatilag megszüntették a szövödék anyaghiány miatti gépállásait. Több észszerűsítéssel — például egységrakományképzéssel — fejlesztették az anyagmozgatást és tovább csökkentették a nehéz fizikai munkát. Az eredmények növelése mellett a dolgozókkal való fokozott törődés jellemezte 1976-ban is a Pamutnyomóipari Vállalat munkáját. Erről tanúskodik többek között, hogy a tervezett 4,6 millió forint helyett 10,7 milliót költöttek a munkakörülmények javítására. Többet fordítottak a légkondicionáló javítására, a világítás korszerűsítésére és a zajártalom csökkentésére. A tervezett 7,7 millió forinttal szemben 10,3 millió forintot használtak fel a szociális létesítmények fejlesztésére. Gyermekintézményeik korszerűsítése nyomán — a legjelentősebb bővítés a Goldberger Textilnyomógyár óvodájában történt — lehetővé vált a dolgozók ez irányú igényeinek a kielégítése. A szocialista brigádmozgalom fejlődése is elősegítette, hogy a „Dolgozz Hibátlanul” munkarendszer mind szélesebb körben valósuljon meg a vállalatnál. Ezen a területen különösen a Goldbergergyár és a Textilfestőgyár rotációs filmnyomójában, a Kelenföldi Textilgyár fonodájában és vetülékcsévélőjében, a Kispesti Textilgyár és a Magyar Pamutipar BD fonodájában, a Pamutkikészítőgyár hengernyomó, a Soproni Pamutipar pneumatikus és szövő I. üzemében értek el számottevő eredményeket. Pamutfonóipari Vállalat, DH több mint háromezer résztvevővel Az 1976-ban végzett munka alapján „prolongálta” az előzőleg már elnyert Kiváló Vállalat címét a Pamutfonóipari Vállalat. Különösen nagyra értékelhetjük a minőség javítására tett erőfeszítéseiket és az ebben elért eredményeiket is. Döntően ennek volt köszönhető, hogy a vállalat az 1975. évi 5,7 millió dollárról 6,4 millió dollárra növelte tőkés exportból származó árbevételét. Exportjuk versenyképességét legjobban az bizonyította, hogy nőtt a termékeik iránti kereslet és mintegy 48—50 piacon tudták maradéktalanul kielégíteni a vásárlók mennyiségi igényeit. Termékeik eladási árszintje a kifogástalan minőség eredményeként mintegy 30 százalékkal haladta meg az egyébként jó hírű külföldi versenytársaik eladási árait. A jobb minőség eredőjét abban is kereshetjük, hogy a múlt évben már több mint háromezren dolgoztak a vállalatnál a Dolgozz hibátlanul munkarendszer alapján. A lőrinci, a miskolci és a váci gyár összes termelő üzemében bevezetésre került a DH, amely a múlt esztendőben 11,6 millió forinttal járult hozzá a vállalat eredményeihez. A munkarendszer ösztönzésére, illetve a minőségi bérezésre hárommillió forintot fizettek ki. Az ország fonalszükségletének kielégítése, a fonalimport mennyiségének csökkentése érdekében a múlt évben is jelentős erőfeszítéseket tett a Pamutfonóipari Vállalat.. A fizikai dolgozók létszámának 5,4 százalékos csökkenése ellenére az előző évinél 0,2 százalékkal több fonalat és 3,3 százalékkal több készárut termeltek. Ennek előfeltétele volt, hogy számos intézkedéssel segítsék termelő kapacitásaik ésszerűbb hasznosítását. A viszonylag kedvezőbb munkaerő-ellátottságú miskolci gyárakból például átmeneti jelleggel 75 munkást irányítottak át a testvérgyárakba. Az intézkedés 600 tonnával több fonal előállítását tette lehetővé. A lőrinci gyárban létszámmegtakarítást eredményezett a belső anyagmozgatás gépesítése, több üzemük munkáját segítette a korszerűbb gépek üzembe helyezése. A belső tartalékok feltárására irányuló tervszerű szervező tevékenységet az erkölcsi és anyagi ösztönzés fejlesztésével párhuzamosan végezték. Növelték az anyagi ösztönzés hatékonyságát, s a teljesítménybéresek körét