Textilmunkás, 1977 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1977-09-01 / 9. szám

textilmünk is . ­ 1977. SZEPTEMBER Adott szavunk... Szocialista brigádjaink Az 1977. január 8-i válla­lati szocialista brigádveze­tői tanácskozáson elhatá­rozták, hogy újabb ,mun­­kasikerekkel köszöntik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évforduló­ját. A Lenfonó- és Szövő­ipari Vállalat dolgozói ter­melési tanácskozásokon vi­tatták meg az 1977. évi fel­adatokat és egyöntetűen el­határozták, hogy csatla­koznak a csepeli munka­­verseny-felhíváshoz. A „jubileumi munkaver­senyben” a vállalások meg­tételénél azokat a célkitű­zéseket vették alapul, ame­lyek összhangban vannak és segítik a gyári, vállala­ti és népgazdasági felada­tok eredményes teljesíté­sét. Így, többek között vál­lalták, hogy: 1977-ben gon­dos és körültekintő gaz­dálkodással az alapanyag­­költs­égekben 7,4 millió fo­rint megtakarítást érnek el; az élőmunka termelékeny­ségét az 1976. évhez viszo­nyítva vállalati szinten 3,8 százalékkal növelik. A kitűzött feladatok eredményes teljesítésé­nek egyik fontos eszköze a munkaverseny mozgósító ereje. Ennek is köszönhe­tő, hogy 1977. évi vállalá­sainkat az első félévben időarányosan teljesítet­tük. Az élőmunka termelé­kenységet 101,7 százalékra, a készáru értékesítéseinket 104,3 százalékra, a tőkés­exportunkat 103,4 száza­lékra, és a szocialista ex­portot 115,4 százalékra tel­jesítettük. Ugyanakkor a közvetlen anyagköltsége­ket 4,9 millió forinttal csökkentettük. Munkaverseny-mozgal­­munkban jelenleg 276 bri­gád 3047 taggal, valamint 1113 egyéni és páros ver­senyző dolgozik a kitűzött feladatok teljesítéséért. Bízunk abban, hogy az év hátralevő idejében, a ja­nuári brigádvezetői ta­nácskozáson elhangzott vállalások teljesítésével, eleget tehetünk adott sza­vunknak, amellyel a csepe­li felhíváshoz csatlakoz­tunk. HLAVICZA ISTVÁN, az LSZV-munkaverseny felelőse Harminckét év három műszakban A kedvesarcú munkásasszonyt, Mátyás Istvánnét a Lakástextil Vállalat szombathelyi gyárában mindenki úgy szólítja: Ilike. Most megköszöni a szakszervezeti bizottságnak és munkatársainak, hogy olyan kedves, bensőséges, családi ünnepen köszöntek el tőle. Nyug­díjba megy. Harminckét esztendőt dolgozott le három műszakban. 1945. április harmadika jelentős dátum az életében. Ekkor vették fel a gyárba dolgozni. De ez nem ment simán. Az édesapja harcolta ki a gyár vezetőinél, hogy a fiatalasszonyt, akinek a férje a fronton volt — fel­vegyék. A szárítógép mellé került, azóta is egyfolytá­ban itt dolgozott, egészen nyugdíjba meneteléig. A 32 év alatt annyi textiláru ment át a kezén, hogy félig átérné a földünket: 25920 kilométer. A több mint három évtized alatt a munkából nem volt hiányzása, igazolatlan mulasztása vagy késése. Mindig példát mutatott, mindenkihez volt egy kedves szava, barátságos mosolya. Népszerű volt. Ez nem vé­letlen. Társadalmi tevékenységével is példát mutatott. Mint szakszervezeti bizalmi rendszeresen látogatta a beteg munkatársait. Fáradhatatlanul végezte munkáját. Sok elismerésben részesült, neve rendszeresen sze­repelt a jutalmazottak között. Megkapta a Kiváló Dol­gozó, a Könnyűipar Kiváló Dolgozója, a Szakszervezeti Munkáért arany fokozat és a Honvédelmi Érdemérem kitüntetéseket. Arra a kérdésre, hogy mit tanácsol a fiataloknak, Mátyás Istvánná így válaszolt: — Vegyék át az idősebbek tapasztalatait, munka­­módszerét, lelkesedésüket, kitartásukat. Higgyék el, ér­demes becsületesen, jól dolgozni, hiszen soha annyira nem értékelték a szorgalmas, jó munkát, mint most! HORVÁTH ISTVÁN tudósító Elvándorolt a serleg... Augusztus 7-én, vasárnap került megrendezésre Deb­recenben a területi texti­les sportnap. Három me­gye tíz csapata küzdött a vándorserlegért, amit ta­valy a PFV miskolci csa­pata nyert el. A miskolci fiatalok az idén a következő eredmé­nyeket érték el: a férfi kis­pályás labdarúgócsapat az első helyen végzett. (A csapat tagjai: Berta Jó­zsef, Fiaskó Ferenc, Farkas Imre, Kertész Béla, Már­ton Aindrás, Papczni Ber­talan.) Súlylökésben Ug­­lyai Attila 11,15 méteres dobásával szintén első lett, s a második helyen is mis­kolci fiatal végzett: Nagy Balázs 10,88 méteres do­­bással A lengőtekéző lá­nyok, Pásztor Margit, Ka­rács Mária és Bodzási Er­zsébet a második helyen, végeztek. A harmadik he­lyen végzett 100 méteres síkfutásban Seregélyes Já­nos és a 400 méteres sík­futásban Szakálas Lajos. Harmadik helyezést értek el még: magasugrásban Szobota Erzsébet, és a 400 méteres síkfutásban Nótár Lajos. A kézilabdacsapat a negyedik lett. , E szép eredmények is kevésnek bizonyultak a serleg megtartásához. A miskolci csapat így, a tíz csapat közül a harmadik helyen végzett. VERES IMRÉNÉ tudósító Aif ffMwlf MffflWffWPfr a z cuasGk 1$ Ei fSitii a líMSSSOtB A szakszervezet és a KISZ együttműködése Ki tud többet Magyarország­ról? — címmel az LSZV Buda­kalászi Szövőgyár műszaki osz­tályának KISZ-alapszervezete vetélkedőt rendezett a 30 éven aluli fiatalok részére. A felhí­vásra 21 fiatal jelentkezett, akik hét csoportban verseny­ez­­tek A felkészülés hetekig tar­tott. Ez idő alatt ugyancsak megnőtt a szakszervezeti könyvtár látogatottsága, kere­settek lettek a Magyarország történelmével, kulturális, gaz­dasági, politikai, valamint sportéletével kapcsolatos könyvek. Ilyen előzmények után ért­hetően magas színvonalú volt a vetélkedőn részt vevők felké­szültsége. A győzelmet végül is a háromtagú technológiai csa­pat szerezte meg. Az első, a második és a harmadik helye­zett csapat összesen kétezer forint értékben kapott könyv­­jutalmat A vetélkedő után dis­­coprogram lazította az izgal­makat.­­ A tervek szerint — remélhe­tőleg újabb jelentkezőkkel ki­bővített mezőnnyel — ez évben rendezünk még többek között: a járás üzemeivel együtt poli­tikai vetélkedőt, valamint Ki tud többet a Szovjetunióról, il­letve a VIT-ről címmel fogjuk a fiatalok felkészültségét ösz­­szemérni. ★ Az elmúlt esztendőkben né­hány lelkes fiatal szervezte a hétfői tömegsportnapok esemé­nyeit. Az idén jelentős változá­sok történtek. Elsőként a vil­lanyszerelő műhely Budaka­­lászról valamint a Vidék elne­vezésű csapatok játszottak kis­pályás labdarúgó-mérkőzést. A jól sikerült rendezvény után sorba jelentkeztek a gyár üzemrészeinek csapatai a kihí­vásokkal és az oda-visszavágó mérkőzések igényével. A szak­­szervezeti és a KISZ-bizottság társadalmi munkásai összehan­golt előkészítő munkát végez­tek. Ennek eredményeként hat csapat részvételével kispályás labdarúgó-villámtornát s egyé­ni asztalitenisz-versenyt ren­deztek a budakalászi sporttele­pen. Ekkor talált először gazdá­ra a műszaki osztály KISZ- szervezete által alapított Ed­zett ifjúságért elnevezésű ván­dorkupa, a szövődés üzemrész labdarúgócsapata nyerte el. Ugyancsak az idén először indult a gyár szocialista bri­gádjainak kispályás labdarúgó­bajnoksága, amely kétfordulós (tavaszi-őszi) rendszerben ke­rül lebonyolításra. A tavaszi forduló győztesei a kikészítő lakatosok. A rendkívüli érdek­lődés mellett lezajlott bajnok­ság legjelentőseb eredménye, hogy teljes öt héten át 50—60 dolgozó sportolt rendszeresen. A rendező társadalmi szer­vezetek aktívái elkészítették a további rendezvények tervét. Ennek alapján szervezték meg körülbelül 250 részvevővel a júliálist, s augusztus­­20-án az egész napos vállalati tömeg­sportrendezvényt. A tervekben többek között szerepel még: asztalitenisz- és sakkverseny, női foci, sportdélután úttörők­nek, szellemi vetélkedő az Olimpiák története címmel, va­lamint számos kirándulás és természetesen a bajnokság őszi fordulója. Mindez biztosíték arra, hogy a Budakalászi Textiles Sport­kör kampányjellegű megmoz­dulások helyett rendszeres, szervezett tömegsportmunkáról fog tudni év végén beszámolni. BAUER GYÖRGY KISZ-alapszervezeti titkár Ki tud többet Magyarországról? — vetélkedő részvevői A LATEX Kőszegi SE 1976—77. évi bajnokságában szere­pelt labdarúgócsapata. Allnak a felső sorban balról jobbra: Neválovits, Kozmor III., Fábián, Szűcs I., Dercsár, Szűcs II. A középső sorban: Jenkei Ede edző, Horváth I., Avar, Vámos, Raposa, Draskovits. Ülnek: Kozmor I., Tornai II., Szakály, Kratochwill, Dervár. @h*ipm­ A nagy múltú LATEX Kő­szegi SE labdarúgócsapata az elmúlt esztendőben került az NB Ill-as bajnokság nyugati csoportjába. A korábbi négy csoport helyett augusztus hete­dikétől már csak három cso­portban folyik a bajnokság. A LATEX Kőszegi SE együttese osztályozó mérkőzést játszott az NB III-ban maradásért a Körmendi Dózsa FMTE és a Szombathelyi Pamutipar csa­patával. Nagyszerű játékkal 4:2-re győztek ,a körmendiek ellen és 5:1-es győzelmet arat­tak a Szombathelyi Pamutipar ellen, így ők játszhatnak a há­rom csoportra csökkentett NB III-as nyugati csoportban. Jú­lius hónapban négy alkalom­mal is láttuk játszani a Kőszeg csapatát a nyári totókupában. A csapat edzője Jenkei Ede, aki másfél év megszakítással immár 24-ik éve a Kőszeg ed­zője, ezt mondta: — Úgy érzem, játékosaink sokat fejlődtek az első NB III-as bajnoki évben. Ebben az új bajnokságban még nehe­zebb lesz a bennmaradást ki­harcolni, de bizakodunk. Bár két játékosunk eltávozott tő­lünk Várpalotára (Tornai és Kratochwill), azonban vissza­tért hozzánk volt kapusunk, Csiszár, és a Haladás VSE köl­csönadta ifjúsági válogatott jobbszélsőjét, Kiss Gábort. Így nem gyengült csapatunk, sőt — úgy érzem — erősödtünk. A kőszegi sportbarátokat egy másik öröm is érte. Sokan is­merik a 11 ezer lakosú kisvá­rosban a volt Ágyterítőgyár nyugdíjasát, Hajdinák Imrét. Lassan négy évtizede tölt be társadalmi munkában külön­böző tisztségeket. A Kőszegi Textiles­­Sportkör elnöki tisz­tét például 20 esztendőn át lát­ta el, öt esztendeje nyugdíjas, de ma sem pihen: négy évig az egyesület ügyvezető elnöki tisztségét látta el, egy év óta pedig a labdarúgó-szakosztály technikai vezetőjeként dolgo­zik. Munkahelyén kétszer nyerte el a Kiváló Dolgozó ki­tüntetést, és a sporttevékeny­ségéért ugyancsak kétszer ér­demelte ki a Testnevelés és Sport Kiváló Dolgozója kitün­tetést. S most a legújabb öröm­hír: dr. Beckl Sándor állam­titkár, az OTSH elnöke át­nyújtotta Hajdinák Imrének a Magyar Népköztársaság Sport Érdemérem bronz fokozatát. KISS ANTAL, SZMT-sportbizottsági tag így nyaraltam Az idén nyáron egy hétre leutaztam Balatonlellére a tex­tiles Aranyhíd kempingbe. Ahogy megérkeztünk, örömmel ál­lapítottuk meg, hogy az új táborunk sokkal szebb helyen van, mint a régi volt, Bélatelepen. A bejáratnál kedves portás fo­gadott, eligazított bennünket a gondnokságig, itt intézték a be­utalókkal járó formaságokat. Elég sokan érkeztünk egy idő­ben az ország különböző részéről: fiatalok és idősebbek egy­aránt. A gondnokság, és főleg Gábor Ervin táborépítő sokat segített abban, hogy mindenki mielőbb élvezze a megérdemelt pihenést. Jó tanácsokat adott a kempingezéshez, elmondta a tudnivalókat: hol lehet jó, házi készítésű ételeket kapni, mi­kor jön az autóbusz, hány órakor nyit ki a közért. Alig győztünk betelni a Balaton varázsával. Délután pe­dig a táborral ismerkedtünk. Négy zöld asztalon a fiatalok ütögették a fehér labdát, pár méterre tőlük az ajándékpa­vilonban képeslapokat vásárolhattunk, s a közvetlen szomszéd­ságában megtaláltuk a tánsais kultúrálódás épületét, amiben a tv-től a társasjátékokig minden a kempingezők szórakozását szolgálja, így esős időben, és esténként is alkalom nyílik a kel­lemes időtöltésre. Nem messze az épülettől találhatók a me­legvizes zuhanyozók és a mosdók. Ettől jobbra egy másik épü­let, ahol főzni, illetve ételt melegíteni lehet. A gyorsan rom­landó élelmiszerek tárolására négy hűtőszekrényt biztosítottak. Mi található még az új kempingben? A gyermekeknek homo­kozó és hinták, a felnőtteknek kugli-játék, és egy újabb épít­mény , a Balatonba jó mélyen benyúló stég, amit a tábor megnyitása előtt építettek. Mindent összevetve­­megállapítottuk, hogy a régi bélate­­lepi tábor és az új balatonlellei Aranyhíd kemping között ég és föld a különbség. Itt mértem fel azt az óriási segítséget, anya-,­gi áldozatvállalást, amit a Textilipari Dolgozók Szakszervezete tesz a dolgozók kultúrált pihenéséért, üdüléséért. De dicséretet érdemelnek a tábort építő dolgozók is, akik sok, fáradságos munkával tették nagyszerűvé a textiles Aranyhíd kempinget. A beutalt dolgozók nagyszerűen érezték magukat: fürödtek és pihentek, s ugyanakkor barátságok szövődtek és erősödtek.­­ Nagyon jó a kempingezés, de a családos dolgozó nőknek itt sem igazi a pihenés, mert a családról ilyenkor is nekik kell gondoskodni. Az ő érdekükben jó lenne, ha legalább az egy­szeri étkeztetés biztosítva lenne — a kőbányai textilesek min­tájára. De talán még egy pecsenye vagy hurka sütő is segít­hetné az étkezés gondjainak megoldását. KŐVÁRY ANTAL PATEX Angyalföldi Szövőgyár Köszönet Egy szívesen vállalt megbí­zásnak teszek eleget, amikor ezt a levelet megírom. Gyer­mekeink ez évben Nagymezőn, a szakszervezet üdülőtáborá­ban­ gondtalan két hetet tölt­hettek. Ez a két hét valóban olyan volt, hogy örömmel em­lékeznek a Nagymezőn eltöl­tött időre. A magukkal hozott szép em­lékek között elsőként emle­getik a pedagógusokat. Mert valóban olyanok foglalkoztak a gyerekekkel, akik szívvel­­lélekkel nevelők. E néhány mondat úgy ér­zem, nem tudja kifejezni azt a köszönetét, amit a gyerekek továbbítani szeretnének. De ezúton is kérjük: továbbítsák a 36 HÓDIKÖT-ös kisgyerek őszinte köszönetét a Nagyme­zőn dolgozó lelkes pedagógus­­kollektívának. Jószai s Andorné, a HÓDIKÖT II. sz. gyár szakszervezet tanácsának titkára

Next