Theologiai Szemle, 1925 (1. évfolyam, 1-5. szám)

1925 / 1. szám - AZ IGE - Csikesz Sándor: Beköszöntő

Csikesz Sándor: Beköszöntő. Segédlelkészek s nem állandósított hitoktatók harminc aranykorona helyett évi húsz aranykoronáért kapják a lapot. Hasonló kedvezményben részesülnek a theologus növendékek is, íra előfizetési jelentkezéseiket az illető intézet seniora, vagy az erre felkért theologiai Professor útján jelentik be. A nyugdíjas lelkészek évi előfizetési díja húsz aranykorona szintén. 3. Azok az előfizetők, kik sem az Országos Református Lelkész-Egyesület­­nek, sem a Magyarországi Evangélikus Lelkész-Egyesületnek nem tagjai, az évi harminc aranykoronán felül még két aranykorona kiadóhivatali pótdíjat tar­­toznak fizetni. 4. A ,,Theologiai Szemle” hirdetéseket csak a legelsőrendűbb cégektől s azoktól is csak korlátolt terjedelemben fogad el külön díjszabás szerint. 5. A „Theol. Szemlé”-ben ismertetett külföldi műveket „A Theologiai Szemle könyvtára” című gyűjteménybe helyezzük s az Debrecenben lapunk elő­­fizetői által a Szerkesztő engedelmével szabadon használható, esetleg egyes mű­­vek ki is kölcsönözhetők. 6. A ,,Theol. Szemle” évenként a számban circa 30 ív terjedelemben jelenik meg (480~1 500-1.). Ha az előfizetők száma kellő módon megnövekszik 400-ra, szándékunk egy legújabb kiadású kiváló, elismerten elsőrangú, tudományos bibliai régiségtant magyar fordításban körülbelül 20 ív terjedelemben (320•— 330. 1.) a kétéves előfizetőknek mellékletül adni, így a ,,Theol Szemle” maga eredeti cikkekkel és tanulmányokkal, míg a melléklete évről-évre a legkiválóbb külföldi theologiai művek fordításával szolgál­­hatná a magyar protestáns kultúra ügyét. II. A ,,Theologiai Szemle” szellemi irányelveiről a következőkben adunk rövid tájékoztatást : 1. A ״ Theol. Szemle” az Országos Református Lelkész­ Egyesület tulaj­­dona. Az O. R. 1״ E. pedig nem szegezheti magát egyik theologiai irányhoz sem. Szigorú tudományos módszerrel és eszközökkel, de még szigorúbb tudományos lelkiismerettel igyekszik a pozitív értékek feltárására. Tudományos ellenfeleit nem megvetni, de megérteni, nem lekicsinyelni, de meggyőzni törekszik. Szóhoz enged minden olyan tudományosan képzett s a theologiai tudományok művelésére módszeresen képes szakembert, kiben ezenfelül nemcsak a vallásos érzék van meg, mint psychológiai alapfeltétel, hanem aki benső életét a keresztyén vallás legmagasabb életformái, a kálvinizmus, vagy lutherizmus értékei áthasonításával és elfogadásával igyekszik evangéliumi keresztyén személyiséggé növelni. Más tudo­­mánycsoport megengedheti magának a személytől elvonatkozott objektív igazság keresésének fényűzését. A herbárium száraz, lepréselt kincsei ezek. A theologiai tudományok igazságai személyiségekben átélt igazságok, melyek személyiségek életében objektiválódnak. Minél személyibbek, annál reálisabbak. Ha amaz herbarium, ez virágház, ahol a lelkek eleven termőföldjéből nő ki a vallásos igaz­­ság virága s benne épen a növekedés, a szin, az illat az élet jele, amit a herbarium­ soha meg nem mutathat. A theologiai tudományos reflexió is ennek a vallási életigazságnak járuléka. A baj ott kezdődik, ha akár magával a vallási

Next