Theologiai Szemle, 1929 (5. évfolyam, 1-6. szám)

1929 / 1-3. szám - D. Dr. Baltazár Dezső: Az Ige

Az Ige. (Ünnepi beszéd a speyeri protestáció négyszázados emlékünnepén. — A speveri emlék- templomban elmondotta : D. Dr. Baltazár Dezső református püspök, 1929 május 19 én, pünköst első napján.) ״... Vegyetek Szent Lelket:. .. János evang. 20 : 22. Szeretett Gyülekezet ! ,,Az Isten előtt Krisztusban szólunk“ ; mert ,,nem mi vagyunk, akik szólunk, hanem a mi Atyánknak lelke az, aki szól mi bennünk“ az Ige által. A Szent Lélek ereje kétszer rázta meg gyökérig a lelki világ alapjait, hogy lehulljon róla a világ bilincse és reá szentesüljön újra az Isten képe és hasonlatossága szabadságban és igazságban. Két Ptinköstje volt a világnak. Az elsőn Péler apostolt, a másikon Luther Márton refor- mátort választotta ki az isten a Szent Lélek tolmácsául. Ez a Lélek ott lebegett az ős vizek felett. A zűrzavarba rendet, a sötétségbe világos- ságot hozott. Az isteni kijelentést mindig ez a Lélek adta a nagyok ajakára ; ״mert sohasem ember akaratából származott a prófétai szó, hanem a Szent Lélektől indíttatva szólották az Istennek szent emberei“. A szentírás részeiben is, egészében is a Szent Lélek indítása és teljesítése. Ezért ״az Istennek teljes beszéde tiszta“, amelyhez se hozzátenni, se belőle elvenni se benne semmit meghamisítani nem szabad. A Szent Lélek nem az embernek a része, hanem az Istennek a része, aki az egyedüli Úr és ״dicsőségét másnak nem adja“. Mivel ״a Fiú egy az Atyával“, az isteni dicsőség is közös Jézussal, akinek az Atya ״mindeneket lábai alá vetett és őt tette mindenek felett az anya- szentegyház fejévé, mely az Ő teste, teljessége Őneki, aki mindeneket betölt mindenekkel“. Betölt Szent Lélekkel is minden emberi közbevetés és közbenjáró nélkül; ״mert Isten és ember között egyedül Jézus a közbenjáró, minden földi helytartó és földi képviselő szüksége nélkül. Hiszen, Szent Lelke által velünk van és velünk marad minden napon a világ végeze- téig“. ״Teljes hatalom adatott neki földön és mennyen, tehát az őkegyelme mindenre elég.“ Mással pótolni, helyettesítni, akár hírneves halottakkal, akár élő hatalmasokkal s így az Ő egyedüli szükségességét és elégségét félretolni és elhomályosítani : Szent Lélek elleni lázadás. ״Aki pedig a Szent Lélek ellen szól, annak sem ezen, sem a másvilágon meg nem bocsát- tátik.“ Jézus feltámadása után mennybemenetele előtt legnagyobb áldásként a Szent Lelket, a világosító és vigasztaló örök erőt adta tanítványainak. ״Vegyetek Szent Lelket“ — mon- dotta — és ábrázolásképpen reájok lehellett. Tehát ő adja a Szent Lelket egyedül ; de az embernek venni kell a Szent Lelket és befogadni és élete újjáteremtő elemévé tenni, hogy ״a régiek elmúljanak, mindenek újjá legyenek“ : a Krisztusban való újjáteremtéssé. ״Szabadságra hivattunk.‘‘ Szabad vissza is utasítani, el is fogadni a Lelket. Ez a szabadság felelősség a kárhozat, vagy idvesség következményével. A felelősség mérlege alá mindenki külön-külön áll és egyedül. Megigazításra csak a Jézus érdemét viheti magával ingyen kegyelem folytán. Más emberek érdeme, földi alkotások, emberi szervezetek segítése és hatalma nem számít, mert ezek még magukért is fogyatékosán tudnak felelni. Mi, protestánsok, akik egyedül ״Istennek engedünk és nem az embereknek“, akik ״az egyedül bölcs Istennek“ adjuk a dicsőséget, ákik más fundamentomot nem ismerünk és nem fogadunk el, hanem csak azt, amely egyszer vettetett : a Jézus Krisztust ; mi, akik fel- emelve tartjuk szemeinket, tehát ״Jézust látjuk egyedül : mi nem lehetünk tapogatódzó útkeresők, nem lehetünk ״gyermekek, akiket ide s tova hány a hab és hajt a tanításnak akármi szele“, mi nem lehetünk azok az öntudatlan efézusiak, akik Pál apostol eme kér- désére : ״vájjon vettetek-e Szent Lelket minekutána hívőkké lettetek?“, gyámoltalanul ezt felelik : ״sőt inkább azt sem halottuk, hogy vagyon-é Szent Lélek“. Mi nemcsak hallottuk, de érezzük is, hogy van Szent Lélek. A mi értelmünket a Min- denható lehellése adta. ״Az élőkért a holtaktól nem tudakozunk“ ; hazugnak tartjuk, aki így szól : ״az én igazságom nagyobb, mint az Istené“. Mi az Isten határozatából lettünk értei- mesek, gyűlöljük ezért a hamisságnak minden ösvényeit. ״A mi lábaink egyetlen szövétneke az Isten igéje és ösvényünknek világossága. Mi megesküdtünk és megálljuk, hogy megtartjuk az Űr igazságának ítéletét“. Nem szégyeljijk, sőt minden hívők idvességére egyedül és tel- jesen elégséges isteni hatalomnak tartjuk az evangéliumot s a protestantizmusnak ezzel a szent monopóliumával igazoljuk magunkat Jézus előtt, mikor így szól : ״Hiába tisztelnek 1

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék