Theologiai Szemle, 1929 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1929 / 4-6. szám - TANULMÁNYOK - Tarczay Erzsébet: A reformáció Horvát-Szlavonországban
Tarczay E. : A reformáció Horvát-Szlavonországban. A zsidóktól, a görögöktől és a protestánsoktól várta, hogy felvirágoztatják itt a kereskedelmet, mert meggyőződött, hogy az itt semminek nevezhető. Mint a reformáció elején, most is van püspök itt, aki hajlik a protestantizmushoz. A zágrábi püspök ez, Paksi Iván, ki előbb szerémi püspök volt s ott, Szlavoniában kedvelte meg a protestáns tanokat. Tudták ezt róla s ő nem is titkolta.200 A zágrábmegyei pálos kolostor tanára, fia Glavina Venantius, megtalálta 1771-ben a protestánssá lett sztenjeveci papnak, Bucsics Mihálynak kiátkozásáról szóló 1574. évi zsinat aktáit. Ez aktákat kiadva legcélszerűbbnek tartotta könyvét Paksi Iván püspöknek ajánlani. Tán azt remélte, hogy a volt katholikus pap sorsa elrettentő példa lesz a protestantizmussal rokonszenvező püspök előtt.201 Megtiltják a katholikusoknak, hogy részt vegyenek a protestánsok prédikációin, sőt az esketéseken és kereszteléseken is. Keresztszülő egyáltalán nem lehet katholikus ember ,,eretnek“ szülők gyermekeinél ; még a temetéseken is csak akkor vehetnek részt, ha az nem rejt magában veszélyt számukra (1770. évi szentszéki határozat).202 II. József türelmi rendelete alapján végre szabad vallásgyakorlatot nyernek a protestánsok Horvátországban is. Csakhogy ekkor már számbavehető protestantizmusról, egyházalapításról itt nem igen lehetett szó. Az 1790—91. országgyűlésen megint megengedik Horvátszlavonországokban protestáns egyházak létezését; akkor erre a területre is kiterjesztik az 1681. évi soproni országgyűlés határozatait. Mégis 1803-ban a zsinaton úgy dönt a zágrábi püspök, hogy aki eltér a katholikus dogmáktól, azt fosszák meg javaitól és exkommunikálják. Holott a görögkeletieknek már volt szabad vallásgyakorlatuk. Ugyanezen évben a püspök maga kér egy szerb püspöktől olvasás céljából a reformátor Dalmata György, protestáns író irataiból, melyek még akkor is közkézen forogtak a papoknál.203 A saborokban mindig szóban forog a protestánsok ügye. Az 1830. évben már polgárjogot kérnek a protestánsok Horvátországban. De elhalasztják még a következő országgyűlésre ezt a kérdést. 1832-ben ismét szólnak róla, mikor a saboron utasítást adnak követeiknek, kik Pozsonyba indulnak. Egyesek úgy gondolják, hogy nem kellene már ellenállni a magyarok azon követelésének, hogy itt birtoklási jogot és szabad vallásgyakorlatot biztosítsanak a protestánsoknak. De ,,főleg az öreg urak közt elkeseredett ellenségei voltak a protestánsoknak“. Egyik zágrábi kanonok beszédet tart, hogy engedékeny és határozatlan társait ez ügyben bátorítsa a harcra.204 200 Fermedzsin : Neslo o protestantizmu u Slavoniji, Glasnik 1878. 201 L. Vrhovac i. m. és trucsar i. m. 71. 1. Bucsar i. m. A ref. és ellenref. tört. 71. 1. ״ Az 1577. évi synodus aktáit fia Glavina Venantius adta ki : Catholica et Christiana doctrina de vera et reali praesentia corporis et sanguinis Christi Dom. in sancta Eucharistia. Zagrabiae. Ant. Landera 1771. A könyvet a zágrábi püspöknek, Paksi Ivánnak ajánlotta (1770—71.), akiről azt mondják, hogy az eretnekséghez hajlott, mint Bratulics püspök és az ő elődei. Előszavában mondja Glavina, aki doctor theologiae et philosophiae volt és a Zágráb melletti Remetén, a kolostorban tanár, hogy ennek a zsinatnak kéziratát ott találta meg abban a kolostorban.“ 202 Glasnik 1878. 21. sz. i. m. Szabad-e a katholikusoknak a tévhitüekkel érintkeznie ? 1770-ben a szentszék elé terjesztették a kérdést , hogy a katholikusoknak szabad-e résztvenni a protestánsok keresztelőin, prédikációin és házasságkötésein. A felelet így hanzik : általában nincsen megengedve a részvétel a tévhitűeknek vagy szakadároknak prédikációin, keresztelőin vagy esketésein ; abszolúte nem szabad eretnek szülők gyermekeinél komának lenniök, ha a gyermeket tévhitű kereszteli. Az eretnekek temetésein és temetési szertartásain is csak akkor, ha veszély nélkül vehetnek abban részt.“ 203 Surmin : Horvát renaisance. I. 42. 1. Juraj Dalmatin Scripturájából egy fejezetet küld meg átírva szójegyzékkel, nyelvtanokkal együtt Vrhovacznak saját kérésére a szerb püspök, Stratimirovics 1803. de 29. Levél az érseki levéltárban.) 204 Ugyanott II. 96. és 82., 83. 1. Az 1830.-iki országgyűlésen sorra került a horvátországi protestánsoknak megadandó polgárjog. A követek közül Zdencsaj szólalt fel, hogy a társországoknak saját municipiális jogaik vannak s így ezt itt nem lehet csak úgy elintézni. Elhalasztották ezen kérdés elintézését a legközelebbi saborra.“ 96. 1. Az 1832-iki horvát saborból. Utasításokat kellett adniok Pozsonyba induló követeiknek. Az első kérdések egyike az volt, hogyan fognak viselkedni felekezeti ügyekben, mert a magyarok követelték, hogy a protestánsoknak birtoklási jogot és szabad vallásgyakorlatot adjanak, mint a többi felekezetnek.