Theologiai Szemle, 1929 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1929 / 4-6. szám - TANULMÁNYOK - Tarczay Erzsébet: A reformáció Horvát-Szlavonországban
Tarczay E. : A reformáció Horvát-Szlavonországban. Ekkoriban a karlócai béke Szlavóniát ismét a Habsburgok uralma alá juttatta. Ebből az időből maradt egy összeírás, hogy hol volt akkor még teljesen vagy részben kálvinista lakosság.24״ Ebből látjuk megfogyatkozásukat. A törvények pedig kimondják, hogy a töröktől visszahódított földeken csak a katholikusok lakhatnak. Mégis azt látjuk, hogy a felszabadulás után is, egy 1702-iki összeírásban egész falvak kálvinista lakosságúak Eszék és Valpó körül, Sztárai régi territóriumán.20 Az 1762- évi eszéki járásbeli összeírás pedig nemcsak, hogy említ protestánst hanem új telepedésekről is beszámol.251 Csakhogy a ferencesek is minden évben jegyeznek fel újabb eredményeket. 1700 körül Vukovár polgárai közül, 1711-ben Cerniken törököket, 1722-ben Trihovacon törököt, raskolnikot és kálvinistát térítenek át katholikus hitre. Térítési munkálkodásaikért a király elismerő levelet küld nekik. Nagy munkát végeztek, az tagadhatatlan. Általában azonban ekkor is, mint mindig sokan voltak a katholikusok közt, akik előnyösnek tartották volna, ha a protestánsok is szabadon letelepedhetnek Szlavóniában. Az utolsó szerémi püspök, Paksi Iván, szintén pártjukat fogta az 1764-iki pozsonyi országgyűlésen, hol a szerémi és a szlavóniai protestánsok ügyét tárgyalták. Később, mint láttuk, Zágrábba jött püspöknek, de ott sem változtatott elvein.252 Mikor a protestáns Balassa lesz a horvát-szlavón bán és II. József kiadja türelmi rendeletét, mindig szabadabb lelki életet élhetnek itt a protestánsok, kiknek különben korántsem volt oly elnyomott, üldözött helyzetük Szlavóniában, mint Horvátországban. Hiszen már 1770-ben királyi engedély alapján egy evangélikus egyház alakul Szlavóniában, Ópáznán, ha a határőrvidék területén is. És ez nem marad az egyedüli. Nem is éltek nagyon elszigetelten. Szokás volt, hogy a katholikus hívek eljártak protestáns istentiszteletekre, lakodalmakra, komaságot vállaltak egymásnál, mígnem ezt eltiltja a pápa. (1779.)253 Béke tehát még sincs közöttük. Csak az 1832-36. országgyűlésen látható egy kedvező momentum. Ekkor Verőcze vármegye maga szólal fel a protestánsok érdekében. Bizonyítja, hogy sok protestáns van közöttük és ezek mind példás életű emberek. Úgy érzi a vármegye, hogy ״ a tömérdek bajnak megszüntetésére és hogy Szlavónia az óhajtott virágzáshoz juthasson“, a leghatásosabb volna a tánsok működése. A protestantizmus belopódzott Magyarországba és Szlavóniába, nyomdákat állít fel és kezdi terjeszteni a romlást okozó nézeteit Luthernek, Kálvinnak és Zwinglinek. A bosnyák ferencesek, hogy lelkészkedésük területéről kiszorítsák a katholikus nép közül a görög keletiek és a protestánsok könyveit, ráadják magukat az irodalmi munkásságra, éspedig oly eredménnyel, hogy tudományos és művészeti munkáikkal csakhamar túlszárnyalták boszniai és hercegovinai tartózkodásuk első korszakát. Theológiai munkáiknak nagyrészt nincsen abszolút tudományos értéke, de van relatív a korhoz mért és a görög keleti meg a protestáns mozgalomhoz képest.,1249 Pindor i. m. 61. 1. és Smicsiklas i. m. Pindor : Die evang. Kirche in Croat Slav. 58. 1. Fabian Vidóc jelentése 1640-diki beutazásáról a hódoltsági területről Szlavóniáról Vinkovich püspöknek. Küldi Vaska-Szent- Mártonról. 61. 1. 1699-ben, mikor Szlavóniát átveszi az osztrák uralom, még a következő helyeken vagy teljesen, vagy részben kálvinista a lakosság. 250 Horvat R. : Povjest Hrvatske i. m. 231 Vjestnik II.-ben Bucsar i. m. 252 .,A djakovcr-szerémi püspökség közlönye, 1897. év. 144. 1. Paksi Iván, zágrábi kanonok és Tauzi püspök helyettese, 1762-ben neveztetett ki. . . Paksi a 18. században harmadik püspöke volt Szerémnek, a zágrábi káptalanból jött, oda pedig 1751-ben ment Drnjéről, hol pap volt... Nagyon dolgos embernek bizonyul, aki gondoskodik a rendről egész egyházában... Minden évben bejárja egyházait, mert nem volt sok, kivéve 1764-ben, amikor egy ideig a pozsonyi országgyűlésen tartózkodott, hol a szerémi és szlavóniai protestánsokról tárgyaltak. . . . Azt akarta, hogy Szerémben a papság élete és munkássága a tridenti zsinat szerint folyjék. 1768-ban Varasdra megy, hol báni tanácsos lesz. 1769-ben meghal Tauzi Ferenc, zágrábi püspök. Helyébe jön 1770-ben Paksi. És azóta egyesitve van a szerémi püspökség a boszniaival. Mert Mária Terézia belátta, hogy a sok görög közt elszigetelten nem tud megállani ; erről Paksi értesítette őt, mikor még tanácsos volt. Meghalt két évi püspökség után 1772-ben. 253 Glasnik 1878. 21. sz.