Theologiai Szemle, 1935-1936 (11. évfolyam, 1-6. szám - 12. évfolyam, 1-6. szám)
1936 / 1-6. szám - Az Ige. Jerémiás siralmai - TANULMÁNYOK - Dr. Nagy Géza: Kálvin hatása erdélyre (XVI. és XVII. sz.)
304 Nagy Géza : Kálvin hatása Erdélyre. körül helyezkednek el, tehát úgy a katolikus egyházzal, (Augusztinus, CS Bernát),mint a lutheri reformáció balszárnyával (Bucer, Melanchthon) közvetlen kapcsolatban állanak. A mi theologiai felfogásunknak ilyen formán két kiindulási pontja lehetséges, vagy a Szent Háromságról szóló tan vagy a váltság. De mindkettő egyformán református. Az erdélyi ref. egyház kialakulásánál feltűnő vonás az, hogy eltekintve egyes vezető szerepet játszó theologusaitól (Dávid Ferenc, Molnár Gergely stb.) úgyszólva idegen segítségnek köszönheti létrejövetelét és megszilárdulását. Méliusz hatalmas szelleme és agitációja tömöríti az új irány híveit s az övé az érdem a lutheránus támadások visszaverésében is. Az 1564-iki szervezés (Nagyenyed) egy unitárius orvos, Blandrata diplomáciájának eredménye, az antitrinitárius viták alkalmával a védelem oroszlánrészét a tiszántúli lelkészek, Méliusz, Czeglédi, Károlyi Gáspár és Péter, Thuri Pál stb. végzik. Az unitárius fennhatóságtól pedig r. kath. fejedelmek, Báthori István és Kristóf szabadítják meg. Nem csodálkozhatunk tehát azon, ha ez az idegen segítségre támaszkodó egyház nehezen tud először saját lábára állni. Alázatosan tűri, hogy előbb a Szentháromság ellenes Dávid kormányozza, majd 1571-től 1577-ig ág. hitvallású püspöke legyen Alesius személyében, így tehát az erdélyi ref. egyház végleges megalakulása csak 1577 jun. 2-án történt, amikor a nagyenyedi zsinaton Tordai S. Andrást választják meg a ״ magyar egyház“ püspökének. S mégis már ekkor úgy lép a küzdőtérre, mint egy erőteljes missziós egyház, ahol a püspöknek a fejedelem és országrendek beleegyezésével ״ authoritása legyen minden helyeket vizitálni“ s nemcsak a ref. egyházi személyeket, de ״ a másféle valláson való papokat is hortando, monendo, docendo, akit lehetséges, az ő sententiájára vonni, de ne erőszakkal.“1516 Erdély tehát széles útat nyit a Kálvin szellemének s hatóságilag is támogatja annak győzelmét. Ez a tény csak részben tudható be a Kálvin közvetlen hatásának. Mindenekelőtt meg kell említenünk azt a köztudomású körülményt, hogy a genfi reformátornak magyar tanítványai aligha voltak. Azok az átutazó s később az 50-es években esetleg itt megforduló magyar diákok (Belényesi, Szegedi Gergely, Thury Pál, Károlyi Gáspár) akik meghódolnak nagy szelleme előtt, nem erdélyiek. A későbbi egyházi vezetők közül csak állítólag Ilosvai Benedek gyulafehérvári rektor, majd lelkész és esperes, egész bizonyosan pedig Paksi Mihály gyulafehérvári és marosvásárhelyi pap, majd sárospataki tanár (1572). Laskói Csókás Péter marosvásárhelyi rector, fogarasi, majd gyulafehérvári pap (1584)18 és végül Enyedi György a híres unitárius theologus (1584) jártak Genfben. De már csak a Béza idejében,17 Annál nagyobb azonban a Melanchthon tanítványainak száma. Heltai és Dávid mellett Göcsi Máté marosvásárhelyi, Tordai S. András dévai lelkészek, Molnár Gergely kolozsvári rektor s a papok és világiak egész serege mind Wittenbergből jönnek és odaállanak a kálvini irány szolgálatába. Nem szabad végül elfelednünk azt, hogy itt is, mint Franciaországban a humanizmus milyen nagy szolgálatot tesz egyfelé a reformáció megtűrésében és elfogadásában, másfelől pedig ennek öntudatos, reflexív (nem szabadelvű!) magyarázatában. Bod Péter feljegyzése szerint az urak és nemesek gyermekei ellepik Olasz, Francia, Angol, és Németország és Svájc főiskoláit, úgyhogy annyi tanult, tudós, nemes úrirend egyszer, mint ekkor (t. i. Giczy János kormányzása alatt, ebben a kicsiny hazában nem találtatott.“19 Maga Báthory István is a humanizmusnak hódol, hiszen buzgó r. katholikus létére prot prédikátorokat hallgat s Augustinus mellett Zanchi Jeromos: De tribus Elohim c. művét olvasgatja.20 Ebben a szellemben kormányozzák az országot a kancelláriusok, a luth. Csáky Mihály, a r. kath. Forgács Ferenc, a ref. Kovachóczy Farkas és a még mindig vitás hitvallású Gyulai Pál. 15 P. Wernle J. Calvin. Tübingen, 1909. 28. 1. 16 Erdélyi Orsz. gyűl. Emlékek. IV. 122-23. 1. 17 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. X.K. 124-125. 1. S. Szabó József Kálvin és a magyar reformátorok Prot. Szemle 1909. 158. 1. 18 Speculum Exilii c. műve (Coronae 1584. Kolozsvári ref. Kollégium) első táblája belső lapján e rongált feljegyzés olvasható talán Caspar Flechterus tanítványától: Anno 1588 Petrus Lascovius regali morbius Alb[ae] Pastoris... et officio 19 Szmirnai Szt. Polykarpus. 42. 1. 20 Dr. Veress Endre: A történetíró Báthori István király. Erd. Muzeum, 1933, 3951397 1, 144