Theologiai Szemle, 1967 (10. új évfolyam, 1-12. szám)
1967 / 1-2. szám
THEOLÓGIAI SZEMLE 1967. január—február Az alapító szerkesztő bizottság: Dr. Bartha Tibor, dr. Bodonhelyi József, dr. Czeglédy István, dr. Esze Tamás, dr. Kádár Imre (felelős szerkesztő), dr.Nagy Gyula, dr. Ottlyk Ernő, dr. Pákozdy László (főszerkesztő), dr. Pálfy Miklós (társszerkesztő), dr. Tóth Endre, dr. Varga Zsigmond J. A bibliai és rendszeres teológiai tárgyú kéziratokat kérjük a főszerkesztő címére (Budapest, IX., Ráday u. 28.), egyéb kéziratokat kérjük a felelős szerkesztő címére (Budapest, Vll., Tanács körút 9. IV. 14.) küldeni. Kiadóhivatal: Budapest, XIV., Abonyi u. 21. Református Zsinat Sajtóosztálya Befizetéstől) egész évre 140,—, félévre 70,— forint. Kettős szám ára 24,— forint. '----------67.00309/2 — Zrínyi Nyomda, Budapest. F. v.: Bolgár I., (A tartalom folytatása) KÖNYV ÉS FOLYÓIRAT SZEMLE Preserved Smith: The Social Background of the Reformation (Dr. Koncz Sándor) (57) Zamarovsky Voistech: Kezdetben volt Sumér... (Láng Péter) (59) Féja Géza: Szabadcsapat (Tamás Bertalan) (60) Simone de Beauvoir: A körülmények hatalma (Szénási Sándor) (61) Sánta Ferenc: Az áruló (Tóth Béla) (63) Könyvekről — röviden (Tamás Bertalan) (64) A SZERKESZTŐ MEGJEGYZÉSEI 0 szerkesztő megjegyzései Tizedik évfolyamunk küszöbén A Theológiai Szemle mostani számával új folyamának tizedik esztendejébe lép. Talán szerényebbek volnánk, ha szó nélkül tovább mennénk e határkő mellett. Úgy érzem mégis, hogy ugyanakkor háládatlanok volnánk az egyház megtartósra iránt is, a lapunkat megalapító egyházak, a hűségesen előfizető gyülekezetek és lelkipásztorok, egyházi és világi intézmények iránt is, ha nem igyekeznénk megszívlelni az évforduló figyelmeztetéseit. Komoly öröm és felelősség, hogy a magyarországi protestáns egyházak lelkipásztorainak nagy többsége rendszeresen előfizeti és f el is olvassa lapunkat, más országokban szolgáló magyar lelkipásztorok is szép példányszámban járatják,nem protestáns előfizetőink száma is örvendetes. Nem feledkezhetünk el azonban arról az általános tapasztalatról, hogy az időszaki lapok életében úgy tíz évenként elmaradhatatlan a kitűzött célok megújítása, ha nem akarnak elszürkülni, elfáradni, megerőtlenedni. Istennek valóban nagy ajándéka volt, hogy 1958 májusában — amikor még alig ültek el az ellenforradalom egyházi zűrzavarai — a hazai ökumené megindíthatott egy terjedelmes, közös teológiai folyóiratot, — de teljesen nyilvánvaló volt előttünk, hogy ezt a szép”szerszámot nem valami öncélú fényűzésre, hanem egyedül szolgálatra kaptuk. Arra kaptuk, hogy a magyar lelkipásztoroknak tőlünk telhetőleg folyamatos szakszerű teológiai segítséget igyekezzünk juttatni gyülekezeti és társadalmi feladataik jobb megértéséhez és végzéséhez. Most, a tizedik év folyamán újra végig kell gondolnunk és tisztábban, világosabban, határozottabban kell megfogalmaznunk ezeket a feladatokat. A körülöttünk és bennünk élő világ rohamosan változott az utolsó évtizedben is. Folyóiratunk megindulása után nyomban „atomszámmal” jelentkeztünk; természettudósok és teológusok nyitogatták általa szemünket a páratlan méretű új esély és új veszély felismerésére. Az emberiség olyan energiaforrás birtokába került, amelynek segítségével úgyszólván minden anyagi problémáján úrrá lehet; ugyanakkor pedig — ha erkölcsileg nem éri utól oly hirtelen tudományos-technikai növekedésének ütemét — el is pusztíthatja a földi életet. Azóta az ember kilépett a világűrbe is; az elmúlt napokban az atomhatalmak aláírták a kozmikus teret atommentes övezetté nyilvánító igen fontos egyezményt, amelyheza mi hazánk is elsők között csatlakozott; remélnünk kell, hogy előbb utóbb sikerül saját kis bolygónkat, a Földet isközmegegyezéssel mentesíteni az atomfegyver fenyegető veszélyétől. A szocialista világrendszer, amelyhez tartozunk, már puszta létezése által is a világbéke megóvása irányában hat, és ezt a funkcióját egyre öntudatosabban és hatályosabban teljesíti. (Az olyan megdöbbentő háborús politika, amilyet a mai kínai vezetés folytat, szükségképpen önmagát szigeteli el a szocialista és a nem szocialista békeszerető