Theologiai Szemle, 1973 (16. új évfolyam, 1-12. szám)

1973 / 1-2. szám

TH­EOLOGIAI SZEMLE A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának folyóirata 1973. január—február Szerkesztőbizottság: D. Dr. Bartha Tibor szerkesztőbizottsági elnök, D. Dr. Káldy Zoltán, Szamosközi István, Dr. Bakos Lajos, Ráski Sándor, D. Dr. Ottlyk Ernő, Palotay Sándor, Laczkovszki János, Hecker Ádám, Dr. Berky Feriz, Dr. Prőhle Károly. Felelős szerkesztő: Dr. Prőhle Károly , Társ szerkeszt­ők: D. Dr. Pákozdy László Márton, Palotay Sándor, Dr. Tóth Károly Szerkesztőségi titkárok: Komlós Attila, Kovách Attila, ifj. Tarr Kálmán Terjeszti: a Magyar Posta A kéziratokat kérjük az Ökumenikus Tanács címére: 1054 Budapest, Szabadság tér 2. I. Kiadóhivatal: a Magyarországi Református Egyház Zsinatának Sajtóosztálya, 1146 Budapest, Abonyi u. 21. Előfizetési díj egy évre 180,—, félévre 90,— Ft. Kettős szám ára: 35.— Ft. 72.2872/2-13 — Zrínyi Nyomda, Budapest — F. v.: Bolgár Imre vezérigazgató A szerkesztő RENDHAGYÓ a Theológiai Szemlének ez a száma. Tartalma és beosztása eltér az évek óta megszokott sé­mától. De nem tekinthető még az új szerkesztőség be­mutatkozásának, hiszen az új szerkesztőbizottság egy nappal lapzárta előtt alakult meg. Az pedig aki ért valamit a sajtóügyekhez, jól tudja, hogy egy folyóirat­nak jelentős kifutási ideje van a tervezéstől és felké­résből a megjelenésig. Ezért nem csekély időbe fog még telni, amíg az Ökumenikus Tanács tagegyházainak egész vezetőségét magába foglaló új szerkesztő bizott­ság tervező és alkotó munkája meglátszik a folyóira­ton. Viszont hálával és köszönettel nyugtázzuk, hogy az eddigi szerkesztőség munkájára támaszkodhattunk en­nél a lapszámnál, és számíthatunk a jövőben is. HAZAI ÖKUMENIKUS ESEMÉNYEK indokolják e lapszám sajátos jellegét. Az események rendkívülisége nyomja rá bélyegét. A legutóbbi lapszámban közölt rö­vid híradás után le kellett rónunk a kegyelet adóját DR. KÁDÁR IMRE felelős szerk­esztő és D. DR. PÁLFY MIKLÓS főtitkár iránt. Emléküket a ravataluk mellett és az Ökumenikus Tanácsban elhangzott beszédek do­kumentumszerű közlésével örökítjük meg.­­ BARTHA TIBOR evangélikus tiszteletbeli doktorá­tusa több volt, mint egy bármikor ismételhető akadé­miai aktus. Az ünnepség a református és evangélikus egyház testvéri találkozójává szélesedett. Igazi ökume­nikus esemény volt. A székfoglaló beszéd olyan tanul­mányi programot javasol hazai ökumenénk számára, amelyre lapunkban is többször vissza kell még térnünk. A Nagygeresdi Egyezség javasolt megújítása pedig az egész világ egyházai számára tanulságos ökumenikus modellé válhat az egyházak közötti testvéri együtt­működésre. A SZABADEGYHÁZAK TANÁCSÁNAK megállapo­dása a Református Egyházzal és PALOTAY Sándor tiszteletbeli kollégiumi tanársága méltóképpen illeszke­dik bele a magyarországi ökumenikus közösség szélese­désébe és erősödésébe. Ugyanakkor példamutatóan ta­núskodik a Szabadegyházaknak arról az erőfeszítésé­ről, amellyel az igehírdetők készültségének színvonalát céltudatosan emelni törekszenek. A KELETI ÉS A NYUGATI egyház határán áll a magyarországi keresztyénség már a keresztyénség fel­vétele óta. Jól tudjuk és sokat hangoztattuk ezt az egy­ m­­egjegyzéses háztörténeti és egyházföldrajzi tényt. De talán soha­sem tudatosítottuk azt az ökumenikus lehetőséget és feladatot, amely ebből a helyzetből a magyarországi protestantizmusra vár. Ezért történeti jelentőségű lé­pésnek tekintjük az orthodox egyházzal való párbeszéd elindulását Debrecenben, amelynek dokumentumait lapunk mostani számában ugyancsak az ökumenikus események között kezdjük közölni. SZABÁLYZATOK és jogi formák eszközi jelentősé­gűek az egyházak életében és munkájában, de mint eszközök nélkülözhetetlenek. Az Ökumenikus Tanács, a Bibliatanács és a Theológiai Szemle új szabályzatai azonban a puszta jogi kereteken túl programot és új le­hetőségeket is nyújtanak a magyarországi ökumeniz­­mus megerősödésére, a hazai egyházak céltudatosabb és összefogottabb együttműködésére. Ezért az új sza­bályzatok elfogadását, valamint ezek alapján az Öku­menikus Tanács, a Bibliatanács és a Theológiai Szem­le szerkesztőségének újjáalakulását is a rendkívüli je­lentőségű ökumenikus események közé kell sorolnunk. VILÁGVISZONYLATBAN aligha lehetne túlbecsül­ni a Világmissziói Konferencia jelentőségét, amelyet ez év elején BANGKOK-ban rendezett az Egyházak Világtanácsa Világmissziós és Evangelizációs Bizottsá­ga. 69 országból 326 delegátus vett részt és ezek 52 szá­zaléka jött a harmadik világból. A konferencia így már nemcsak jelszóként, hanem valósággal is repre­zentálta, hogy a misszió nem lehet a fehérek akciója a színesek között, hanem az evangélium hirdetése, az egész keresztyénség közös küldetése és felelőssége, örülünk annak az egyértelműségnek is, amellyel a kon­ferencia megállapította, hogy az evangéliumnak ez a közös hirdetése csak politikai és társadalmi felelősség­­vállalással együtt történhet a világban. Az egyik mun­kacsoport jelentése ezt mondja: „Isten igazsága a bű­nös ember megigazításábar­, valamint a társadalmi és politikai igazságosságban jelenik meg. ... Ahogyan az egyes ember és a közösség egyaránt bűnbe keveredhet, ugyanúgy megváltoztatja Isten ereje a személyiséget és a struktúrákat is.” Egy másik csoport felteszi a kérdést • „Hirdethetjük-e ma a világ üdvéről szóló evangéliumot, ha ugyanakkor súlyos rombolás folyik, amelyet az érte felelősek a szabadság és a keresztyén értékek védelmé­nek tüntetnek fel?” Meggyőződésünk szerint ez a kon­ferencia hozzájárult ahhoz, hogy az Egyházak Világja-

Next