Theologiai Szemle, 1990 (33. új évfolyam, 1-6. szám)
1990 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Hörcsik Richárd: Kálvin és a 16. századi Magyarország: adatok Kálvin 16. századi magyarországi recepciójához
elfogták. Ennélfogva az a nézet, hogy ebből az alkalomból Buda Ferdinánd hatalma alá fog jutni.”69 Ez a hír téves volt. Mert Fráter Györgyöt nem fogták el. Ugyan Budát ostromolni kezdte Roggendorff Ferdinánd generálisa, de nem járt sikerrel. Ahogy Kálvin Regensburgból hazaérkezett azonnal összefoglalta az ott történteket Faréinak, a magyarokkal kapcsolatban ezt írta: „Tanácskoztak a magyar és osztrák követekkel, akik kérték, hogy nekik segítséget adjanak. Ráállott a császár is, hogy a vallásügyet mellőzve, ennek a tárgyalásához kezdjenek a rendek.”70 Valóban július 29-én a vallásügyi kérdések rendezését a legközelebbi zsinatra halasztották el.71 Ezután egy darabig nincs említés Magyarországról Kálvin levelezésében (leglábbis abban, ami megmaradt). Pedig Buda eleste 1541. augusztus 4-én méltán érdekelhette volna a svájci reformátort. Ezután négy évvel később újból híreket kap Magyarországról. Belényesi Gergely Strasbourgból köszönőlevelében, 1545-ben beszámol a török pusztításairól és az evangélium terjedésének ügyéről72. .. mert ezt a házat - írja Belényesi - most a török rettenetesen szorongatja. Egy pár szóval előadom neked szerencsétlen állapotját.” Nyilván ottlétekor Belényesi beszélgetett Kálvinnal a török problémáról, Magyarország állapotáról. Miután elváltak, Belényesi „a legközelebbi napokban” levelet kapott hazulról, „melyben megírták Magyarország szörnyű csapását, és ezért tudósítja Kálvint olyan részletesen a legfrissebb eseményekről. Belényesi leírja, hogy mióta elhagyta Magyarországot (tehát 3 éve, azaz 1542 óta) kilenc várost pusztítottak el a törökök: Pécset, Siklóst, Esztergomot, Vácot, Veszprémet, Székesfehérvárt, Miskolcot, Szikszót és Szegedet. Majd arról ír Belényesi, hogy „némely város még János idejében” (tehát 1540 előtt) „Magyarország megmaradt részében az Isten igéjét befogadta.” De néhány „zsarnok” az ország minden baját az új hit követőire hárítják. Nyilván Belényesi itt a botrányos Országgyűlésekre gondolt.73 Majd szól az elmúlt két esztendő pestis pusztításairól és az 1544. július havi sáskajárás szörnyűségeiről. Érdemi mondanivalóját azzal fejezi be, hogy „tisztán látom a veszedelmet mely egyfelől a töröktől, másfelől a zsarnoktól és az igazság üldözőitől fenyeget.” A másik magyar, akinek levele fennmaradt, Kaprophontes Ferenc, 1561-ben, december 26-án keltezte Wittenbergből. Ebből Kálvin megtudhatta, hogy Magyarországon sok bajt okoznak Stancarus tévtanításai. Éppen ezért Kaprophontes egy vitairat megírására és Magyarországra való küldésére kéri a reformátort. „Mert Önnek és a helvétiai tudósoknak tekintélyében bízik most az egész Magyarország. Valóban nem hiábavaló és haszontalan lesz a Kegyelmed munkája az Úrban Magyarországon.”74 A kor szokásainak megfelelően Koprophontes apró ajándékokat is küld Jakab könyvtáros útján Kálvinnak. — Több levélről nincs tudomásunk, amiben előfordult volna Magyarország. De e kevés forrás is elegendő volt ahhoz, hogy érzékeljük: Kálvin tudott Magyarország problémáiról, kiváltképpen a törökökről és az ott folyó evangélium terjedéséről. Kálvin , jelenléte” a 16. századi Magyarországon Amint már utaltam rá, hosszú ideje tartja magát az a vélemény, amit alighanem Szenczi Molnár Albert indított útjára, amikor az 1624-es Institutio fordításának előszavában megjegyezte: „.. .ez (az) ember (ti. Kálvin) melylyet az Magyarok még ez ideig igazán meg nem hallgattanak. . .”75 Ennek szellemében mintegy 350 évvel később állapította meg Kathona Géza, Révész Imrével76 egybehangzóan: . . . (Kálvin) hatása a hazai helvét reformáció kezdeteinél csak jelentéktelenebb művei szerepeltetésében mutatható ki.”77 Az elmúlt két évtized könyvtártörténeti kutatásair8 azonban ha elszórtan is, de sok új adatot hoztak felszínre, amiket összegyűjtve, némileg módosulhat az eddig kialakult vélemény Kálvin 16. századi magyarországi recepciójáról. Ez a könyvtártörténeti kutatás elsősorban azt vizsgálja, hogy a 16. századi magyar könyvtárakban előfordultak-e Kálvin-művek. A kérdésre adott válasz pedig arra is feletet adhat, hogy ismerték-e Kálvin munkáit, és mit olvastak tőle a 16. századi Magyarországon! Kálvin recepciójának egyébként lehetne egy másik könyvészeti vizsgálódási módja. Annak feltérképezése, hogy a magyar reformáció helvét irányának követői munkáiban (prédikációk, káték stb.) hol és hányszor hivatkoznak Kálvinra vagy mikor milyen idézeteket vesznek tőle. Ez a mód azonban azért nem vezethet teljes sikerre, mert a 16. században a lelkészek a teológiai munkákban egyszerűen csak a Szentírásra hivatkoztak.79 Tehát csak olyan tartalmi-filológiai elemzés hozhatna eredményt, mint tette ezt Kathona Géza Szegedi Kiss István Loci-jával kapcsolatban.80 De ezt elvégezni szinte lehetetlen minden 16. századi teológiai munka szerzőjével. Lássuk tehát a 16. század könyvtárait, hol fordulnak elő Kálvin-művek! Azonban e kutatással kapcsolatban szükséges előre bocsátani, hogy aránylag elég kevés korabeli nagy könyvtárnak a katalógusát ismerjük, amik elemzése során nem a teljes képet kaphatjuk. A könyvtárlisták évszámaival ugyancsak probléma jelentkezik. Ugyanis a fennmaradt jegyzékek általában a tulajdonosok halálakor vagy azután felvett inventáriumok részei. Tehát egy-egy Kálvin-kötetet az adott évszámnál sokkal korábban kellett beszerezni a tulajdonosnak. Kálvin művei a 16. századi magyar könyvtárakban Az első olyan könyvtárjegyzék már 1552-ben elkészült, a felső-magyarországi eperjesi plébániatemplom könyvtáráról, ahol Kálvin munkája előfordult. Az ókori szerzők és a reformátorok (Melanchton, Luther) munkái között megtaláljuk Kálvin Institutióját.81 Ha kissé északabbra megyünk, a közeli Kis-Lengyelországban 1555- ben egy Melhior Krupka nemes ember könyvtárában több Kálvin-mű megvolt.82 Erdélyben 1559-ből fennmaradt egy 1559-es kiadású Kálvinkommentár, amely a kötéstábláján látható kezdőbetűk tanúsága szerint már a kiadás évében az egykori genfi diák Szegedi Gergely tulajdonában volt.83 Sőt egy évvel később pedig 1560- ban az egyik inventáriumból megtudjuk, hogy Szegedi Máté, egy „Kálvin-kötetet” kapott ajándékba.84 Az ország közepe felé térve, Budán 1560-ban 85 a szökött Bélaváry György javai között egy „Postilla Calvini”t találtak. Ugyanebben az évben írták össze Sárvárott halála után, Perneszith Györgynek, Nádasdy Tamás nádor tisztartójának, Bornemisza Péter mecénásának a hagyatékát. „Szinte minden teológiai munka a reformáció kálvini irányához tartozik” benne.86 „Zwingli 5, Kálvin 4, Bulfinger 2, Musculus pedig egy kötettel van képviselve. A meghatározható könyvek kiadási helyei ugyancsak a svájci reformáció felé mutatnak.” A négy Kálvin-mű közül az első az Istitutio 87. A közvetkező leltár Pozsonyba vezet bennünket. 1561-ben Budai Jakab deák, magyar királyi udvari kamarai írnok hagyatékában olvashatjuk a 15. tétel alatt: „Liber Iudicium Joannis Calvini de sanctorum reliquiis.”88 Ezekben az években fejezte be (1562 előtt) könyvtára gyűjtését a felső-magyarországi Bártfán Dernschwam J.