Theologiai Szemle, 1990 (33. új évfolyam, 1-6. szám)

1990 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Hörcsik Richárd: Kálvin és a 16. századi Magyarország: adatok Kálvin 16. századi magyarországi recepciójához

elfogták. Ennélfogva az a nézet, hogy ebből az alkalom­ból Buda Ferdinánd hatalma alá fog jutni.”69 Ez a hír téves volt. Mert Fráter Györgyöt nem fogták el. Ugyan Budát ostromolni kezdte Roggendorff Ferdinánd gene­rálisa, de nem járt sikerrel. Ahogy Kálvin Regensburgból hazaérkezett azonnal összefoglalta az ott történteket Faréinak, a magyarokkal kapcsolatban ezt írta: „Tanácskoztak a magyar és osz­trák követekkel, akik kérték, hogy nekik segítséget adja­nak. Ráállott a császár is, hogy a vallásügyet mellőzve, ennek a tárgyalásához kezdjenek a rendek.”70 Valóban július 29-én a vallásügyi kérdések rendezését a legköze­lebbi zsinatra halasztották el.71 Ezután egy darabig nincs említés Magyarországról Kálvin levelezésében (leglábbis abban, ami megmaradt). Pedig Buda eleste 1541. augusztus 4-én méltán érdekel­hette volna a svájci reformátort. Ezután négy évvel ké­sőbb újból híreket kap Magyarországról. Belényesi Ger­gely Strasbourgból köszönőlevelében, 1545-ben beszá­mol a török pusztításairól és az evangélium terjedésének ügyéről72. .. mert ezt a házat - írja Belényesi - most a török rettenetesen szorongatja. Egy pár szóval előadom neked szerencsétlen állapotját.” Nyilván ottlétekor Belé­nyesi beszélgetett Kálvinnal a török­ problémáról, Ma­gyarország állapotáról. Miután elváltak, Belényesi „a legközelebbi napokban” levelet kapott hazulról, „mely­ben megírták Magyarország szörnyű csapását, és ezért tudósítja Kálvint olyan részletesen a legfrissebb esemé­nyekről. Belényesi leírja, hogy mióta elhagyta Magyaror­szágot (tehát 3 éve, azaz 1542 óta) kilenc várost pusztítot­tak el a törökök: Pécset, Siklóst, Esztergomot, Vácot, Veszprémet, Székesfehérvárt, Miskolcot, Szikszót és Sze­gedet. Majd arról ír Belényesi, hogy „némely város még János idejében” (tehát 1540 előtt) „Magyarország meg­maradt részében az Isten igéjét befogadta.” De néhány „zsarnok” az ország minden baját az új hit követőire hárítják. Nyilván Belényesi itt a botrányos Országgyűlé­sekre gondolt.73 Majd szól az elmúlt két esztendő pestis pusztításairól és az 1544. július havi sáskajárás szörnyű­ségeiről. Érdemi mondanivalóját azzal fejezi be, hogy „tisztán látom a veszedelmet mely egyfelől a töröktől, másfelől a zsarnoktól és az igazság üldözőitől fenyeget.” A másik magyar, akinek levele fennmaradt, Kaprop­­hontes Ferenc, 1561-ben, december 26-án keltezte Wit­­tenbergből. Ebből Kálvin megtudhatta, hogy Magyaror­szágon sok bajt okoznak Stancarus tévtanításai. Éppen ezért Kaprophontes egy vitairat megírására és Magya­rországra való küldésére kéri a reformátort. „Mert Ön­nek és a helvétiai tudósoknak tekintélyében bízik most az egész Magyarország. Valóban nem hiábavaló és ha­szontalan lesz a Kegyelmed munkája az Úrban Magya­rországon.”74 A kor szokásainak megfelelően Koprophontes apró ajándékokat is küld Jakab könyvtáros útján Kálvinnak. — Több levélről nincs tudomásunk, amiben előfordult volna Magyarország. De e kevés forrás is elegendő volt ahhoz, hogy érzékeljük: Kálvin tudott Magyarország problémáiról, kiváltképpen a törökökről és az ott folyó evangélium terjedéséről. Kálvin , jelenléte” a 16. századi Magyarországon Amint már utaltam rá, hosszú ideje tartja magát az a vélemény, amit alighanem Szenczi Molnár Albert indított útjára, amikor az 1624-es Institutio fordításának elősza­vában megjegyezte: „.. .ez (az) ember (ti. Kálvin) mely­­lyet az Magyarok még ez ideig igazán meg nem hallgatta­­nak. . .”75 Ennek szellemében mintegy 350 évvel később állapította meg Kathona Géza, Révész Imrével76 egybe­hangzóan: . . . (Kálvin) hatása a hazai helvét reformá­ció kezdeteinél csak jelentéktelenebb művei szerepelte­tésében mutatható ki.”77 Az elmúlt két évtized könyvtártörténeti kutatásair8 azonban ha elszórtan is, de sok új adatot hoztak felszín­re, amiket összegyűjtve, némileg módosulhat az eddig kialakult vélemény Kálvin 16. századi magyarországi recepciójáról.­­ Ez a könyvtártörténeti kutatás elsősor­ban azt vizsgálja, hogy a 16. századi magyar könyvtárak­ban előfordultak-e Kálvin-művek. A kérdésre adott vá­lasz pedig arra is feletet adhat, hogy ismerték-e Kálvin munkáit, és mit olvastak tőle a 16. századi Magyarorszá­­gon! Kálvin recepciójának egyébként lehetne egy másik könyvészeti vizsgálódási módja. Annak feltérképezése, hogy a magyar reformáció helvét irányának követői munkáiban (prédikációk, káték stb.) hol és hányszor hivatkoznak Kálvinra vagy mikor milyen idézeteket vesznek tőle. Ez a mód azonban azért nem vezethet teljes sikerre, mert a 16. században a lelkészek a teológiai munkákban egyszerűen csak a Szentírásra hivatkoztak.79 Tehát csak olyan tartalmi-filológiai elemzés hozhatna eredményt, mint tette ezt Kathona Géza Szegedi Kiss István Loci-jával kapcsolatban.80 De ezt elvégezni szinte lehetetlen minden 16. századi teológiai munka szerzőjé­vel. Lássuk tehát a 16. század könyvtárait, hol fordulnak elő Kálvin-művek! Azonban e kutatással kapcsolatban szükséges előre bocsátani, hogy aránylag elég kevés kora­beli nagy könyvtárnak a katalógusát ismerjük, amik elemzése során nem a teljes képet kaphatjuk. A könyv­tárlisták évszámaival ugyancsak probléma jelentkezik. Ugyanis a fennmaradt jegyzékek általában a tulajdono­sok halálakor vagy azután felvett inventáriumok részei. Tehát egy-egy Kálvin-kötetet az adott évszámnál sokkal korábban kellett beszerezni a tulajdonosnak. Kálvin művei a 16. századi magyar könyvtárakban Az első olyan könyvtárjegyzék már 1552-ben elkészült, a felső-magyarországi eperjesi plébániatemplom könyv­táráról, ahol Kálvin munkája előfordult. Az ókori szer­zők és a reformátorok (Melanchton, Luther) munkái között megtaláljuk Kálvin Institutióját.81 Ha kissé észa­kabbra megyünk, a közeli Kis-Lengyelországban 1555- ben egy Melhior Krupka nemes ember könyvtárában több Kálvin-mű megvolt.82 Erdélyben 1559-ből fennma­radt egy 1559-es kiadású Kálvinkommentár, amely a kötéstábláján látható kezdőbetűk tanúsága szerint már a kiadás évében az egykori genfi diák Szegedi Gergely tulajdonában volt.83 Sőt egy évvel később pedig 1560- ban az egyik inventáriumból megtudjuk, hogy Szegedi Máté, egy „Kálvin-kötetet” kapott ajándékba.84 Az ország közepe felé térve, Budán 1560-ban 85 a szö­kött Bélaváry György javai között egy „Postilla Calvini”­­t találtak. Ugyanebben az évben írták össze Sárvárott halála után, Perneszith Györgynek, Nádasdy Tamás ná­dor tisztartójának, Bornemisza Péter mecénásának a ha­gyatékát. „Szinte minden teológiai munka a reformáció kálvini irányához tartozik” benne.86 „Zwingli 5, Kálvin 4, Bulfinger 2, Musculus pedig egy kötettel van képvisel­ve. A meghatározható könyvek kiadási helyei ugyancsak a svájci reformáció felé mutatnak.” A négy Kálvin-mű közül az első az Istitutio 87. A közvetkező leltár Pozsony­ba vezet bennünket. 1561-ben Budai Jakab deák, magyar királyi udvari kamarai írnok hagyatékában olvashatjuk a 15. tétel alatt: „Liber Iudicium Joannis Calvini de sanctorum reliquiis.”88 Ezekben az években fejezte be (1562 előtt) könyvtára gyűjtését a felső-magyarországi Bártfán Dernschwam J.­

Next