Theologiai Szemle, 1991 (34. új évfolyam, 1-6. szám)
1991 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Lőkös István: Erasmustól a reformációig: a magyar és a szlovén bibliafordítások történetének párhuzamairól
J___L. 1912. csak annyit mond, hogy Huszti Imre 1585-98 években gönczi prédikátor. - 26.1. — 38. Kemény Lajos: Abaúj-Torna vármegye múltjából, Kassa, 1913. - 153 s.köv. - Kassa város k. 4966/19 in: Tört.Tár 1889 év.604-5. (Erre Szabó András hívta fel e figyelmemet. Köszönet érte!) — 39. Uo. 605- 6. Magyar fordítását ld. Régi m. levelestár, Magvető 1981.1. kötet, 145-47, illetve szabó A.: Károlyi G. i.m. 147-149, 218. — 40 Balázs: Laskai 1020. — 41. MPEIA. XII. évf. 3,5 old. Héderváry István gálszécsi lelkész végrendeletekor 1570 jan.22. Bodzásújlakon lelkész. — 42. Ld. 38. sz. jegyz. Szabó A.: Károlyi i.m. - Századok 1873. évf. 295-96. — 43. Iványi B. Göncz im. 116.Tört.Tár 1901.évf. 116-17. — 44. Czeglédi Ferenc 1553 nov.56. Wittenbergben, 1556-ban szenior. Balázs: Laskai 1018, 1019. - Zov.Lexikon 516-17. — 45. Mohi F.: Zov.Lexikon 411. Zov.Adótized 44. — 46. Károlyi András 1556. júl.8. iratkozik be Wittenbergben az egyetemre - Balázs: Laskai im. 1020. Horváth J.: Ref. jegyében i.m. 327-8.1580. Zov.Lexikon 295. — Zov.Adótized 18. ifj. II.Károlyi András életrajzát ld. Szabó A.: Melanchtontól Lipsusig (Reneszánsz Füz.22. MTA.Irod.tört.intézet, 1986.5.sz. 496-97) — 47. Horváth J. i.m. ld. 46. jegyz. — 48. Zov.Adótized 18. — 49. Károlyi A.: Ez mostani visszavonásokról való kis kövecskéje megjelenésekor már Korláton volt. Horváth J. 327. — 50. Ecsedi Báthory Istvánra: Horváth J. i.m. 310. - Nagy Barna: Tervezet Ecsedi Báthory István műveinek kiadására, Szeged, 1972. Irod.dolgozatok 90.sz. 112. s.köv. Erdei Klára - Keveházi Katalin: Ecsedi Báthory István meditációi, Bp. 1984. — 51. A. Vizsolyi Biblia Elöljáró Beszéde, dr. Incze Gábor tanulmányával sajtó alá rendezte Borbély László, Bp. 194 „Akik azelőtt valami részt fordítottak a Bibliában, azokat is nem utáltuk meg, hanem megtekintettük 3 esztendeig nagy fáradsággal...” 39. o. — 52. Czegle Imre: A vizsolyi Biblia elöljáró Beszéde in: Stud.et.Act.im.m III. 503. Márkus Mihály: Összehasonlító szemelvények a XVI. századi reforátus bibliafordításokból - in: Stud.Et.Act. id.m. III.537 — 52. Ld. 36. sz. jegyz. — 53. Hilde Spiel: Die Welt im Wort „Nicht das Bild, sondern ds Wort wurde denn zum Gefass der Phantasie und Poesie des biblischen Volkes. All seinen Einfallsreichtum, all die Farbe und Leuchtkraft seiner wirklichen vorgestellten Welt hat es in die Sprache gelegt. Diese seine Sprache is voller Metaphorik in Parabolik... et.” in: Sie werden lachen: Die Bibel, hrsg. von H.J.Schultz, Stuttgart, 1975.103. s.köv. „A Biblia költészete ráerőszakolta magát a fordítók prózájára...” Német László: A vizsolyi biblia In:Prot.Szle 1929. 26. — 54. A pedagra szónak megfelelő magyar kifejezésről, s jelentőségéről való vitát Szenczi Molnár is hallotta egyszer, amint feljegyezte: „Ezeket hát hogy hallottam, elkezdtem magamban keményen gondolkodni némely szónak és ennek megfelelő magyar szólásnak csinosabb formájáról...” Dr. Dézsi Lajos: Szenczi Molnár Albert (1574- 1633), Bp. 1907. 22. — 55. Szabó A. Melanchtontól i.m. 498. ld. 46. jegyz. A reneszánsz korszakváltás, „a késő humanista műveltség visszaszorulása és a teológia fokozódása, túlsúlyra emelkedése, az ortodoxia korszaka következik...” — 56. A biblia kinyomtatásának a lelki előzményeit Károlyi G.: Két könyv munkájában lehet megtalálni. Hóman Bálint-Szekfű Gyula: Magyar történet I-V.köt. II.kiad. 1935.HI. 339-40. — 57. Dézsi L. im. 21. - ld. 54. jegyz. — 58. Ld. 56. sz. jegyz. — 59. Takáts Sándor: A magyar múlt tarlójáról, Bp. 1918.213.-17. — 60. S. Szabó József: Károlyi Gáspár élete és munkássága. In: Károlyi emlékkönyv. Szerk. Dr. Vasadi Béla,Bp. 1940.17-18. — 61. Incze G. im. 43-46. — 62. Horváth J.: Reformáció i.m. 316. K.G. testvéröccsét tévedésből Mihálynak úja Miklós helyett. — 63. — 68. Tyndal (1540) Coverdal-lel együtt 1540. kiadott, majd 1611-ben revideált ún. Jakab király bibliája minden más fordítást felülmúlt mind a mai napig. Theol.Handwörterbuch von Lic.Theol. P.Zeller,Calw et Stuttgart, 1905,1.207. Erasmustól a reformációig A magyar és a szlovén bibliafordítások történetének párhuzamairól A 16. századot méltán nevezhetjük a bibliafordítások évszázadának. A sort Erasmus Újszövetség-fordítása nyitja meg 1515-16-ban, ezt Luther Újtestamentuma követi 1522-ben, majd a Szentírás teljes német fordításának közreadása 1534-ben, miközben magyar földön is sorjáznak az erasmista ihletésű tolmácsolások. 1533-ban a Komjáti Benedeké (Az Szenth Pál leveli magyar nyelven), 1536-ban a Pesti Gáboré (Új Testamentum magyar nyelven), végül 1541-ben a Sylvester Jánosé (Új Testamentum). Alighanem jellemző, hogy ez utóbbival egyidőben Laurentius Petri már a teljes bibliafordítást adja a svéd reformáció híveinek kezébe, az pedig szükségszerű fejlemény, hogy a században sorra készülnek el a nemzeti nyelvű, többnyire teljességre törekvő bibliafordítások. 1526-ban jelenik meg az első angol nyelvű Újtestamentum William Tyndall fordításában, majd 1535-ben Miles Coverdale teljes angol Bibliája, 1530 a dán Biblia megjelenésének esztendeje (Christian Pedersen fordította), 1526-ban a már említett svéd Laurentius Petri fivére, Olaus Petri svéd Újtestamentum-fordítást készít, 1548- ban megjelenik Agricola finn Újszövetség-fordítása, és ugyanebben az évben készül az Újtestamentum szorb nyelvű textusa, s az sem érdektelen, hogy Izlandban 1540-ben elkészül Oddur Gottskalsson Újszövetség-fordítása, 1548-ban pedig Gudbrandur Thorlaksson munkájaként a teljes Biblia. 1567-ben William Salesborg gael nyelvre fordítja le a Bibliát, 1560-ban pedig Stjepan Konzul horvát nyelvre az Újtestamentumot. A század végére készülnek el a közép-európai Szentírás-fordítások: 1584- ben Juraj Dalmatin szlovén Bibliája, 1590-ben a Vizsolyi Biblia, 1579-1593 között pedig a közép-európai szempontból különösképp fontos és híres cseh Szentírás-szöveg, a Králicei Biblia.* A közép-európai térség múltbeli párhuzamainak, művelődési és vallástörténeti interferenciáinak e tényei mellett — a szlovén Biblia megszületésének 400. évfordulója után és most, a Vizsolyi Biblia közelgő kilencvenhármas évfordulójának előestéjén — szó nélkül elmenni alighanem könnyelmű mulasztás lenne. Hisz ha van valami a múlt közös értékei között, ami a mának is tanulsággal szolgál, az éppen az egyetemes bibliai örökség. Bizonyára okkal hisszük: e kérdés esetében a tények egymásmellettisége és ennek komparatív bemutatása, a közös vagy rokon értékek megismerése is az európaiság egyik záloga lehet. Az alábbiakban ezért teszünk kísérletet — a szlovén és a magyar reformáció egy fontosnak ítélt fejezetét átvilágítva — a szlovén és a magyar bibliafordítás párhuzamainak rövid felvázolására. A 16. századi magyar bibliafordítások egy jelentős hányadának erasmusi indíttatása történelmi tény. A „... félig-meddig még a középkor és a humanizmus mesgyéjén...” álló Komjáti Benedek a bécsi egyetemi tanulóévek során lett Erasmus híve, s ez az indíttatás tette őt Szent Pál leveleinek fordítójává. Munkája Perényiné Frangepán Katalin környezetében készült el, aki „régtől fogva egyebeket is onszolt s kért reá bőséges adományval és fizetésekvel, nemcsak az szent Pál apostol leveleinek, de még több szent írásnak magyar nyelvre való fordoítására is.” Gerézdi Rábán és mások kutatásai jelezték és bizonyították: Komjáti egyértelműen Erasmust követve végezte a páli levelek magyar nyelvű interpretálását — anélkül, hogy a Vulgata szövegét teljességgel hanyagolta volna. A fordítás végső formába öntésénél azonban bizonyítottan Erasmus „újszövetségi textusa” volt számára az irányadó, valamint a páli levelek elé írt erasmusi argumentumok, továbbá az Adnotationes és a Paraphrases. Erasmusi értelemben vett tudós humanista művet kívánt alkotni, aminek — egyebek között — ékes bizonyítéka lehet ajánlólevelének alábbi, a levelek „értelmezését” megokolni kívánó passzusa: „... szent Pál levelnek értelme még az szent doktoroknak is mind Origenessel egyetembe, igen nehéznek tetett, úgyhogy még szent Péter Apostol is az a második levelének harmadik Capitulomjába leg az végére mongya, hogy vágynak némely helek az szent Pál Apostol leveleibe, értelemre igen nehezek, kiket az tudatlanok, es az Gyarló kór emberek forgatnak, mint az egyéb írásokat is az önnön veszedelmekre...” „... az szent Pál epistoláiban — folytatja tovább Komjáti — gya- 370