Theologiai Szemle, 2008 (51. új évfolyam, 1-4. szám)

2008 / 1. szám - SZÓLJ URAM - Aristeas levele

király ajándékokat is küld a főpapnak. Aristeast is a küldöttek között említi a levél. A egyiptomi küldöttség Jeruzsálembe tett útjának részletes leírása következik ezután. A Kr. e. 1. század Palesztinája tárul a szemünk elé. A leírás főként a jeruzsálemi templommal és a főpap udvarával foglalkozik. Aristeast, a levél íróját, útja során láthatóan leginkább a papok szolgálata, a templomi cselekmények, áldozatok ragadták meg. Afölött való csodálkozásának is hangot ad, hogy mennyire súlyos volt egy-egy áldozati állat, melyeket a papok saját kezűleg emeltek fel és vágtak le. Érdekesnek tartja azt is, hogy a templomhelyiségben síri csend honolt, annak ellenére, hogy 700-an sürögtek benne. Aristeas írja, hogy az ember ezeket látva azt gondolná, hogy egy másik világban jár. A leírás Izrael mezőgazdaságára és állattenyésztésére is kitér. Az ország leírása után rátér magára a fordítókra és fordításra. Először a fordítók képesítését és erényeit emeli ki a leírás. Azt mondja, hogy a választott bölcsek nem csak a zsidó, hanem a görög irodalomban is jártasak voltak. Ki voltak egyszersmind képezve a követségre, amit ha az alkalom megkívánt, be is vetettek. Mindannyian méltók voltak vezetőjükhöz (gondolom Eleázárhoz, a főpaphoz), és az ő kiváló tulajdonságaihoz. Aristeas méltatja Eleázár pap egy Isten hitét, szemben a görögök sok isten hiedelmével. Sőt az egyiptomiakat egyenesen bolondoknak mondja, amiért kígyót és más élőlényeket imádnak. Csodálattal ír arról, hogy a zsidóknak az Úr törvényeiről kell gondolkozniuk éjjel és nappal. Amikor megérkeztek a bölcsek Alexandriába, hírüket megvitték a királynak. Aristeas átadta a királynak Eleázár pap leveleit. A királyt izgalomba hozta a találkozás a küldöttekkel. Az, hogy a király a bölcsek érkezését követő 4. napon belül kívánt velük találkozni, jelenti, hogy azok a bona fide, jó (igaz) hit képviselői, mert más királyi vagy városi küldötteket ritkán engednek a királyhoz 30 napon belül. Ezzel az őket küldők iránti tiszteletét fejezte ki. Aristeas szerint a király a zsidó könyvtekercseket látva a meghatódottságtól könnyekre fakadt. A szerző maga is elnézést kér a következő szakasz hosszúságáért, melyben leírja annak a nyolc napon át tartó bankettnek az eseményeit, melyet a király rendezett a bölcsek tiszteletére. A bankett a bölcsek köszöntőjével vette kezdetét, amely Isten áldását kívánta a király és családja életére. A király aztán azzal múlatta a hosszadalmas megvendégelés idejét, hogy különböző találós kérdéseket tett fel a bölcsek mindegyikének külön-külön. Nyolc napon keresztül érkezett mind a 72 bölcsnek egy-egy kérdést feltenni, és válaszukat meghallgatni, úgy, hogy egy napon tízet kérdezett meg. Aristeas magyarázkodik Philokratesnek, hogy miért kellett levelében olyan sokáig időznie ezeknél a kérdéseknél. Őszintén csodálta, ahogyan a király gondosan megfogalmazott kérdéseire a bölcsek kapásból tudták a választ. Azt mondja, hogy tudósításában azért is lehet pontos, mert a pillanattól kezdve, amikor a király felkelt, amíg csak le nem feküdt, a nap minden eseményéről részletes krónikát készített még aznap. Ízelítőül hadd álljon itt néhány a király kérdéseiből és a bölcsek válaszaiból. Dőlt betűvel a fellelt párhuzamos ó- és újszövetségi idézeteket szúrtam be az egyes versekhez .־ Hogy őrizheti meg valaki királyságát úgy, hogy meg ne támadnák?־ Úgy, ha az Isten jóságát utánzod. Nem bünteted a gonoszokat úgy, ahogy megérdemelnék. Mt 22, 10. ״ Kimentek a szolgák az utakra, összeszedtek mindenkit, akit csak találtak, gonoszokat és jókat egyaránt, és megtelt a lakodalmas ház vendégekkel. ” ‚־ Hogy kell az embernek minden helyzetben viselnie magát? »►Úgy, hogy az ember a számára legjobbat akarja elérni azzal a hittel, hogy az Isten előtt nincsenek rejtett gondolatok. Higgy Istenben és nem vallasz kudarcot semmiben sem. Ézs 54,4. ״ Ne félj, mert nem vallasz szégyent, ne pironkodj, mert nem ér gyalázat! Ifjúkorod szégyenét is elfelejted, özvegységed gyalázatára nem emlékezel többé." »־ Hogyan változtathatja az ember a barátait olyanná, mint ő maga? » Úgy, ha a barátaid látják, hogy komolyan gondjukat viseled az általad vezetett embereknek. Ezt úgy tanulod meg, ha megfigyeled, Isten hogyan áldja meg az emberiséget, egészséggel, étellel, és minden más ajándékkal. 5 Móz 7, 13: ״ Szeretni fog, megáld és megsokasít téged, megáldja méhed gyümölcsét és termőfölded gyümölcsét, gabonádat, mustodat és olajodat, marháid ellését és juhaid szaporulatát azon a földön, amelyről esküvel ígérte atyáidnak, hogy neked adja. ” ›» Mi számodra a legnagyobb áldás az életben? ›־ Tudni, hogy Isten az Úr minden felett és hogy nem mi irányítjuk terveinket, hanem Isten az, aki megoldja a gondokat és ő szuverén hatalommal kormányoz. Jn 17,2: ״ mivel hatalmat adtál neki minden halandó felett, hogy mindazoknak, akiket neki adtál, örök életet adjon. ” ^ Mi a bátorság határa? ›־ Ha szándékaid helyesek, a Király, Isten mindent a javadra fordít. ›־ Hogy maradhat valaki gazdag?► Ha az a valaki nem követ el semmi kihágást, vagy becstelenséget szuverenitása nyomán, és nem bocsátkozott fölösleges költekezésekbe, ellenben gazdagságával maga felé irányítja az emberek jóindulatát. A javak forrása mindenki számára Isten maga, őt kell mindenkinek követnie. Lk 16,9 ״ szerezzetek magatoknak barátokat a hamis mammonnal, hogy amikor elfogy, befogadjanak titeket az örök hajlékokba. ” »» Hogy őrizheti meg valaki az igazságot? »־ Annak tudatosítása által, hogy a hazugság minden emberre nagy bajt hoz, különösen vonatkozik ez a királyokra. Mivel nekik megvan a hatalmuk, hogy megtegyék, amit akarnak, mi okuk volna arra, hogy hazudjanak? Ez kötelességed, a Király, hogy elfogadd a rendet, hogy Isten szereti az igazságot. Mi a legfontosabb jellegzetessége a királyságnak? »־ Az, hogy a király megvesztegethetetlen marad, és mindennél többre tartja az igazságszolgáltatást. » Mi az istenség lényege? »־ Az, hogy Isten mindent egyszerre igazgat, mindent tud, és az ember nem rejthet el előle egyetlen tét