Theologiai Szemle, 2011 (54. új évfolyam, 1-4. szám)

2011 / 1. szám - FŐSZERKESZTŐ JEGYZETE - Bóna Zoltán: A vallásszabadság

THEOLOGIAI SZEMLE 2011. 1. szám Felelős kiadó: Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Szerkesztőség: Ökumenikus Tanács Irodája 1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3. Telefon: 371-2690 Fax: 371-2691 Kiadóhivatal: A Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója 1113 Budapest, Bocskai út 35. Telefon: 386-8267, 386-8277 Index: 26 842 ISSN 0133 7599 Főszerkesztő: dr. Bóna Zoltán Szerkesztőségi bizottság elnöke: dr. Kádár Zsolt tagjai: dr. Cserháti Sándor dr. Fekete Károly dr. Kodácsy Tamás dr. Reuss András Háló Gyula Kaleta József Szuhánszky T. Gábor T. Németh László Olvasószerkesztő: Jakab László Tibor Nyomás: MondAt Kft. Felelős vezető: Nagy László Nyomdai előkészítés: Külalak Bt. Előfizethető a kiadóhivatalban, pos­­tautalványon, vagy átutalással a Re­­formátus Kálvin Kiadó 11711034- 20856731 számlájára. Előfizetési díj egy évre: 6300,- Ft Egyes szám ára: 1575,- Ft Előfizetési díja nyugati terjesztés­­ben befizethető a fenti forintszám- lára. Megjelenik negyedévenként A főszerkesztő jegyzete A vallásszabadság szent és sérthetetlen. Nyilván ez a legfontosabb princípiuma a készülő egyházi, vallási, lelkiismereti törvénynek. Azok az egyházak és vallási közösségek, amelyek ténylegesen és kizárólagosan spirituális tevékeny­­séggel foglalkoznak vagy a kulturális, szociális, sőt vállalkozási tevé­­kenységük szerves részét alkotja a spirituális­ vallási tevékenységüknek vagy annak világos és elfogadható következményét, nem aggódnak ezekben a napokban. A törvény garantálni fogja a vallásszabadságot és megteremti annak jogi/adminisztratív feltételrendszerét, amelynek kere­­tében az adott egyház vagy vallási közösség teljes körűen betöltheti hiva­­tását, megvalósíthatja küldetését. Mind a hivatás, mind a küldetés impli­­cite kifejezi a transzcendens kötődést, amely egy egyházi vagy vallási közösségnek a sine qua non-ja. Természetesen a jog és a politika számára nem is ezek a közösségek okoznak problémát, bár az sem problémamentes, hogy hogyan állapítha­­tó meg egzakt módon a transzcendens vonatkozás. Nyilvánvaló, hogy ennek a kérdésnek a negatív oldala, ami igazán érinti az államnak a törvényi feladatát, nevezetesen azt, hogy egy magát vallási közösségnek valló, de ilyen minőségében megkérdőjelezett csoportosulásról bátran kimondhassa, hogy az említett transzcendens feltétel nyilvánvalóan nem teljesül. A törvényalkotás motivációinak sorában ez a szándék, neveze­­tesen, hogy az úgynevezett álegyházak, álvallási közösségek kerüljenek ki az egyházi/vallási törvény által meghatározott körből, nagy jelentő­­séggel bír. A teológia, egyháztan, egyházismeret, vallástudomány, val­­lásszociológia, stb. alkotják azokat a szakterületeket, amelyek a törvény megszületése után a törvény kritériumai szerint jó szolgálatot tehetnek egy-egy egyházi/vallási közösség regisztrációs procedúrájánál. A teológia számára mindazonáltal - megítélésem szerint - a fentiek­­hez mérhető fontossággal bír a helyes frazeológia. Ez utóbbira sem a köznyelv, sem a törvényalkotó nyelvezete legtöbbször nem fordít a teo­­lógia igényéhez mérhető figyelmet. Így alakulhatott ki, hogy az egyház sajnálatos módon szinonimájává lett a vallásnak, amelynek alapján muszlim egyházról és buddhista egyházról is hallunk. Pedig nyilvánva­­ló, hogy az egyház Krisztushoz és az újszövetségi iratokhoz köthető fo­­galom és így kizárólag a keresztyén közösségre utal. Elterjedtté vált a történelmi kifejezés is, amely mögött a megkülönböztetési szándékot nyilván helyeselni lehet, de ez a megkülönböztetés megérdemelne egy többet mondó kifejezést, például a hagyományost. A törvényalkotás folyamatában reméljük, hogy a törvény bölcs tartal­­mának és szándékának kifejezését a leghelyesebb fogalmak fogják szol­gálni. Bóna Zoltán A Theológiai Szemle egyes számainak megjelenési ideje: 1. szám március 15. 3. szám szeptember 15. 2. szám június 15. 4. szám december 15. KÉZIRAT LEADÁSÁNAK IDEJE: 2011. 03. 01. A szerkesztőség közleménye Kérjük kedves munkatársainkat, hogy szövegszerkesztővel készült írásaikat E-mail­­ben Microsoft Word dokumentumban küldjék el szerkesztőségünkbe. A dokumentum mérete A/4-es álló formátum, 2,5 cm-es margóviszonyokkal. A kenyérszöveg 12 pontos Times New Roman betűtípusból legyen szedve, szimpla sorközzel, ezzel is meg­­könnyítve az előzetes terjedelemszámítást. Ha a dokumentum tartalmaz görög vagy héber írást is, úgy csatolják ezeket a betűtípus file-okat is az anyaghoz, ennek hiányában nem garantált az írás pontos megjelenítése. E-mail címünk: oikumene@meot.hu. Internet: http://www.meot.hu. Az írás közlése nem jelenti azt, hogy a szerkesztőség a szerzővel mindenben egyetért. A cikkek tartalmáért minden szerző maga vállalja a felelősséget. Dokumentumok meg­­őrzését, visszaküldését nem tudjuk vállalni."

Next