Theologiai Szemle, 2011 (54. új évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 1. szám - KÖNYVSZEMLE - Szilágyi Csaba: Blázy Árpád: Simon Griner (Grynaeus) és Buda (1521-1523)
Noha gyakran idézik, engedtessék meg zárásként nekem is T. S. Eliot találó szavait idéznem: És nem hagyhatjuk abba a kutatást És az lesz kutatásunk vége, Ha megérkezünk oda, ahonnan elindultunk És először ismerjük fel azt a helyet. (Little Gidding, Vas István fordítása) 1. táblázat A keresztyén hívők változó megoszlása (millió fő) 2. táblázat A legnagyobb keresztyén népességű államok 2010-ben (millió fő) Forrás: World Christian Database, http://www.worldchristiandatabase.org/wcd/ Forrás: World Christian Database, http://www.worldchristiandatabase.org/wcd/ Philip Jenkins Fordította: Darvas-Tanács Erik 1900 1970 2010 2050 Afrika 10 143 493 1,031 Ázsia 22 96 352 601 Észak-Amerika 79 211 286 333 Dél-Amerika 62 270 544 655 Európa 381 492 588 530 Óceánia 5 18 28 38 Összes 558 1,230 2,291 3,188 USA 260 Brazília 177 Kína 115 Oroszország 115 Mexikó 106 Fülöp-szigetek 84 Nigéria 72 Kongói köztársaság 65 Németország 58 India 58 Nagy-Britannia 50 Etiópia 50 Könyvszemle Blázy Árpád: Simon Griner (Grynaeus) és Buda (1521-1523) - Károli Gáspár Református Egyetem, Bp. 2010 - Igen figyelemre méltó Blázy Árpád doktori munkája (PhD-értekezése). A mű jelentőségét mutatja, hogy nemcsak könyv alakban vehető kézbe, hanem a Studia Caroliensia című folyóirat is közreadta [XI(2010)1-2], így a szűkebb szakmai (egyetemek, kutatóhelyek) rétegek számra is rögtön elérhetővé vált. A 269 oldalas értekezés alapos kutatói munka alapján született. A szerző Bázelben, Tübingenben kutatta fel a legfontosabb forrásokat, de igyekezett a hazai szakírodalmat is a lehető legjobban megismerni s felhasználni. Simon Griner (Grynaeus) a szerző pontosítása szerint 1494 szeptembere és 1495 márciusa között született (azaz nem 1493-ban) és 1541-ben halt meg Bázelben, ahol mint a város (egyik) reformátorát tartják számon. Élete igazán változatos és mozgalmas volt, így például részt vett a speyeri birodalmi gyűlésen (1529), több egyetemen tanított (Heidelberg, Bázel és Tübingen), vendégesü skedett VIII. Henrik angol udvarában (1531), s az 1533- ban Bázelben általa sajtó alá rendezett Euklidész kiadás (A geometria elemei) előszaváért, újabban már, mint Descartes filozófiájának úttörőjeként is számon tartják. A reformáció helvét ágának határozott képviselője teológiai értekezést ugyan sohasem írt, mégis aktív részt vállalt több fontos hitvita előkészítésében és lebonyolításában. Szoros baráti szálak fűzték Melanchthonhoz és a nála mintegy 15 évvel fiatalabb Kálvinhoz. Grinert a ma■ gyár történetírás, mint humanista iskolamestert említi, aki az 1520-as évek elején Budán működött. Budára érkezése előtt még a Griner nevet használta, majd 1523- ban a preceptor biztatására Wittenbergben változtatta meg azt Grynaeusra. A szép kiállítású könyv négy fő fejezetre tagolódik, amit Függelék és Képek egészítenek ki. A kötet végén pedig jól használható Névmutató segít az eligazodásban. Az első három fejezet tulajdonképpen háttérmunkának számít: a szerző bemutatja Budát a 13. századtól Mohácsig (I. fejezet), azzal a céllal, hogy megismertessen bennünket Griner működési helyével, továbbá megismerhetjük a humanista gondolkodás főbb jellemzőit (II. fejezet), majd a magyarországi középkori oktatásról kapunk átfogó képet (III. fejezet). Mindezek segítenek bennünket az adott kor légkörének megismerésében. A legfontosabb és egyben a legizgalmasabb a Simon Griner és Buda címet viselő IV. fejezet. A történetírásunkban vita tárgyát képezte, hogy Griner egyáltalán járt-e a magyar fővárosban, s ha igen, akkor vajon mettől-meddig tartózkodhatott itt? A Budán töltött időszak milyen szerepet játszott életében? Blázy Árpád az általa idézett források alapján meggyőzően bizonyítja, hogy Griner járt Budán. Egész pontosan Bécsből érkezett, ahonnan 1520 decembere és 1521 nyara között indult útnak, és akkori magyar fővárosunkban legkésőbb 1523 februárjáig volt iskolamester. A szerző filológiai alapossággal veszi számba azokat a forrásokat, amelyek alapján bemutatja Griner Budán való tartózkodását. Példának okáért hadd említsük meg azt a Griiner(Grynaeus)-élet