Theologiai Szemle, 2016 (59. új évfolyam, 2-3. szám)

2016 / 2. szám - A FŐSZERKESZTŐ JEGYZETE - Bóna Zoltán: A mélység és a határhelyzet

THEOLOGIAI SZEMLE 2016. 2. szám Felelős kiadó: Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Szerkesztőség: Ökumenikus Tanács Irodája 1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3. Telefon: 371-2690 Fax: 371-2691 Kiadóhivatal: A Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója 1113 Budapest, Bocskai út 35. Telefon: 386-8267, 386-8277 Index: 26 842 ISSN 0133 7599 Főszerkesztő: dr. Bóna Zoltán Szerkesztőségi bizottság elnöke: dr. Kádár Zsolt tagjai: Ungvári Csaba dr. Fekete Károly dr. Kodácsy Tamás dr. Reuss András Háló Gyula Kalota József Szuhánszky T. Gábor T. Németh László dr. Korányi András Olvasószerkesztő: Jakab László Tibor Nyomás és kötés: HVG Press Kft. Felelős vezető: Tóth Péter Nyomdai előkészítés: TIBUKTU Kiadó Előfizethető a kiadóhivatalban, pos­tautalványon, vagy átutalással a Református Kálvin Kiadó 11711034— 20856731 számlájára. Előfizetési díj egy évre: 6300,- Ft Egyes szám ára: 1575,- Ft Előfizetési díja nyugati terjesztés­ben befizethető a fenti forintszám­lára. Megjelenik negyedévenként a főszerkesztő jegyzete A mélység és a határhelyzet fogalmak - sok más kifejezéssel együtt - Paul Tillich, német/amerikai teológus ajkán és tollából lettek teológiai kulcsfogalmakká a 20. század első felében. A kora és korunk teológiai gondolkodását, eszmélődését és diskurzusát meghatá­rozó teológus/filozófus óriási energiát fektetett abba, hogy a 20. század embere számára értelmezhető kifejezésekkel helyettesítse a — meggyőződése szerint — jelentését és így jelentőségét vesztett klasszikus/hagyományos teológia/spiritu­­ális fogalmakat. Ennek jegyében „nevezte” például a kegyelembe vetett hitet az elfogadtatás tudatának az elfogadhatatlanságunk ellenére. Hogy a neves teoló­gus mennyiben érte el célját az általa „használt” német vagy angol nyelven és különösen műveinek fordításában a hitre vágyó, vagy a hitét vesztett 20. század értelmisége számára, az enyhén szólva is kérdéses. De az minden vitán felül áll, hogy életműve felmérhetetlen inspiráló erő és forrás mind a mai napig a teológusok számára. A halálának 50. évfordulója kapcsán az elmúlt évben és az idén is sokat emle­­getett/hivatkozott teológusról, egy konkrét aspektusból a következő számban mi is megemlékezünk. Most e sorokkal csak a fent említett két fogalomra kívánok utalni, nem titkolva azt az érzésemet, hogy ezek évtizedünk, sőt mindennapjaink kihívásaiban segítségünkre lehetnek. Tillich számára a végtelen mélység, mint létünk végső alapja maga Isten. Azt vallja, hogy aki nem mondja, hogy az élet csak felszínes és az életnek nincs mélysége, annak van Isten-tudata, mert mindenek végtelen mélysége és alapja maga az Isten. A kopernikuszi fordulat óta a mélység és magasság térbeli je­lentése meglehetősen viszonylagos, de szimbolikusan a különbségtétel lehet a következő: ami tőlem magasabbra van, az kívül van rajtam és nem vagyok vele határos. A magasságos Isten így határtalanul elérhetetlen számomra. Ezt mind­annyian valljuk, bizonyára Tillich is. Viszont ő bevezette a mélységem fogalmat, ami nem rajtam kívül, hanem bennem van. Ebből a mélységből nemcsak fölfelé tudok kiáltani (Zsolt 130), hanem lefelé elérhetem azt a határhelyzetet, ahol el­fogy minden lehetőségem, mentségem, és ebben az állapotban, ott az összekötő határon megérezhetem az Isten megmentő kegyelmét. Talán ezen mélységes/ kegyelmes határon járt Ady Endre, amikor ezt írta: Mikor elhagytak, / Mikor a lelkem roskadozva vittem, / Csöndesen és váratlanul /Átölelt az Isten. A „tillichi mélység” aktualitását nem az évforduló adja számomra, hanem sokkal inkább az a látványos, sokoldalú globális válság, amelynek sokszor csak egymásnak feszülő, olykor kontraproduktív tüneti kezelését, de nem a mély­ségeket globális összefogásban mérlegelő, felelős „gyökérkezelését” látjuk. A puszta megélhetés küzdelmében élő millióknak, a konkurencia által szoron­gatott pénzvilágnak és a választási ciklusokba kényszerült politikának nehéz a felszíni jelenségek világától elszakadni és a valóság és megoldás mélységei felé elmozdulni. De, akiknek megadatott, hogy az emberi állapot felszínéről és mélységéből a kegyelem mélységét és magasságát is lássák, azoknak mindenki más számára fáradhatatlanul e megváltó mélység felé kell mutatniuk. Bóna Zoltán A Theologiai Szemle egyes számainak megjelenési ideje: 1. szám március 15. • 2. szám június 15. • 3. szám szeptember 15. • 4. szám december 15. KÉZIRAT LEADÁSÁNAK IDEJE:____________________2016. 05. 01.­ A szerkesztőség közleménye Kérjük kedves munkatársainkat, hogy szövegszerkesztővelk­észült írásaikat E-mailben Microsoft Word dokumentumban küldjék el szerkesztőségünkbe. A dokumentum mérete A/4-es álló formátum, 2,5 cm-es margó viszony­okkal. A kenyérszöveg 12 pontos Times New Roman betűtípusból legyen szedve, szimpla sorközzel, ezzel is megkönnyítve az előzetes terjedelemszámítást. Ha a dokumentum tartalmaz görög vagy héber írást is, úgy csatolják ezeket a betűtípus file-okat is az anyaghoz, ennek hiányában nem garantált az írás pontos megjelenítése. E-mail címünk: theolszemle@meot.hu. Internet: http://www.theolszemle.meot.hu. Az írás közlése nem jelenti azt, hogy a szerkesztőség a szerzővel mindenben egyetért. A cikkek tartalmáért minden szerző maga vállalja a felelősséget. Dokumentumok meg­őrzését, visszaküldését nem tudjuk vállalni.

Next