Theologiai Szemle, 2017 (60. új évfolyam, 1-4. szám)
2017 / 1. szám - TANÍTS MINKET, URUNK! - Szűcs Ferenc: A II. Helvét Hitvallás aktualitása
4 TANÍTS MINKET, URUNK!* A II. Helvét Hitvallás aktualitása A II. Helvét Hitvallás, Bulinger Henrik zürichi reformátor megfogalmazásában 1566- ban látott napvilágot, és került konszenzusos elfogadásra a svájci kantonális egyházak által. Tavaly volt e fontos esemény 450 éves évfordulója. A magyarországi konfirmációs gyakorlat okán e hitvallás nálunk nem olyan ismert és népszerű mint a Heidelbergi Káté de a református hitelvek és egyházszerveződés szempontjából annyira fontos, hogy ennek 1567-es debreceni elfogadását tekintjük a Magyarországi Református Egyház magalakulásának. Tehát a tavalyi egyetemes évforduló az idén egy magyar református évfordulóban folytatódik, amelynek kiemelkedő rendezvényére január 31-én került sor Debrecenben. (a szerkesztő) A II. Helvét Hitvallás aktualitása az egyházban mindig a jézusi kérdés: „Ti kinek mondotok engem?" (Mk 8,29) A II. Helvét Hitvallás 16. századi aláírói ragaszkodtak a katolikus (egyetemes) hithez, ezért az óegyházi herézisek elítélésén túl inkább konszenzus szövegnek és nem egy felekezeti jelleg hangsúlyozásának tekinthetjük. A II. Helvét Hitvallás legfőbb jellegzetessége a helyesírás értelmezés (hermeneutika), amelyet az lll. fejezet tárgyal. Egyedülálló itt a szeretet szabályának (regula charitatis) kiemelése. A II. Helvét Hitvallás különbséget tesz a fő és mellékes dolgok közt, így pl. a liturgiai egyformaságot nem tekinti az egység kritériumának. A hit bizonyosságának erősítése még az olyan fejezetben is látható, mint a kiválasztás és predestináció tana (X. fejezet), a II. Helvét Hitvallás itt mellőzi az elvettetés kifejtését. The actuality of the confession in the church is always the question of Jesus: “Who do you say that I am? (Mark 8,29) The subscriber pastors of the Second Helvetic Confession were devoted to the Catholic (universal) faith so besides the damnation of the heresies of the ancient church, the confession can be regarded a consensus script rather than an emphasis of a denominational statement. Its main characteristic is the right explanation of the Scripture (hermeneutics) which is expounded in chapters I. and II. It is very unique in mentioning the rule of love (regulacharitatis) along with the rule of faith. The Confession differentiates between the main and secondary items e. g. the liturgical uniformity is no criteria of the unity of the church. The strengthening of the certainity of faith can be seen in subjects like election and predestination (X. ch.). The Confession disregards election to eternal damnation. A II. Helvét Hitvallást most is elsősorban a kerek évfordulók állítják az érdeklődés homlokterébe. Négyszázötven éve 1566-ban jelent meg latinul, majd ennek az évnek márciusában a szerző, Bulfinger fordításában kiadták németül Heidelbergben és Zürichben is. Még ugyanebben az évben Béza fordításában francia nyelven is megjelent. Alig egy év múlva, az 1567 február 24- én összeült Debreceni Zsinat is hitvallásként fogadta el, bár formálisan csak az 1929-es Budapesti Zsinat hivatkozik rá úgy, mint az egész magyarországi reformátusság hitvallására, a Heidelbergi Kátéval együtt. Jövőre emlékezünk meg tehát a magyarországi elfogadás félévezredes évfordulójáról, amely 1881-ig egyházunk elnevezését is úgy határozta meg, mint „helvét hitvallású evangélikus ” felekezetet. A kerek évfordulók gyakorlati haszna általában abban van, hogy - Simone Weil szavaival élve - megtanítanak vágyakozni az iránt, ami a mienk. A II. Helvét Hitvallás valóban annyira a mienk, hogy számos korabeli magyar hitvallásunkat a Kátéval együtt teljesen kiszorította a használatból. Saját értékei mellett ennek bizonyára az is oka, hogy a 16. századi hazai hitvallásainkban olykor sajátosan keverednek a tanbéli kérdésekkel az olyan korhoz kötött liturgiai és egyházszervezeti elemek, amelyek felett már eljárt az idő. A confessio, mint „norma normata” ma Hitvallás szavunk, amely igei alakból módosul főnévvé, már etimológiájában is emlékeztet bennünket arra, hogy itt elsődlegesen egy élő aktusról van szó, ahol az egyház a krisztusi kérdésre felel: „ti kinek mondotok ” Ebben a rovatban csak lektorált tanulmányok jelennek meg. 1.