Tipográfia Testedző Egyesület Sportlapja, 1982 (11. évfolyam, 1-9. szám)
1982 / 1. szám
Húsvét előtt még nagy a csend itt a Római parton. Csak az üdülők udvarán, kertjében munkáikénak szorgos kezek: tüntetik az utakról a kényelmesen távozó tél nyomait, előkészítik az ágyásokat, hogy mire a tavasz és a melege megérkezik, jöhessenek a pihenni és a sportolni vágyók. Somogyi, Vitányi, Antal és a többi 15 tipográfiás kerékpározó most nemcsak egymással, hanem a Dunáról érkező széllel is versenyezhet, mert a ágak között még mindig a csípős, olyanok között még mindig a csípős, olykor viharos szél az úr. Két edzés között és az ebéd előtt vonulunk félre egy kis beszélgetésre Pócsföldi Ottóval, a január óta főállást betöltő kerékpáros edzővel. A nemrég még kiváló versenyző elmondta, hogy itt, az Athenaeum Nyomda üdülőjében két hetes edzőtáborban — ideális hely, kitűnő konyhával — végzik a különböző korosztályok legjobbjai a versenyévre való felkészülés utolsó, de igen fontos szakaszát. — A szakosztály vezetése, s jómagam is nagyon elégedett vagyok azzal a hosszú időn át tartó tartalmas, magas színvonalú edzésmunkával, amit a fiúk a téli hónapokban a tornateremben és a szabadban végeztek. Nem mindenki szokott hozzá azonnal és könnyedén, de aztán már tulajdonképpen senkire sem volt panasz. Az bizonyos, hogy jövőre még kevesebb lesz a problémánk, mindenki a legtermészetesebnek fogja tartani a kemény munkát. Ez az edzőtábor a már megindult versenyidőszakra a formábahozás célját szolgálja — mondta Pócsföldi Ottó, majd így folytatja: — Mi a fokozatosság elvét valljuk, ezért az elmúlt hetekben csak azokon a versenyeken indultunk, amelyek nem zavarták pontosan kidolgozott tervünket. A fiúknak fokozatosan kell formába lendülniük, hogy akkor érjék el a csúcsformát, amikor a legfontosabb, legjelentősebb versenyek kerülnek sorra. Már említés történt arról, hogy a pontok megszerzése tulajdonképpen nehezebb lesz mint a múlt évben, mert legjobb ifi versenyzőink felkerültek a junior kategóriába, sőt Somogyit a legfontosabb felnőtt versenyeken akarjuk indítani. Mindez azt jelenti, hogy a tavalyinál képzettebb, idősebb versenyzőkkel kell majd megküzdeniük. Versenyzőink többsége tehetséges, s szereplésük többé-kevésbé azon múlik, hogy mennyit lépnek előre taktikai téren. Azt hiszem ebben a tekintetben sem lesz rájuk panasz. Arra a kérdésünkre, hogy kik vannak itt, az edző készséggel válaszol. — A felnőtteket Antal László és Kiss István képviseli. Ők elsősorban az országúton vannak otthon, de például Antal tagja volt a sikeresen szerepelt 4000 méteres üldöző csapatnak is, és rutinjával komoly részese volt a sikernek. Ha szükség lesz rá, az idén is vendégszereplésre hívjuk a Millenáris betonjára. — A juniorokat Vitányi Andor, Prájczer István és Lázár Kornél képviseli. Meggyőződésem — annak ellenére, hogy Vitányinak a télen volt egy jelentős időtartamú kihagyása —, hogy ebben a kategóriában, elsősorban a pályán kielégítően fognak szerepelni, ha az a lelkesedés, amely jelenleg jellemzi munkájukat, a jövőben sem torpan meg. Közülük Vitányi Bandi a legtapasztaltabb, a legtöbb sikerrel dicsekedő kerékpáros, de a többiek iránt is nagy a bizalom. Itt volt kezdetben mellettük Sátori József, de őt enyhe lumbágó elleni kezelésre hazabocsátottuk. Azt hiszem nem fogok csalódni: ebben a fiúban nagyon sok van, talán már ebben az évben kiugorhat. — Igen büszke vagyok négy sfinkre. Ők a szakosztály nagyszerű szakembereinek keze alatt az elmúlt két-három évben nevelődtek ki a gyerekek közül. Ragó Tibor a jövő egyik nagy reménysége, az IBV-re készülő válogatott keret tagja a pályán. Aztán itt van Sós Attila, ez a kiváló adottságokkal rendelkező, nagyon szemfüles és már jó taktikus versenyző, akinek erőfejlesztésre van szüksége. Ha a fizikai képességek dolgában is előrejut, szép jövő áll előtte. A vörös hajú Kiss János két éve valósággal berobbant a sprinterek közé. Kár, hogy a tavalyi évet kihagyta. Úgy látszik pótolni igyekszik az elmaradtakat. Most sok munka van benne, s bízunk abban, hogy ez az év jó folytatás lesz. Nagyon tehetségesnek ítéljük meg a 16 éves Horváth Pétert is, aki még csak tavaly kezdett versenyezni, így hát az ő esetében még nem dőlhetett el, hogy a pályán vagy az országúton lesz-e képes sikeresebb versenyzésre. — Itt van velünk továbbá két egé- KERÉKPÁROS SZAKOSZTÁLY A nagy versenyek előtt A táborozók egy csoportja. Balról: Németh, egy vendég, Molnár, Ragó, Soós, Prájczer 1 3