Tiszajobbparti Mezőgazda, 1934 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-17 / 1-2. szám

Tizedik évfolyam Miskolc, 1934. január 17. 1—2-ik szám. GAZDASÁGI SZAKLAP A Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara hivatalos közlönye. Kiterjed Nógrád-Hont, Heves, Borsod-Göm­ör-Kishont, Abauj­­Megjelenik Torna és Zemplén vármegyékre. Előfizetési díj havonta kétszer. Az Abauj-Torna vármegyei Gazdasági Egyesület hivatalos lapja, egy évre 6 pengő. Kiadja : a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara, Miskolc, Horthy Miklós tér 16. sz. Szerkesztőség: Horthy Miklós­ tér 16. sz. Kiadóhivatal: Miskolc, Hunyadi­ utca 13. sz. A birtokvédelemről Csupán a konokság tagadhatja meg elismerését attól a megértő jóakarattól, amellyel kor­mányunk gazdavédelmi rendelkezésével lesújtott gazdatársadalmunk segítségére kívánt sietni. Rendkívüli érdekek összebogozódott csomói közé kell itt nyúlni az operáló kéznek, súlyos jogi elvek megbolygatásával jár itt a védelem munkája, — nem éppen csodálható, ha e munkának tempója nem oly gyors, mint azt gazdaközönségünk óhajtaná. Őszinte és becsületes kijelentéssel bocsájtotta útjára e gazdavédelmi rendelkezést a pénz­ügyminiszter, amikor megmondotta: ez a rendelet közgazdasági életünk oly nagy területeire van kihatással, hogy megjelenésénél teljesen tökéletessé meg nem alkotható, számolni kell avval, hogy a gyakorlati élet fogja megmutatni egyes hiányait és ezeket ehhez igazodva pótolni kell. Amikor a törvény körül mutatkozó megértést és becsületes jószándékot elismerjük, nyoma­tékosan hangot kell adni gazdaközönségünk amaz idegesen jelentkező kívánságának, hogy a gaz­davédelmi intézkedések hiányainak pótlására a legsürgősebben szükség van. Az Országos Mezőgazdasági Kamarához befutott jelentések már­is megmutatják azokat az arányokat, amelyekből gazdaközönségünk súlyos anyagi vergődése kitűnik. A jelentés adatai ar­ról tanúskodnak, hogy a magyar gazdának több mint kétharmad része szorul rá a segítségre. Kevés híjján 90.000 kérvény futott be a bírósághoz, melyekben így kilencvenezer birtokos kiáltott segítségért, kilencvenezer birtoknak a megmentését reméli kilencvenezernél sokkal több család. Ez a kérelemtömeg jajkiáltása magának a magyar földnek, amely nemrégen még boldog életet hordott a hátán. A nemzeti társadalom azon rétegének megmentéséről van szó, amelyet a világválság a legmélyebben sújtott. A kilencvenezer kérvény hangos kongatása, mely azt is jelezte, hogy a segítés tizenkettedik órája is elmúlt már. Szomorú dolog, de látnunk kell azt, hogy a gazdavédelmi rendelkezések előnyeit a magyar gazdatársadalom a gyakorlatban még nem élvezheti. A gazdavédelmi rendelet ismeretesen a te­lekkönyvi hatóság mellett felügyeleti szervek fellállítását rendeli el s ezeknek a szerveknek tétetett feladatává az, hogy a védetté nyilvánított birtokok és az eladósodott gazdák sorsát tovább intéz­zék. A rendelet szerint pontosan megállapítandó ezeknek a felügyeleti szerveknek a hatásköre, jogköre és eljárási módja. Mindezideig azonban sem a felügyeleti szervek kinevezése, sem hatáskörük és ügyrendjük megállapítása nem történt meg. A gyakorlatban azt jelenti ez a helyzet, hogy a kilencvenezer

Next