Tiszajobbparti Mezőgazda, 1939 (15. évfolyam, 1-15. szám)
1939-01-08 / 1. szám
Tizenötödik évfolyam S6301 .v. Miskolc, 1939 január 8 . 1-ső szám GAZDASÁGI SZAKLAP Kiadja: a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kamara, Miskolc, Szemere-utca 20. szám Miskolc, Szemere-utca 20. szám.»v jz. A Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara hivatalos közlönye. Kiterjed Nógrád-Hont, Heves, Borsod-Gömör-Kishont, Abauj-Torna és Zemplén vármegyékre. Megjelenik kéthetenként. Előfizetési díj egy évre 6 P rr A MEZŐGAZDASÁGI KAMARAI TOVÁBBFEJLESZTÉSE Irta: Dr. MÁTÉ IMRE m. kir. gazdasági főtanácsos, az Országos Mezőgazdasági Kamara igazgatója Évtizedeken keresztül kitartló és kemény harcot vívott a magyar gazdatársadalom törvényes érdekképviseleti szervezetének életrehívása érdekében. A háború előtti idők politikai életének jellegzetes irányzatai bármennyire váltották le egymást — mindannyian megegyeztek abban, hogy a mezőgazdaság összes rétegeit egybefogni alkalmas kamarai szervezet létrehozásában az elvi szükségesség leszögezésén túl egy lépést sem tettek. Ennek igazi okát egyrészt az akkor még komoly szerepet játszó feudális mentalitást képviselő rétegek ellenállásában, másrészt a felfejlődő bürokrácia féltékenységében találja meg a politikai történet kutatója. A világháború és az azt követő hullámverések feszítő ereje kellett ahhoz, hogy a mezőgazdaság egyetemének jogos követelése: az egész gazda- és munkástársadalmat egybefogó érdekképviseleti szervezet létesítését kötelező erővel elrendelő jogszabály a törvénytárunkban helyet kapjon. Tanulságos, ha gondolkozunk afelett, hogy mennyiben élt a gazdatársadalom a megadott lehetőséggel és hogy az esetleg észlelt hiányosságoknak mi volt az igazi ólat. A gazdatársadalom és a magyar mezőgazdaság helyes megszervezését és a dolgozók millióinak érdekében érvényesülő érdekképviseleti munkát a mezőgazdasági kamarai szervezet aránylag rövid idő alatt emelte fel a közélet legjelentősebb hatóerői közé. Fokozatosan bontakozott ki benne a gazdák és munkások helyes szelektálásának rendje, az egészséges érdekképviselet életerejének általános megnyilvánulása, a gazdasági és társadalmi tevékenység összes megjelenési formája. Mindezeken keresztül egyre jobban bontakozott ki ez a jól bevált intézmény a maga jelentőségében. A kezdeti évek másfél évtizedének eltelte után a működés kereteit megadni hivatott jogszabályok, valamint ezt a keretet kitöltő érdekképviseleti munka terén elég tanulságot gyűjtöttünk ahhoz, hogy a kamara szervezetének tökéletes formáját meg tudjuk valósítani. A mezőgazdaság és az azzal foglalkozóra háruló nehéz feladatokat — a mai haladott és erősen komplikált közgzdasági adottságok mellett —csak céltudatos és rendszeres munkával lehet megvalósítani. — A mezőgazdálkodás sikere ma már nemcsak a természeti viszonyoktól és az egyéni szorgalomtól, de számtalan egyéb tényezőtől is függ. Álllandóan oktatni, vezetni és segíteni kell a szétszórtan élő és a nehéz munkában elfáradt gazdálkodó egyedeket, hogy a rohanó élet ütemével lépést tudjanak tartani. Ennek biztosítására azonban nem elég a törvényhozás és rendeletalkotás korszerűsége, illetve a kormányhatóság és a közigazgatás modernizálása. Ehhez elsősorban a gazdáik ,a dó egyedek és a mezőgazdasági munkások teljes összefogására, a termelés és értékesítés állandóan gyarapodó problémáinak rendszeres vizsgálatára, a termelőegyedek megfelelő irányítására és oktatására, valamint érdekeinek az egyetemes nemzeti érdekben mindenkor teljes értékkel érvényesülő képviseletére van szükség. Ezt a felelősségteljes és nehéz munkáta,így energiával végzik a mezőgazdasági érdekképp visel 4 éVC:,