Tiszatáj, 2004 (58. évfolyam, 1-12. szám

2004 / 7. szám - 125 ÉVE SZÜLETETT MÓRICZ ZSIGMOND - Balogh Tamás: Mai színpadra átírta: Móricz Zsigmond (Egy kiadatlan Móricz-könyv története)

* *!! 2004­ július de soha meg nem jelent kötetének legfontosabb részleteit.s° A krúdában álló, szintén ceru­zával korrigált, A Magvető című irodalmi tanulmány (mely nem azonos a hasonló című antológiával!) 1989-ig volt ismeretlen a kutatók és az olvasók előtt. (A darab utóélete.) „Valamennyi átírásának honoráriumát, az utolsó fillérig bele­­öntötte a nyomdaszámlába - a saját regényeinek díját megette az előleg és a szűk saját háztartása”51 - írja Móricz Virág; a Csikós átirat azonban nem hozott a konyhára. Móricz Zsigmond 1942. szeptember 5-én meghalt, s a darab addig nem jelent meg könyv alakban. Még Móricz életében, 1941-ben majdnem volt egy bemutatója, az erdélyi Kalotaszent­­királyon, ahová a második bécsi döntés (1940) után Balogh Edgár került fiatal tanítónak, s ahol nem volt könyvtár. Ezt a fiatal tanár-író szóvá is tette a Magyar Nemzetnek írt leve­lében, amelynek megjelenése után többek között a Kelet Népe szerkesztősége is elküldte a lap több évfolyamát, „Móricz Zsigmond üzenetével, hogy küldjek cikket, s viseljem gondját a lapnak Erdélyben. A kapott számok egyikében ott volt Szigligeti Csikósa Móricz átírásában, nosza, meglátogattuk Rebivel a fonókat, hogy játékosokat toborozzunk, gon­doltam, az újjászületett darab kalotaszentkirályi bemutatójáról írok majd a Kelet Népé­nek. [...] Szóra emelkedtem, s elmondtam, miről van szó: színjátszásról, s elmegyünk majd a darabbal Hunyadra is... Másnap vagy harmadnap össze is gyűlt a két falu ifjúsága az iskola legnagyobb termében, itt mégsem szorultak oly fullasztóan össze, mint a fonók­ban, s türelemmel végighallgatta mindenki a darab szövegét. Jelentkezni azonban egy­előre nem mert senki. A szép vállalkozás elfoglalt, rendre kiírtuk a szerepeket, s úgy gon­doltuk, személy szerint keressük majd fel a tömkelegből kiszemelt játékosokat, hogy a bi­zonytalanság szemérmét megtörjük a személyi felkéréssel és a családi beleegyezés meg­szerzésével.”52 1940 novemberében meg is írta Móricznak: „Feltétlenül el kell jönnie Zsiga Bátyámnak Erdélybe. (A Csikós előadására, januárra, el kell majd jönnie Kalotaszent­­királyra is, de az erdélyi út nem maradhat olyan későre.)”53 A tervezett bemutatót azonban már nem tarthatták meg, mert Balogh Edgárt váratlanul eltávolították állásából, s Kolozs­várra költözött. A darabot 1943 februárjában, három évvel a debreceni ősbemutató után mutatták be ismét; ezúttal a kolozsvári Nemzeti Színház tűzte műsorra - lehet, hogy éppen Balogh Ed­gár sugallatára. Móricz az átírással - a kritikus szerint - „az író nemesebb, művészileg fi­gyelmesebb módján, s egységesen vitte keresztül azt, amit a színházi gyakorlatban a ren­dezők és színészek esetenként amúgy is megtettek már az ilyen darabok felújításánál. A mai színpad nyelvére fordította le a darabot.” Az előadás azonban nem sikerült tökéle­tesre, mert „az látszott, mintha a színház csupán féligyekezettel, s nem mindent hozzáadó törődéssel készítette volna elő a darabot”, amely azonban „így is hatott. S mindig is meg * 52 53 s° Tasi József: A Magvető. Móricz Zsigmond kiadatlan könyvéről. Magyar Nemzet, 1989. dec. 23. 18.­­ Uő.: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok. Bp., 2002. 246-252. Szerk.: Lengyel And­rás. 52 Móricz Virág: Tíz év. II. 361. 52 Balogh Edgár: Szolgálatban. Emlékirat 1935-1944. Bukarest, 1978.175-176. 53 Balogh Edgár levele Móricz Zsigmondnak, Kalotaszentkirály, 1940. nov. 20. K.: Móricz Zsig­mond, a Kelet Népe szerkesztője. 1.188-189.

Next