Tiszatáj, 2019 (73. évfolyam, 1-12. szám

2019 / 2. szám - ALAGSORI TÖRTÉNETEK - Hajnal Géza: Gérecz Attila füzete

*• ?? 2019. február H. Drechsel Máriának 12 Árpád 1992-es halála után, 2000-ben vagy 2001-ben, mikor véletle­nül megtalálta présházukban. Mit tartalmaz a kockás füzet? A füzet Gérecz Attila negyven versét és tizennégy műfordítását tartalmazza. Utóbbiakat mind a saját kézírásával. Önálló költeményeiből harmincat maga írt le, Levél című hosszúversét Dánielfy Tiborral közösen, míg a Sorsod művészete a saját kézírása mellett Lőrinczy György betűivel szerepel. Teljes egészében Lőrinczy György írta le barátja leghosszabb versét, mely a szökése történetét beszéli el. Dánielfy hét Gérecz-verset rótt a kockás füzet lapjaira. A füzet­ben három Gérecz-mű nem szerepel, a Széthullt fényeken, a Szenelés és a Karácsonyi ének a börtönben. (Az így bocskorosan kötetben ezt tévesen írták le, hat hiányzó verset említve, ám valójában a Gépiratból hiányzik ennyi, és ezt keverhették össze a szerkesztők.] A versek többsége alatt szerepel születésük helyszíne, illetve az évszám, huszonegy versnél a hónap is. A kockás füzet a műfordításokkal kezdődik, tizenkettő követi egymást, majd a Boldog Özséb himnusz és a „szökés-vers" között szerepel a maradék kettő (Verlaine-fordítások). A füzet A/5-ös formátumú, melybe ceruzával írtak. Helyesírása nem tér el a kor szokásai­tól, mai helyesírás szerint típushibák előfordulnak. A versek címei után legtöbbször pont sze­repel. Rendre nincs vessző a „mint" előtt, vagy a mellérendelő mondatokat összekapcsoló „s" kötőszó előtt, és a kötőjelek és vesszők kapcsolata is fordított: szó,­­ (mai módon: szó­­,]. A hosszú magánhangzók: í, ő, ú, ű rendszeresen röviddel szerepelnek, helyenként pedig for­dítva. A kor szokásának megfelel ez a rövidítés is: kb. helyett k­­b. Vannak személyekhez köt­hető típushibák is. Vita a kockás füzetről H. Drechsel Mária, miután megkapta Christine Gerecztől a füzetet, és összevette a korábban megjelent változattal, megdöbbenve tapasztalta az eltéréseket. Ezért új kiadót keresett, s Turcsány Péter szerkesztésében így jelentette meg a Kráter Műhely Egyesület gondozásá­ban az így bocskorosan-t, először 2001-ben. A könyv jóval egyszerűbb kivitelű a Stádium-féle változatnál, mégis jóval nagyobb publicitást kapott, s később hasonló tartalmú honlappal is kiegészült. Gérecz életrajzát tekintve ugyanúgy hibákkal terhelt, mint elődje, ám a szerkesz­tői elveiben következetes, annak ellenére, hogy bekerült néhány zavaró értelmű sor a ver­sekbe, illetve jó pár suta vagy éppen pontatlan fogalmazású mondat a magyarázatokba. Mind­ezek ürügyén Kárpáti Kamil néhány hónap leforgása alatt megírta a Fehér könyvet,13 melyben kétségbe vonta a kockás füzet eredetiségét, s számtalan érvet sorolt fel állítása alátámasztá­sára. Kárpáti Kamil szerint a füzet nem létezik, ha mégis, akkor nem Gérecz Attila írása látható benne. Kárpáti kétkedő kérdéseibe burkolt állításaira sokszor a legegyszerűbb válaszokat adhatjuk. 12 A történetet részletesen elmesélte nekem H. Drechsel Mária és Christine Gerecz is. Christine 2016-os magyarországi tartózkodása alatt értettem meg, hogy a füzetet nem közvetlenül Árpád halála után hozta el Máriának, hanem jóval később. 13 Kárpáti Kamil, Fehér könyv, Gérecz Attila (1929-1956) utóéletéről, Budapest, Stádium Kiadó, 2002.

Next