Tiszatáj, 2020 (74. évfolyam, 1-12. szám
2020 / 3. szám - DIÁKMELLÉKLET - Borbíró Aletta: „A fönti kéz kongat egyszerre kint-bent...” (Papp András és Térey János Kazamaták című drámájának értelmezése a térpozíciók szempontjából)
tiszafái ?? 102 dokumentumain keresztül érzékelteti, hogy az adatok különböző narratívákba ágyazása más értelmezést nyújt ugyanarról az eseményről.32 Valójában elmondják, „milyen irányba gondolkodjunk az eseményekről, és különböző érzelmi vegyértékkel tölti fel az események keltette gondolatainkat.”33 A Való Világ a többi realityhez hasonlóan a szórakoztatás és az információ, illetve a dokumentarizmus és a dráma közti határon egyensúlyoz.34 A valóságshow-k esetén fontos, hogy az „új televíziós formátumokat nem a felvilágosítás, a megismerés, a feltárás, a kritika érdekli (hogy csak néhányat nevezzünk meg a dokumentumfilm hagyományos, Renov, Corner és mások által összeszedett funkciói közül), hanem az izgalom és a hatás, a magánélet határainak megsértése, a kukkolás, amelyhez a direct cinema, a megfigyelő dokumentumfilm módszereit vegyítik a drámákat kihangsúlyozó vágással.”35 Ezek a realityt jellemző tulajdonságok azért fontosak, mert a Kazamaták is több műfaj és stílus kódjait építi magába nyíltabb vagy rejtettebb módon - ilyen például a korábban tárgyalt heroikus retorika, amely a történelmi drámákhoz kötődik. A többszörös jelrendszer, ezáltal pedig a belépési pontok és olvasatok eltolódása a kritikákban is megfigyelhető, hiszen gyakran a történelmi események felől a dráma realisztikusságát, tehát dokumentarista jellegét hangsúlyozzák. Ennek főként az objektívnek tekinthető, mindkét oldalnak helyt adó narráció az oka. A dokumentarista olvasat lehetőségét elbizonytalanítja és megtöri a dráma nyelvi játéka, hiszen epizodikus szerkezetelgondolásában gyakran a nyelv kiforgatása és az abban rejlő humor viszi előre a dialógusokat, így tehát a cselekmény, a történetiség a nyelv alárendeltjévé válik. Emiatt gyakran a szórakozás, a helyzetdráma felé tolódik el a Kazamaták.36 A realityt jellemző dokumentarizmus a drámában is fontos szerepet kap, hiszen a valóságshow esetében a nézők kukkolása, valamint az események zavartalan folyása (látszólag) a direct cinema módszerét idézi fel a beavatkozó - sőt, akár konfliktust is generáló - cinema veritével szemben. Éppen ezért a direct cinema regisztrálónak, tehát objektívnek minősül, amely viszont párhuzamba állítható a kazamaták kinti és benti jeleneteinek pártfogástól mentes narrációjával. Röviden: a dráma kritikák által objektívnek nevezett narrációja valójában a dokumentarista (film)hagyományokhoz való visszanyúlás eredménye lehet. White óta különösen problémás a dokumentarizmus - vagy ahogy munkáiban írja, a történelemírás - és az objektivitás egy lapon említése. A kazamaták objektivitása sem egy homogén, egy szempontú narratívából fakad, hanem abból, hogy a szerzőpár mindkét oldal hangját ugyanazzal a módszerrel, felfogásmóddal komponálja meg. A dráma mindvégig két narratívát működtet, ami azt jelenti, hogy két módon cselekményesíti a Köztársaság téren lejátszódott eseményeket. A Kazamaták-recepcióban visszatérő módon emlegetett erény, a szöveg objektivitása éppen erre a kétféle cselekményesítésre mutat vissza, a kint és bent bemutatása kapcsán, annak ellenére, hogy a cikkek írói nem a white-i elmélet felől közelítenek, így az amerikai teoretikus 32 Uo. 349. 33 Uo. 345. 34 Annette Hill, Reality TV (Audiences and popular factual television), Routledge, 2005, 2. 35 Stohr Lóránt, „Érzelmek kiáradása. Sós Ágnes dokumentumfilmes pályája az intézményrendszer tükrében", Apertúra, 2016/nyár, http://uj.apertura.hu/2016/nyar/stohr-erzelmek-kiaradasa-sosagnes-dokumentumfilmes-palyaja-az-intezmenyrendszer-tukreben. 36 Az „Alávaló világ" jeleneteimbe rejtett Való Világ-utalás is ezen a nyelvi játékon alapul.