Tiszatáj, 2020 (74. évfolyam, 1-12. szám

2020 / 3. szám - DIÁKMELLÉKLET - Borbíró Aletta: „A fönti kéz kongat egyszerre kint-bent...” (Papp András és Térey János Kazamaták című drámájának értelmezése a térpozíciók szempontjából)

A TISZATÁJ DIÁKMELLÉKLETE 173. szám BORBÍRÓ ALETTA „A fenti kéz: kongat egyszerre kint-bent...” Papp András és Térey János Kazamaták című drámájának értelmezése A TÉRPOZÍCIÓK SZEMPONTJÁBÓL „Piros-fehér-zöld itt és ott - de két nép.”­ Papp A. - Térey J.: Kazamaták Mi is Papp András és Térey János 2006-os közös drámája, a Kazamaták? Ha megkérdeznénk a mű közel ötven szereplőjét, nem kapnánk egységes választ. Mindenki mást vallana, mást tudna, vagy egyszerűen csak más szempontból látná. A nemtudás a dráma mozgatórugója. A tudás hiánya és a tudott dolgok különbsége határozza meg a karakterek dialógusait. Konk­rétan az, ahogyan a mi és az ők térben is leképezett [kint és bent] pozíciója által képviselt ol­dalak nem lépnek párbeszédbe egymással, hanem az elszeparált társaságok által rekonstruá­lódnak a történések. Dolgozatom célja, hogy bemutassam a nemtudás funkcióját, valamint a bent és kint térpozíciók játékának működését a dráma során. Munkámban e két szövegszer­vező eszköz együttes és összefüggő szerepére is kitérek, valamint mindezt összekapcsolom Hayden White történetírásról szóló elméletével. A Kazamaták az 1956. október 30-án lejátszódott Köztársaság téri eseményeket mutatja be. A legtöbb kritika azt az objektivitást emeli ki, ami a két csoport reprezentációja által az események ábrázolására fókuszál, tudniillik a dráma egyszerre mutatja be a téren összegyűlt forradalmárokat, akik „kint" helyezkednek el a pártszékházbeli, a kommunista rendszert képviselő vagy annak szimbólumaként megjelenő csoporthoz képest. Utóbbiak a bentiek. A két különböző ideológiát képviselő csoportosulás különböző térpozíciókkal jelölődik a drá­ma nagy részében (a kazamaták végén ezek a határok elmosódnak, és elkezdenek felcseré­lődni). A tér kitüntetett szerepe - amint Losoncz Kelemen Emese írja Térey verses regényei­ről - nem meglepő egy Téreyhez kötődő műben, hiszen szövegeiben „olyan fikciós valóságot teremtett meg, amelyben a tereknek, térélményeknek fontos szerepük van. A közös vezérfo­nal minden esetben Budapest".­ A kritikákban a drámát jellemző objektív nézőpontot a két oldal, tehát a kintiek és benti­ek ábrázolására fókuszálva határozzák meg a cikkek írói. Csáki Judit megfogalmazásában „[...] Téreyék nem kérdőjelezik meg és nem is kommentálják a lázadás politikai, érzelmi és morális igazságtartalmát, csak megmutatják a fölindult népet, amint bosszúra szomjasan a benti zsarnokok ellen fordul, akiknek zsarnokságához, motivációjához szintén nem fűznek 1 Papp András - Térey János, „Kazamaták", Holmi 2006/3, 319. (A továbbiakban csak oldalszámmal hivatkozók a műre.) 2 Losoncz Kelemen Emese, „A fiktív valóság topográfiai aspektusai Térey János verses regényeiben”, Híd 2017/5, 90.

Next