Tiszatáj, 2021 (75. évfolyam, 1-5. szám
2021 / 5. szám - DIÁKMELLÉKLET - Szív Ernő: Árvaság, hangok
tiszafa ?? 1z akácfákkal körülvéve, s később a fák kivágása után: „A tér ennek ellenére tér maradt, még ha magára öltötte is a geometriából ismert terek egyenruháját. Valahogy így is emlékeztetett a múltjára, s ezt valószínűleg a bárányfelhőknek köszönhette.” (194) Az idegenség mellett és ezzel együtt megjelenik egy másik minőség, a vendéglét állapota. Az elbeszélő vendége lesz a csoportnak, s magában a szövegben a Petőfi vershez hasonlóan sok szövegátvétel, utalás, idézet, azaz vendégszöveg szerepel. Ezek egy része olyan természetesen illeszkedik a szövegbe, hogy alig azonosítható. Vadai egy másik tanulmányában több ilyen vendégszöveget felfedezett az írásban. „A történetben megjelenő mellékszereplők, a karneváli felvonuláson résztvevők részletező leírása például Justh Zsigmond Párizsi naplójából való. De szerepel a regényben [...] XVII. századi nyomtatvány-szöveg, Mészöly Miklósversidézet, sőt kevésbé irodalmi forrás: Ráth-Végh István kultúrhistóriai kötetéből, A könyv komédiájából vett terjedelmes felsorolás is.”19 Esterházy Péter, az intertextualitás egyik nagymestere a következőképpen fogalmazza meg a „módszer" lényegét: „Nekem a hatás az érdekes. Az, hogy a szöveg testében egy idegen test van. Most egyfelől igaz, hogy ezek hasonulnak a szöveghez... [...] Másfelől azonban mégiscsak idegen marad. Következésképpen valami billegés támad a szövegben."20 Ez a billegés jól megfigyelhető Jankovics József írásában, aki az elsők között hívta fel a figyelmet a Mészöly-próza intertextuális vonatkozásaira, mikor a Fakó foszlányok nagy esők évadján című Mészöly-szövegbe épített Wesselényi István-napló részleteit vizsgálta.21 Az idegenség célja a szövegben a részvétel, a szemlélődés biztosítása a szereplő szintjén, s az antropológiai tablóhoz is egy kellőképpen semleges pozíciót jelent, melyben a sokféleség pontos leltározása, s nem a leltárt készítő személye a tét. Ezért kerülhetnek szervesen illeszkedően egymás mellé a különböző listák és felsorolások, melyekben az emlékezés és az ismétlés kap kiemelt szerepet az értékmentő guberálásban és a folyamatos leltárba-vételben megfogalmazódva. Az elbeszélőnek az öregúron kívül egy másik kísérője is akad, a hozzászegődött Fekete Kutya alakjában. Már a megnevezés nagybetűs formája is jelzi, kiemelt, szimbolikus szereplőről van szó, aki újabb teret ad az idegenség és vendégség változatainak a szövegben. Az elbeszélővel vállalt párhuzama mellett intertextuális párhuzamok is megjelennek. Előképként a Faust-párhuzam, a figura továbbviteleként Nádas Péter Párhuzamos történeteinek kutyafigurája, mely szintén kóbor kutya, Kristófot kíséri és menti meg az öngyilkosságtól. Mészölynél az idegenség alaphelyzetébe érkező kutya az elbeszélővel vállalt közösség után a maga epilepsziás haláltáncában egy mozgásban lévő spirálalakzatot ír le. „Zuhanás egy minden irányba nyitott spirálörvénybe.” (228) A kutya alakja az, melynek mozgása térben a vertikális tengelyen meghatározó, helyeket és lehetséges irányokat jelölve ki ezzel. Horizontális síkon a helyek, amelyeket a szöveg megjelenít, egyrészt közterek, egy falu és egy kisváros tere, központi helye, másrészt mindkettő hát mögötti, az egyik helyszín határszéli, a kezdő helyszín viszont megnevezett. Pécs, ahonnan a társaság hazatérni készül. A te 19 Vadai István: „Szenvedni annyi, mint diadalt aratni" Babits Mihály: Psychoanalysis Christiana című verséről, in Tiszatáj 2002/10. Tiszatáj Diákmelléklete, 85. szám 2. 20 Marianna D. Birnbaum: Esterházy-kalauz, Magvető, Budapest, 1991,6. 21 Jankovics József: Sanyarú világ. [Wesselényi vendégszövegei egy Mészöly-novellában), in „Tagjai vagyunk egymásnak" - A Tartuszi szavaival köszöntik a hetvenéves Mészöly Miklóst barátai, szerk. Alexa Károly - Szörényi László, Szépirodalmi, Európa Alapítvány, Budapest, 1991,156-165.