Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-01-05 / 3. szám

„Az V. Pártkongresszus tiszteletére vállalom, hogy teljesítményemet 200 százalékra emelem“ Termelési értekezlet a dombóvári MÁV-szertanban A dombóvári MÁV szertárában tervismertető értekezletet tartottak. Szalai Károly szertárfőnök ismertette az 1950 es teryév eredményeit és az 1951-es terv fokozott követelményeit. — A kialakult államtípusok tökélete­­sen megegyeznek a Szovjetunió for­radalmi útra kialakult államformájá­val, — mondja bevezetőben. — Az új demokratikus államok azonban nem csak együttműködnek, hanem szövet­ségbe is tömörültek a nyugati impe­rialisták ellen. Az egész világ arcát átformáló béketábor a nagy alkotások korszakát nyitja meg a szabad orszá­gok előtt és ez a fejlődés meghozza minden­­ nemzet részére a békés szo­cialista életet. Ennek az életnek a megvédése ma minden dolgozónak a baja és ezért soha nem­ látott lelke­sedéssel küzdenek dolgozóink. Ebben a­ harcban elértünk ötéves tervünk első évének sikeres idő előtti befejezé­séhez. Még nagyobb lendülettel, foko­zottabb erőkifejtéssel kell, hogy hoz­zálássunk a második tervév teljesíté­séhez. Most, amikor az elmúlt év sikerei­­ről beszélünk, nem volna egész a be­számolónk, ha nem mondanánk el a le­merült hibákat. A múlt év január­jától novemberéig, az v­­égzendő munkaelemek száma 1,195.109 volt, ebből tejesít­ettünk 1,365.514 munka­­e­lemet. A vontatási szénfogyasztásunk az őszi csúcsforgalom idején 200 250 tonna napi fogyasztás között mozgott. Az egy kocsi kirakására fordított időnk az őszi csúcsforgalom idején átlagosan 79 óra volt. Az őszi csúcs­­forgalom legjobb dolgozója címért a versenyt minden dolgozó magáévá tette, ennek meg is volt az eredmé­nye. Ülés István az általa kirakott csúcsforgalmi szénben egyedülálló teljesítményt ért el. 2,065 tonna szenet rakott ki. Szoro­san felzárkózott hozzá Buckó László, aki 1,967 tonna szenet dobott ki. Tel­jesítményük magasan meghaladja a sztahanovista szintet. A szertár dol­gozóinak 70 százaléka jó munkaszer­vezéssel szintén ezen a szinten moz­gott. Az eredmények mellett azonban sok hiba is előfordult. Az egyre növekvő anyagforgalom miatt, szűkek lettek tárolóhelyiségeink és ezeket a legna­gyobb nehézségek árán tudtuk csak úgy beosztani, hogy értékeinket né­mileg megvédjük. Nagyon sok anyag szabadban van. Az anyag előirány­zattal is baj volt. A rendszertelen küldés miatt, napról-napra emelkedett a soronkívüli előirányzatok száma, ami a munkát megnehezítette. Az addig kifogástalan munkaszel­lem az utóbbi időben megváltozott. Olyan dolgozók követtek el hibákat, akik teljesítményükkel az ideig az élen jártak. December 17-én több dolgozó nem jött be szolgálatra és ez­zel lerontotta az utolsó pillanatok­ban eredményeink összértékét. Most, amikor áttértünk az 1951 évi tervünk teljesítésére, ezeket a hibá­kat meg kell szüntetnünk és munkán­kat még jobban kell megszervezni. — Kommunista példamutatással és aka­raterővel, mindenkor Pártunk irányí­tásával induljunk neki a harcnak és akkor a terv teljesítése, a béketábor erejének növekedése nem maradhat el. Merítsünk erőt a szovjet emberek eredményes harcaiból és a szerzett tapasztalatokat használjuk fel. Legye­nek példaképeink a hős szovjet vas­utasok és munkánkban kövessük a sztahanovistákat. Előre az 1951. évi tervünk sikeres határidő előtti teljesí­téséért. E­rre munkával a világbéke megszilárdításáért. Pártunk vezetésé­vel, élén nagy tanítónkkal Rákosi elvtárssal — fejezte be beszámolóját Szalai Károly elvtárs. Rajczi János alapszervezeti párt­titkár hozzászólásában kiemelte, hogy —­ komoly eredményeket értünk el a termelés vonalán. Pártunk helyes po­litikája nyomán. Rákosi elvtárs október 27. beszé­dében felhívta figyelmünket arra, hogy az ellenség egyre élesebben támad Éppen ezért kell nekünk a tavalyinál sokkal feszítettebb tervvel dolgozni, hogy az ellenségeinknek választ ad­junk támadásaikra. Mozgósítani kell minden erőt a terv sikeres befejezé­séhez. Harcoljunk a békéért és szer­vezzük meg a munkát jobban, mint idáig volt. Az őszi csúcsforgalomban elért eredményeket szárnyaljuk túl a téli csúcsforgalom sikeres harcában. Az 1951 éves tervünk nagyobb fel­adatokat ró ránk, de ezek a felada­tok szépek és ha elvégezzük, akkor egy lépéssel közelebb érünk a szocia­lizmushoz. Lövik István szól hozzá — tervün­ket 1950-ben 114 százalékos átlaggal teljesítettük túl. Munkaszervezésünk hiányosságait ki kell javítanunk, hogy ezen a téren ne legyenek gátló körül­mények. Fokozni kell a verseny szellemét és a munkaverseny kampányszerű­ségét le kell küzdeni. A felvilágosító munka fontosságát is­merjük fel igazán, éppen ennek hiá­nya volt az, hogy egyes dolgozók nem jöttek be munkahelyükre. Fokozot­tabb munkakedvvel vigyük győzelem­re azt a tervet, mely életünket teszi szebbé, megelégedettebbé. Bosznai Ferenc az anyagcsoport ki­küldötte nem ismerte el a feléjük fel­vetett kritikát. Több dolgozó panas­­­szal élt az ellenőrző szervek nem megfelelő felügyelete gyakorlása miatt Bosznai Ferenc erre nem adta meg beszédében a választ. Átlagosan be­szélt az egyes problémák megvalósí­tásáról, de konkrétan nem mondta meg mi az irányelv, mely szerint a­ munka eredményesebbé tehető. A terv mindent szükségességi sorrendben épít meg. Beszélt általánosságban a munkáshiányról és az új munkaerők fokozott kiképzéséről, de mereven el­zárkózott az elől, hogy az anyagcso­portnak is bele kellene folynia az ok­tatásba. Úgy nyilatkozott, hogy a fia­talabb dolgozók nem tehetik meg kri­tikájukat a vezetőség felé, mert azok tapasztalatlanok- Az ilyen ,,ledoron­­golás" elveszi azoknak a dolgozóknak a kedvét a javaslat és észrevételek megtételétől, akik politikailag még nem elég fejlettek. A hibák megjaví­tásának kérdését soha nem beszélték át az üzemi pártszervezet vezetőségé­vel és a dolgozók között az ellenőr­ző szervek felvilágosító munkát nem végeztek. Szalai Károly szertárfőnök megad­ta a hozászólásokra a választ és an­nak adott kifejezést, hogy az 1951. évi tervüket szintén sikeresen fogják befejezni. Az értekezlet után megszü­letet az első munkavállalás is, mely a verseny kampányszerűségét van hivat­va kiküszöbölni. Illés István szénrakó elvtárs vál­lalta, hogy 194 százalékos átlag teljesítményét az V. Pártkongres­­­szus tiszteletére 200 százalékos átlagra emeli és ezt tartani, sőt túlszárnyalni fogja. Ebben a munkában versenyre hívja az ország valamennyi szénrakó szer­tári munkáját.­­ A versenynek egy pontja van: több hónapon keresztül 200 százalékos átlag megtartása. Az értekezlet azt bizonyítja, hogy a dolgozók megértették a terv jelen­tőségét és tisztában vannak azzal, hogy annak túlteljesítése a jobb jö­vőt, a szocializmust építi. A dolgo­zókban megvan a lelkesedés, de egyes vezető állásokban lévő munkások nem ismerik a kritika és önkritika erejét és azt meggátolni igyekeznek. A párt­­szervezet hasson oda, hogy az ilyen maradi megnyilatkozások a jövőben ne fordulhassanak elő. Végezzék to­vábbra is, még jobban a nevelés mun­káját. Győzzék meg azokat, akik té­ves felfogásuk folytán hátráltatói fej­lődésünknek és hassanak oda, hogy közös munka biztosítsa a terv sikerét. (P.­­ F.) Népnevelők, Párt [malmiak, Pártmunkások! Népi­evelő­­zsebt­érkép jelent meg:­ Az­ MDP Központi Vezetősége agitációs osztálya szerkeszté­­sében 31 oldal, ára 2 forint. Kapható: MDP pártszerve/.e­lek­ben. NAPLÓ N­épgazdaságunk terve a szőlőtermelők érdekeit is szolgálja Míg szántó területeink megműve­lésénél Pártunk útmutatása és a minisztertanács határozata nyomán szép eredményeket értünk el, ad­dig a szőlőtermesztésünk tekinteté­ben még hiányosságok mutatkoz­nak. Szőlőterületeink a felszabadulás előtti években is, de a felszabadu­­ás után még sokkal nagyobb mér­tékben növekedtek. A minőségi fej­lődés azonban nem állt arányban a mennyiségi fejlődéssel. Ennek a körülménynek az oka az volt, hogy a kulákok kizsákmányolási lehető­ségei állandóan csökkentek, maguk pedig nem voltak hajlandók föld­jeiket megművelni. Egyes helye­ken a gazdák a maradi gondolkozás hatásaira nem alkalmazták kellő­képpen a szükséges védekezőszere­ket és a műtrágyát sem, ami ter­mészetesen a minőség rontására ment. Mi azonban nem nézhetjük ölbe­ tett kézzel ezt a pusztulást, mert a minőségileg évről évre pusztuló szőlőink helyrehozatala sokkal na­gyobb munkát igényel, mint a mi­nőség megtartása és annak foko­zása. Éppen ezért el kell követnünk mindent, hogy a múltnak ezt a sú­lyos hibáit kiküszöböljük, és szo­cialista szőlőgazdálkodással tovább fejlesszük mind mennyiségileg, mind minőségileg a szőlőt­erül­eteinket. A minőség megjavítására szükség van azért is, mert boraink egy részét külföldön, exportáruként értékesít­jük. Az áruinkért kapott nagyobb összeg nagyobb mértékben járul hozzá ötéves tervünk célkitűzései­nek megvalósításához is. Ennek érdekében elsőrendű fel­adatunk, hogy a szőlőterületeink műve­ését megjavítsuk, a hiányzó t­őkék helyét, pótoljuk és a folya­matosan pusztuló tőkék helyére újakat ültessünk. Ezáltal új, bőven termő táblákat kell létesítenünk. Ha megvizsgáljuk megyei viszony­latban a szőlőterületeink állapotát, azt láthatjuk, hogy a több, mint 35.000 holdnyi területből körülbelül 5000 hold kiesik, amely nem szá­mítható be termőszőlőnek. A szőlő­­termelésből kiesett terület­­ körül­belül 20 százaléka homoki immunis (filoxéra-mentes) talajú. A terme­lésből kiesett szőlőterület 80 száza­léka középkötött talajú, amelyet vadba o­tott szőlőfajtákkal kell be­telepítenünk. Az amerikai vad- és oltványtelep felállítására a lengyeli, a homoki telep létesítésére pedig a csámpapusztai állami gazdaságok a legalkalmasabbak. A lengyeli állami gazdaság keze­lésében van egy másfél katasztrá­­lis holdas anyatelep. A telep több, mint 4 és fél millió vadvesszővel rendelkezik ez idő szerint. Ez a ves­­­szőmennyiség körülbelül 11 kataszt­­rális hold tervét, betelepítéséhez elég. A vesszők fajtamegosztása: Ripária, Berlandieri, Teleky 3/b és 8/a. A gazdaság üvegtetős meleg­ágyakkal is rendelkezik, ahol­­ az előhajtást el lehet végezni már most a tél folyamán. A Megyei Tanács mezőgazdasági­ osztálya elkészítette a tervet a len­gyeli állami gazdaság helyi adott­ságai figyelembevételével, az 1951-es évben a helybeni 8 és fél hold terü­let­ betelepítésére. Ezt a területet az 1952-es évben újabb 25 holddal lehet majd kibővíteni, amire szin­tén elkészül a pénzügyi terv. Ezen tervnek a célja az, hogy megyénkben a szőlőállomány fejlő­dése, mind mennyiségileg, mind minőségileg minél nagyobb mérték­ben növekedjen. El kell azt érnünk, hogy szőlőtermelésünk is demokrá­ciánk építését szolgálja és ne a ki­zsákmányolók eszköze legyen. mi JANUÁR 5 Emeljük a politikai oktatás színvonalát A politikai oktatás új tanévének előkészítése igen felelősségteljes fel­adat. Minél szervezettebb az­ előkészí­tés, annál sikeresebben kezdődnek meg a foglalkozások, annál magasabb lesz a politikai oktatás színvonala. A politikai tanulóköröket csak ab­ban az esetben lehet helyesen meg­al­akítani, ha figyelembe vesszük a hallgatók kívánságait. Tekintettel kell lennünk a hallgatók képzettségének színvonalára és munkaviszonyaira is. Az elmúlt év tapasztalatai azt bizo­nyítják, hogy azoknak a tanulókörök­nek a hallgatói érték el a leggyengébb eredményt, ahol a különböző műsza­kokban dolgozó és különböző képzett­séggel rendelkező hallgatók tanulnak. A vezető szervek kötelessége, hogy állandó segítséget nyújtsanak az alap­szerveknek politikai tanulókörök meg­állapításában, ellenőrizzék munkájukat, figyelmesen tanulmányozzák tapaszta­lataikat. A politikai tanulóköröket csak ab­ban az esetben lehet helyesen meg­alakítani, ha ebben a munkában az előadók is részt vesznek. Az előadók ugyanis csak akkor tudnak helyesen foglalkozni tanulókörük hallgatóival ha maguk is részt vesznek a kör meg­alakításában és ők válogatják ki azo­kat az embereket, akik véleményük szerint alkalmasak az előírt feladatok elvégzésére. A politikai tanulókörök és poltikai iskolák kellő időben történő és átgon­dolt megalakítása az egész tanév si­keres befejezésének egyik legdöntőbb előfeltétele. A krasznodari határvidék plasztinovszki körzetében például szervezetlenül folytatták le a tanévet. Ennek egyik legfőbb oka az volt, hogy a tanév előkészítésével a nyár folyamán nem foglalkoztak, nem vé­geztek felvilágosító munkát azok köré­ben, akiket a kör munkájába be akar­tak vonni, így azután természetes, hogy nehéz volt azoknak kiválogatása, akik alkalmasak egy-egy tanulókörben való részvételre. A tavalyi tapasztalatok felhasz­nálása után a plasztanovszki körzet­ben már új módszer szerint láttak neki az új tanév előkészítésének. Tapasztalatcserét folytattak a kör­nyező vidékek tanulóköreinek veze­tőivel, megbeszélésre gyűltek össze a pártszervezet illetékes vezetőivel és a vitába később bevonták mindazokat, akiket kijelöltek a politikai tanulókör­ben való részvételre.. A plasztunovszki körzet jó példája a környékbeli politikai vezetőkre is jó hatással volt. Valamennyien felis­merték, hogy milyen nagy jelentősége van a hibák őszinte feltárásának és a jószándékú kritika nyomán történő in­tézkedéseknek. Mindenütt rájöttek ar­ra, hogy a szervezettség már az előké­szítés során is mennyire fontos. Minél magasabb fokú a szervezettség, annál sikeresebbek a foglalkozások, annál magasabb a politikai oktatás színvo­nala. PComsz, Pravda.) Értekezleten tárgyalták meg feladataikat a tamási járás DÉFOSZ titkárai Értekezletre jöttek össze­ a­ tamási járás DÉFOSZ titkárai és az OR «titkárok, hogy kiértékeljék­­ eddigi munkájukat és megbeszéljék a ja­nuár havi feladatokat. Ezzel is az a céljuk, hogy bebizonyítsák azt, hogy az eddiginél fokozottabb mértékben akarják megállni a helyüket a Pár­tunk által reájuk bízott feladatok teljesítésében. Lehőcz István elv­társ, a DÉFOSZ megyei titkárságának kiküldötte a beszámolójában foglalkozott a „Sza­bad Föld"1 dolgozó parasztságunk közötti terjesztésével. A későbbi hoz­zászólásokból kitűnt, hogy egyes he­lyeken értek el komolyabb eredmé­nyeket a terjesztéssel kapcsolatban. Értény községben például ez eddig 40 előfizetőt, Iregszemcsén 30 előfizetőt, a tamási állami gazdaságban 4­5 elő­fizetőt és az ir­eg­szemc­sei növényki­­s­érleli telepein, itt előfizetőt szervez­­tek be. A beszámolóból azonban az is ki­­tűnt, hogy ezen a téren nem végezte el a járás kellőképpen a feladatát. A december havi taggyűlések ki­értékelésénél megállapítást nyert, hogy a járás területén, azok mint­egy 59 százalékban nem kielégítően sikerültek. Ennek egyik oka az, hogy a helyi szervezetek vezetőségei nem követtek el mindent, hogy a gyűlések megtartását és annak ide­jét és fontosságát kellőképpen tuda­tosították volna a tagokkal. A ta­gokkal nem kellő mértékben való foglalkozásnak tudható be az is, hogy helyenként a DÉFOSZ tagsága csak időközönként tartja fontosnak a szervezet támogatását. Helyenként nem igen gondolnak arra a­­ vezető­cég tagjai, hogy szocializmusunk épí­tésének menetét a DF­FOSZ jó, vagy rossz munkája is nagymértékben befolyásolja. Lehőcz elvtárs felhívta a jelen­lévő vezetőség tagjainak a figyelmét, a január hónapban és általában az elkövetkezendő időkben megtartandó gyűlések eddiginél s­okkal jobb meg­szervezésére. Rámutatott azok fon­tosságára is és megvilágította azt, hogy a jó munka eléréséhez feltét­­lenül szükséges az, hogy minden dolgozó tisztán lássa munkájának a célját. Nagyon sok helyen a gyűlés megszervezése dobszó útján történt azt gondolták a titkár elvtársak hogy azzal megtettek mindent a gyű­lés jó megszervezése érdekében. Nem­ gondoltak arra ilyen helyeken,hogy a dobszó útján , a tagok legfeljebb, csak értesültek arról, hogy mikor lesz <j gyűlés megtarrtva, de ugyan­akkor nem értesültek a gyűlés fon­tosságáról. Sokkal hatásosabb és­ ép­pen ezért a legfontosabb az, hogy a gyűlések megszervezésével kapcso­latban jó népnevelő munkát végez­zenek a DÉFOSZ, agitátorai és a díjlőfe­lel­ősök. Ügyelni kell arra, hogy­ a népnevelők kellő felvilágosultság­­gal induljanak el munkájuk végzé­sére, nehogy előfordulhasson az, hogy az illető népnevelő is csak ugyanazt a munkát végezze el, amit dobszó útján tudnának tudatosítani. Világosan kell megmagyarázni a tag­ságnak azt, hogy a DÉFOSZ ügye minden tagnak és minden dolgozó­nak az ügye. Éppen ezért, a gyülé­ek sikerét és az egyéb DÉFOSZ-ra há­ruló feladatok teljesítését becsület­beli kötelességük elősegíteni. Hozzászólások egész sora hangzott el az értekezleten, amelyekben a je­lenlévők a hiányosságokkal foglal­­koztak. A hozzászólásokra Lehőcz­ek társ adta meg a válást. * Ildii a né­>lHi­ ósá­g a kórházi (c)alóli ügyében A megyei bíróság büntetőtanácsa 1950 dec. 29-én tartotta utolsó tárgya­­lását a szekszárdi kórház csalói ügyé­ben. 1950 novemberében a kórház vezető dolgozói a véradásért járó fi­zetés elszámolásánál csalást és hami­sítást követtek el. A véradásra jelentkezők fizetési nyugtáján az adott vér mennyiségét a valóságnak meg nem felelően írták be, ezzel a véradók a szolgáltatás­ért járó összegnél lényegesen nagyobb jogtalan pénzhez jutottak. A hamisí­tást és csalást a kórház gondnoka fedezte fel, aki azonnal jelentette a rendőrségnek.­­ A hamisítók súlyosan megkárosí­­tották a kórházat, számtalanszor elő­fordult, hogy a pénztárat teljesen ki­ürítették. Céljuk az volt, hogy anya­­gi fedezet hiányában a betegek ne kapjanak megfelelő ellátást és gyógy­­kezelést. A tárgyaláson a vádlottak semmi­vel sem tudtak védekezni, hallgatá­­suk csak inkább bizonyította, bűnös­ségüket. A megyei bíróság bü­nteti tanácsa Morvai Istvánt, mint főbűnöst 10 hónapi börtönre, háromévi politi­kai és hivatali jogvesztésre, Fa­ragó Endre orvostanhallgatót 8 hónapi börtönre, Bakó Jánost 3 hónapi fogházra, Hor­váth Józsefet 1 hónapi fogházra ítél­te, ez utóbbi ítéletet 3 évre felfüg­gesztették. Piskó Kálmánnét 3, Flei­scher Sándort 2 hónapi fogházra ítél­ték. Az ítéletek enyhesége nem áll arányban az elkövetett bűnc­selek­­ménnyel. A hamisítók és csa­­k ellen­ségei a dolgozó népnek, az ország fejlődésének, ellenségei az egész bé­kelabornak.

Next