Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-01-30 / 24. szám

A Bonyhádi ©íjwfigyár dolgozd asszonyai nyugodtan Tépik munkájukat __ 1'Anyáznak gyermekeikre as üzem napközijében í­épi demokráciánk szerető gon­­­dosko­zása tehe­ővé tette az üzemek •>5 gyárak dolgozói «závódra, hogy míg a műtők Morgo* munkával ve­szik ki részüket, az ötévé* 1* terv tel­­jépítéséért folyó versenyből és a ázó­­• •talizauta építéséből, addig gyerme­keik gyönyörűen berendezett napkö­ziotthon­okban nyernek elhelyezést. A Bonyhádi Cipőgyár napközi­­o­tthona a legmodernebbül felszerelt és minden igényt kielégítő, korszerű otthon. 44 m­unkásszülő gyermekéről történik itt szerető gondoskodás. Az üzemben dolgozó szülök nyugodtan végezhetik napi munkájukat és nem kell attól, félniük, hogy gyermekeik az utcán kóborolva, ki vannak téve ezernyi veszélynek, vagy a lakásban egyedül­i h­agyva, minden felügyelet nélkül szerencsétlenségnek esnének áldozatul. Az elmúlt rendszer urainak nem volt fontos sem a család, sem a gyermekvédelmi­. A m­un­kanélkü­­lik százezrei járták az utcákat és országutakat és vitték magukkal apró gyermekeiket, a teljes remény­­b­en­ség, a kilátás­talanság felé. Úgy a szülök, mind a gyermekek koldu­lásból tartották fenn magukat és sorsuk egyenlő volt az állatéval. Remény­telen és sivár vo­lt az életik teljes erkölcsi és anyagi züllés volt az osztályrészük. Ennek a mélysége­ben siralmas állapotnak vetett véget a dicsőséges és hatalmas Szovjet­unió felszabadítása. A felszabadul­ás­­sal figyütt új élet kezdődött orszá­gunkban is megindult a vérkeringés, a termelés. Ezen keresztül eltűnt a m­u­­nkanélk­ü­l­is­ég is. Esek mse apró emberek már a szo­cializmus éltető levegőjét szívják ma­gukba. Boldogan és örömben töltik napjaikat, hisz nemcsak, hogy kifo­gástalan napi ötszöri étkezésben van részük, hanem kitűnő nevelésben is részesülnek. A napköziotthon veze­tője, Jankó Sán­dorné elvtársnő, ciki tisztában van Pártunk politikájával, tudja, hogy Makarenko nevelési módszerét kell alkalmaznia, hogy egész embereket, öntudatos ifjakat neveljen szocializmust építő hazánk­fiák. Eddigi eredményei­­ mind­­ azt bizonyítják, hogy nem sajnálja a fáradtságot és máris szép­ fejlődés tapasztalható. Az Ő nevelése alatt álló apróságok kitűnő szocialista szavalatokat, népi táncokat és egyéb szórakoztató előadásokat képesek produkálni. Na, egy nyilvános sze­­replésük alkalm o­kai ezek az alig 1—■­ éves gyermekek nagy sikert arattak. További fejlődésük tekinte­tében minden bizonnyal meg­van a remény arra, hogy ilyen nevelési módszer mellett kiválóbb, sokkal fejlettebb ifjakat kapjanak a felsőbb és alapfokú iskolák. Meg kell álla­pítanunk azt, hogy a napköziottho­­nok nemcsak egyoldalú felügyeleti és gondozói munkát fejtenek ki, ha­nem a legfontosabbat végzik, a ne­velést és tanítást. Ezek a­ munkás - gyermekek igen fogékonyak és nagy hajlamot mutatnak a tanulásra. Min­den iránt érdeklődnek és sok minden leköti figyelmüket. Éppen ez a kor az, amikor a gyermeket és annak ér­telmét­ a leghelyesebb irányba lehet terelni. Megváltozott a helyzet, megválto­zott az élet. Ma már a munkás­ szülők ökölbe szorított kézzel gon­dolnak vissza a sötét múltra. Arra­ a múltra,­­amikor rongyokba burkolt, éhező gyermekeikkel karjukon kóbo­roltak az utcákon és a munkanélkü­liség okozta nyomorúság, és betegség tizedelte meg saját és gyermekeik életét. Mindez eltűnt, mint egy rossz álom. Vele együtt eltűnt a régi rend is és egy új élet indult meg. Gyer­mekeink arca vidám és derűs. Biztos boldog, gondtalan jövőnek néznek elébe. A Bonyhádi Cipőgyár napköziott­­hona tökéletes higiéniával van­­ fel­szerelve. Ebben a környezetben nem gond többé a gyermek nevelése és nem kell félnie a szülőknek attól hogy szeretett gyermeke egyedül, van és különböző veszélynek van kitéve. A Bonyhádi Cipőgyár dolgozói tisz­tában vannak azzal, hogy mennyi mindent kaptak eddig is a Párttól. De tisztában vannak azzal is, hogy mivel tartoznak annak a Pár unak, amely lehetővé tette számukra, azt, hogy felemelkedésük hatalmas ívben fokozódik. Éppen ezért jó munká­jukkal, harcos kiállással akarják meghálálni mindazt, amiben a­ Párt része­sít­ette őket. Horváth József DISZ Hl Mii HO Ozora községben a DISZ-szervezet agitációs csoportja agitációs értekez­leten tárgyalta meg a termelőszövet­kezeti csoportok fejlődését és ezen az értekezleten vállalták a fiatalok, hogy szüleiket és a több, dolgozó pa­­r­asz­tot meglátogatnak és felvilágosító munkát végeznek, vagyis megmagya­rázzák a termelőszövetkezeti csoport hatalmas jelentőségét. Ezek a fiata­lok látják a mezőgazdaságunk fejlő­dését és azt is tudják, hogy falun szocializmust akkor tudunk építeni, ha a nagyüzemi gazdálkodást minden dolgozó paraszt magáévá teszi. Szakály község DISZ-szervezetének tagsága megértette az egyéni agitáció r-agy feladatát, Lehőcz Géza és Varga Ferenc a szervezet legkiválóbb agitá­­torai_ Ezek a fiatalok a Pártkongres­­­szus tiszteletére vállalták, hogy egy­­egy utca dolgozó parasztjait felvi á­gókn­ak, vagyis megmagyarázzák a szocializmus útján lévő terme­lőszövetkezeti csoport jelent­őségét. Kiváló eredményeket értek el ezidáig S mon János és Bérdi Ferenc. Az eredmények elérése után vállalták ők , hogy egy-egy utca dolgozó pa­rasztjait felvilágosítják a termelőszö­­v­tkezeti csoport nagy jelentőségéről. Ez a­ szervezet fiataljai megértették a termelőszövetkezeti csoport, hatal­mas jelentőségét, és községükben ?. DISZ-Fiatalok akarnak egy termeó­­t.’...vetkezeti csoportot alakítani. A paksi területi­ DISZ-szervezet fi­ i­­tagjai is megértelték a kultúrm­unka jelenőségét és a honvédséggel karölt­­ve január hónapban kullúm­ű­somi­ bekötőit táncestet ren­eeztek. Ezzel ís munkájukkal szorosabbra fű­­tják a honvédség és a dolgozó nép közölő kapcsolatot. A műsor bevezetőjében a­­ honvédség részéről egy bajtárs tartótt előadásit, aki hangsúlyozta a szocia­­l­ V.-i kultúra nagy jelen­t­őségét. A Közgazdasági Gimnázium DJSZ-szer­­­vezete­­s kultúrműsorral szórakoztatta­­ a megjelent dolgozókat.. A műsor után­­ a DISZ-titkár rövid politikai beszédet tartott, amiben kihangsúlyozta, hogy a DÍSZ-szervezet méltó akar lenni ar­ra a bizalomra, melyet a Magyar Dolgozók Pártja előlegezett. Dalmandi gépállomás DISZ-fiataljai is megértették a Pártkongresszus írn­ia­­inas jelentőségét és ők is, mint a többi DISZ-szervezetek vállalást tet­tek a Pártkongresszus tiszteletére. A traktor­isták vállalták, hogy az erőgé­peket február 22-re üzembe álltják. Ezzel a vállalásukkal akarják méltó­képpen megünnepelni Pártunk Kon­gresszusát. Tirz Lajos vállalta, hogy 10 Szabad Nép-előfizetőt szervez, 1á nappal előbb befejezi tavaszi tervét, Somogyvári János vállalta, hogy a tavaszi tervet 20 nappal előbb befeje­zi. Pintér Ferenc és Simon István vállalták, hogy a dolgozó paraszto­kat felvilágosítják, vagyis megmagya­rázzák a szerződéskötés nagy­­ jelentő­ségét. A KISZszervezet kultúrcsoport­­ja vállalta, hogy a Pártkongresszus tiszteletére kultúrműsorral készül és kult­úrelőadással t­­­eszi ünnepélyessé ez­t a napot. A Tolna Mözs DÍSZ-szervezet­i Pártkongresszus tiszteletére vállalta, hogy a futbalpályákat 1951 május 1 re elkészítik és a tömegsportot kiszé­lesítik községükben. Az egész tagság nagy lelkesedéssel fogadta ezt a mun­kát és mindjárt brigádokat szervez­tek. A brigádok versenyre hívták egymást. Ebben a munkában nagy segítséget nyújt a Párt és a helyi ta­nács. A­ fiatalok nemcsak a sport te­rén akarnak jó munkát végezni, ha­nem fi kultúra terén is( Így például az énekkar kiváló eredményeket ért el ezidáig. Ezt az eredményt tovább fokozzák. Bátaszéki A MÁV DÍSZ-szervezet fiataljai február 3-án, szombaton mű­sorral egybekötött táncestélyt ren­deznek, amelyre a MÁV kiváló mun­kásait meghívják és ott népszerűsí­­tik. A bátaszéki fiatalok is megér­­­­ezték a kultúrmunka jelentőségét és kultúrmunkával szórakoztatják a dol­gozó népet. , ihpu—■íwjnmii. n m.u.u­.­­J.. —jmutui i rí ~t­ir~ Népnevelőink munkája l­­ C^iít elő * NÉPNEVELŐ­­»t­olvacáeo H HP­L Ó <4HpBBHnanOTMMR9DIBBECk~*nt JANUÁR. 3fl. KEDD ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRAK; Zalai gyógyszertár; NÉVNAP; Etel. —­­ IDŐJÁRÁSJELENTÉS; Várható időjárás kedd estig. Változó felhőzet, több­felé eső, havaseső, ha­vazás- Mérsékelt, helyenként élénk délkeleti, keleti szél. A hőmérséklet kissé csökken. Alsóhidvég állami gazdaság DISZ szervezete a legutóbbi taggyűlésen tárgyalta meg a további munkáját és hiányosságait. A taggyűlésen Biró elvtárs, a helyi DISZ titkár rámuta­tott arra, hogy amíg a mi DISZ fi­ataljaink alig végeztek komoly mun­kát — mondja — addig az ipari, dol­gozó DISZ szervezetek hatalmas ered­ményeket tudnak felmutatni. Amikor a koreai ifjúság életével vívja füg­getlenségét és szabadságát, addig nekünk adva van a lehetőség, hogy békés és szabad hazában dolgozzunk. Rákosi elvtárs nem egy beszédében fejezte ki, hogy nekünk, fiataloknak különösképpen helyt kell állnunk a munka frontján, mert miénk a jövő és magunknak építünk. A szervezet fiataljai Pártunk Kongresszusára tet­tek vállalást. Vállalták, hogy a hát­ralévő dohánysimításban 5 százalé­kos selejtcsökkentést végeznek, a normájukat 150 százalékra fogják tel­jesíteni. A kultúrcsoport tagjai vál­lalták, hogy a Pártkongresszus tiszte­letére kultúrműsorral teszik ünnepé­lyessé ezt a napot. Ugyancsak az egész tagság vállalta, hogy a Szabad Népet előfizeti és rendszeresen fog­ják­ olvasni. — Bakó Ferenc szakcsi­kulák saját darálóján fekete darálást végzett. A szekszárdi megyei fe­lebíróság 250 forint pénzbüntetésre és a daráló el­kobzására ítélte. A Szekszárd területi DISZ-szer­vezet tagjai nagy lelkesedéssel ké­szülnek február 3-ára. Február 3-án a területi DISZ és a honvédség DISZ- szervezete kultúrműsorral egybekötött táncestet rendez. A Kistormási DISZ-szervezet a já­rási kultúrversenyre nagy lelkesedés­sel készül. Azon fáradoznak, hogy a megyei versenybe is bekerülhesse­nek. Ezek a fiatalok megértették a kultúrverseny hatalmas jelentőségét és nehézségeket nem ismerve készül­tek a járási* 1 kultúrversenyre. A kis­tormász fiatalok nemcsak kultúrelő­­adással képezik magukat, hanem a kultúra egyik legfontosabb eszközét is használják, a könyvet. Ezeket a fiatalokat, a Párt és a tanács min­denben segíti, mert látják, hogy dol­goznak és tudnak eredményt felmu­tatni. Most, hogy községük könyv­tárat akpott, még jobb munkával akarják bebizonyítani, hogy a Párt­­ egr',M'. Kucsiler Máté uzdi kulák 1951. január­ hónapjában egy darab sertést engedély nélkül vágott le. A rendőr­ség az ügyet kivizsgálta és a vizsgá­lat során kiderült, hogy nemcsak fe­kete vágást végzett, hanem 20 mázsa tengerit is elrejtett, amit szintén fe­ketén akart eladni. Ebben láthatjuk, hogy a kulákok minden községben támadnak és mostani támadásuk­­ a feketevágás és az árueldugás. Ezeket a cselekedeteket azért végzik, hogy t­­ámogassá­­ a nyugati imperialisták há­borús terveit. — Sámner János gardjai kulák szomszédja tudta és beleegyezése nélkül, annak pajtájába nagymennyi­ségű élelmiszert rejtett el, így pél­dául 111 kilogram finomlisztet. 116 carp** ’ ----ó-IP/t».1- ?-0 M>ogr?i*, diót, 34 kilogram zsírt rejtett el. Rendőrségünk leleplezte és a nevezett ellen az eljárást megindította, az ügyet átqcHfi áll­am” dvésze'<=‘fSripk — Katona János kajdacsi lakos há­za udvarában lévő kútba beleesett és meghalt. A nyomozás megállapí­­totta, hogy a betegsége miatti szédü­lés következtében esett bele. Az ál­­lamügyészség a temetést engedélyez- 1951 JANUAR M. Állami gazdaságaink dolgozói készítik ellenterveiket Most dolgozzák fel az­ állami­ gaz­daságok a minisztertanács kétéves ál­lattenyésztési tervének alapján, a köz­pont által, elkészített terveket. A fel­dolgozásnál szem előtt tartják,­ hogy a helyi körülmények­ figyelembevéte­lével azt­­ meg is tudják valósítani, mert­ tudják, hogy Pártunknak és kor­mányzatunknak nem ígéretekre, ha­nem­ tettekre van­ szüksége. Mindent elkövetnek azért, hogy a tervbe olyan kötelezettségeket vállaljanak, amelyek telejsítésével minél értékesebb ered­ményekkel tudják szocializmusunk épülését szolgálni. Az állami gazdaságaink az üzem­­tervekben olyan erőt látnak,­ ami a munkájukban irányítja és hozzásegíti őket ahhoz, hogy csak olyat termelje­nek és csak annyit, amire valóban szükség is van. Milyen hatalmas kár lenne az népgazdaságunknak, ha egyes terményekből, mint például a gabona­félékből nagymennyiségű feleslegünk volna, de ugyanakkor az ipari növé­nyeket nem termelnénk, annak elle­nére, hogy a lehetőség megvan­ rá. Az egyes cikkek felhalmozódása és hiá­nya odavezetne, hogy a mi termelé­sünk is hasonlítana a tőkések terme­léséhez, akik a válság elkerülése ér­dekében sokszor megsemmisítik árui­kat. A fürgedi állami gazdaságban­­ körülbelül 300 darab növendék­­mangalicaser­tésnél vállalták a dol­gozók, hogy az üzem­terven felül az első negyedévben 1 kilogramm súlytöbbletet és 4 százalék dara­­értékesítési többletet, a második negyedévben 1 kilogramm súlytöbbletet, 4 százalék daraértéke­­sítési többletet, a harmadik negyedév­ben 2 kilogramm súlytöbbletet, 5 szá­zalék dara értékesítési többletet, a ne­gyedik negyedévben 2 kilogramm súlytöbbletét, 5 százalék daraértékesí­­tési többletet érnek el. Vállalták­­hogy a növendéküszők vemdezési elő­irányzatát 110 százalékra teljesí­tik. A csibráki állami gazdaság dolgo­zói vállalták, hogy a központi üzem­­te­­vben foglalt tejhozam előirányzatu­kat az 195­1-es év első negyedében a több, mint 100 tehénnél 20,000 li­terrel, a második évnegyedben a több, mint 100 tehénnél 14 ezer literrel, a har­madik évnegyedben a több, mint 210 tehénnél 12 ezer literrel, a negyedik negyedévben a több, mint 210 tehén­nél 8000 literrel túlteljesítik. a Tolnai Napló gazd­atanácsadója Fokozzuk a növényvédelmet Egyik legfontosabb feladat a m­e­­­^gazdaságban a­ nö­vén­y­védelem, mert hiszen hiába van­ minden mun­ka, költség és fáradtság a vett-- és növényápolás terén, ezzel még nin­csen meg­ minden feltétel a jó ter­méshez. Közbelépnek ugyanis a kár­tevők, melyek rövid napok leforgása alatt az egész tervet tönkretehetik, ha nem védekezünk velük szemben. A védekezés legfontosabb kelléke­: a rendszeres figyelés bevezetése. A kártevő ellen ugyanis a kártétel­­ kezdetén mindig olcsóbban és ered­ményesebben védekezhetünk, mintha megkésve kell a védekezéshez neki­fogni.­­ Ezután következik a véde­­kez­és vég­h­ez vitele. Mindamellett nemcsak egyéni, ha­nem fontos nemzetgazdasági érdek is megköveteli a védekezés időben tör­ténő foganatosítását. E téren legidőszerűbb napjainkban a gabonafutrinka lárvája, a csócsá­­roló elleni harc megkezdései Ez a kártevő a kisüzemekre jellemző: ott, ahol megfelelő vetésforgót biz­­tosí­ani nem tudnak. Szinte kivétel nélkül ugyanis olyan vetésekben for­dul elő, — elsősorban búzában és ár­pában — ahol az élő vetem­ény gabo­na volt. Azért ezen területek figye­lését előtérbe ke­ll helyezni! Ha vetésünk foltokban pusztulni kezd, vagy esetleg már frontális irányban észlelhető pusztulása, csú­csár­oló kártételével állunk szemben. A gabonafutrinka lárvája, a­ gabona töve mellett függőleges aknát készít, m­e­l­y­n­e­k kör alak­ú k­e­r­esz­t m­­et­sz­ete van. 4—6 mm és 10—14 cm mély. Ebben az aknában tartózkodik nap­pal a kártevő és az éjszaka, lehúzott gabonaleveleket ,­csócsárolja. A fel­színre általában csak éjszaka jön fel. Kedvező, enyhe, időjárás eseténe hihetetlen gyorsan terjed a fertőzött terület nagysága: nem­ ritka négyzet­­méterenként a 150 drb lárva sem! Ez természetszerűleg azután komoly pusztítást is végez. , Védekezni kötelező ellene: a kár­tétel helyét gondosan körül kell ár­koz­ni és .,,Agritox‘* porzószerrel a délutáni órákban el kell végezni a porozást! 100 élenként legjobb 1 kg Agritox porzószert kiszórni a kártevő által meglepett területre. Aki ilyen kártételt, észlel vetésé­ben, haladéktalanul jelentse a helyi tanácsnál, hogy a szükséges védeke­zés azonnal megtörténhessen. Az Ar­­tox porzószer a Míitrágya és Növény­­védőszer Értékesítő Vállalattól sze­rezhető be Szekszárdról­­Minél előbb felismerjük a kárte­vőt, annál olcsóbb és eredményesebb lesz az ellene való védekezés. En­nek elmulasztása esetében az egész táblára átterjed a fertőzés és egyide­jűleg a szomszédos vetéseket is ve­szélyezte­­t. Szükséges tehát, hogy az őszi vetéseket, állandóan kísérjük fi­gyelemmel, mert az enyhe idő ked­vez a kártétel elterjedésének. Ha a kártevő jelenlétét észleljük, azonnal jelentsük azt a­ helyi tanácsnál, hogy a védekezés, árkolás és porozás ké­sedelem nélkül megtörténhessen, így biztosíthatjuk, hogy omlós kenyér legyen majd és így elpusztíthatjuk egyik legveszélyesebb gabonakár­te­vőnket. Megyei tanács VB -Mezőgazd Osztálya, növényfémi­, csoport A­ tiszteletkor :A női sportoló a célszalagra való heves dobással fejezte be a futást, mögötte volt az a megfeszített küzde­lem, amelyben kollektív erőfeszítést fejtek, ki. a váltóbotot vivő csapat. A futás eredménye egy új összszövetsé­­gi és világcsúcs felállítása volt, a 3x800 m-es váltó­futásban. A rekord­­futás há­rom­ részvevője, Szokolova, Kabis és Vasziljeva tiszteletkört fut­nak, könnyed, rugalmas lépésekkel­­ futnak a futópályán, a stadion lelátó­ja mentén. A­ számtalan néző melegen üdvözli őket. A győztesek tisztel­etköre szép ha­gyomány, amelyet amennyire csak lehetséges, széles körömi kell a körigé­nyű atlétikai, kerékpáros és egyéb versenyeken a gyakorlatba átvinni. Miért ne lehetne a labdarúgó mérkő­zések, vagy az evezős versenyek után tisz­t­eletk­öröket lenni? A sport­kedve­lőknek alk­alm­uk nyílnék közelről megnézni kedvenceiket, kifejezhetnék köszönetüet, és rajongásukat a szép és technikás játékért, valamint a győzelemért. A tiszteletkörnek nagy nevelő je­lentősége van Arra is emlékezteti sportolóinkat, hogy sikereik a szov­jet­ nép érdekeivel vérbe­; kapcsolat­ban vannak­, hogy a sporttechnik­a fo­kozására irányuló harc, hogy az a csúcsokra irányuló küzdelem megtisz­telő dolog, amely minden szovje­­ sportolónak hazafias kötelessége. Most elérkezni az ideje a városai köztársaságok, közületek­ és az o­szág elsőségéért folyó versenyeknél Ezek minden bizonnyal éles küzde­meket, új csúcsokat, magas eredmé­nyeket fognak hozni és szükséges a hogy a versenyek győzteseinek, aki a legjobbak legjobbjai, meg legye adva az a jog, hogy az elsőségek be­feje­zése után tiszteletkört vége­zze­n el A tiszteletkörnek szervezetileg ke végbemennie és természetesen külön­böznie kell az általános futástól, nézőközönséget, tájékoztatni kell ar­ról, hogy ki­ is az, aki a tiszteletből végzi. TOLNAI NAPLÓ t­etelős szerfecsű­-S It a U O i S 1 V J, N felold ki a-.1 eV. K­I­R­Á­L­Y LÁSZLÓ szerkesztősé;» £.« sctartA hivatal* szefesgárd­­i/erlier,vi ot-­a V — ?9 lel • 21­1P Postatakarékpénztári csekk auUiszíiu:­­S9X» Előfizetési dij; bavt ti.— turint Pécsv Szikra nyomda Pécs. Monknesy Miliős* a tea Itt *r. t­elefon • iO­:: a­ oujdrich­ leid; V­AKOOSÍ JQZb&r.

Next