Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-03-22 / 68. szám

TOLNAI NAPLÓ ; ft ICPHOLl.1­4K.141 EGIESOuatES.: V MAI SZAMBA??; Európa népei követelik a fegyverkezési hajsza cin­g­­szünidőjét (2. o.) — Tovább terjed a francia sztrájk­­hullám (2. o.) — A jugoszláv munkásosztály az egész néppel együtt győzelmes harcot vív hóhérai ellen (2. o.) A Kölesdi Vasgyár dolgozói újabb eredmények eléré­sével készülnek felszabadulásunk ünnepére (3. oj Egyre jobban terjed termelőcsoportjaink és az egyénileg dolgozó parasztok versenye (3. o.) Mir évfolyam. «8. szám ARA 50 FILLÉR LSE TÖKTÖK. 19öl MAKQIS '>*? A A népnevelő értekezletek tapasztalatai Tolna megye területén az elmúlt napokban zajlottak le a népnevelő értekezletek. A kongresszusi be­számolók, felszólalások, a Kon­gresszus egész anyaga hosszú idő­ Jet­ megszabja agitációnk tartalmát, s az agitációs érvek gazdag tárhá­zát bocsátja népnevelőink rendel­kezésére. Csak a kongresszusi be­szédek tanulmányozása alapján tudnak népnevelőink helyesen ér­velni, csak­ így tudják megmutatni a feladatokat és azok végrehajtásá­nak útját. Népnevelőinknek át kell gondol­niok minden egyes monda­­tot és elemezniök kell, hogy milyen ha­talmas jelentőségű tények vannak egy -egy mondat mögött. Rákosi elvtárs például azt mondotta: „Az évszázados gyarmati uralom kor­szakának likvidálása megkezdő­­dött." Milyen messzemenő követ­keztetéseket lehet levonni ebből a megállapításból? A kínai nép tör­ténelmi jelentőségű győzelme meg­­bontotta az évszázados gyarmati rendszert, s 480 milliós nép, mint a kínaiak is, váltak szabaddá, s újabb 100 milliók harcolnak a sza­badságukért. az imperialista gyar­mati rendszer ellen Indiában, Viet­namban, Burmában, Malájföldön, a Fülöp-szigeteken, az arab orszá­gokban, általában a gyarmatokon. Mindez a béketábor hatalmas megnövekedését jelenti. A béketá­borhoz tartozunk mi is. Hatalmas és mindjobban növekvő tehát az az erő, amely a Szovjetunió veze­tésével velünk együtt harcol az im­perialisták ellen, a békéért, a sza­badságért. . Ha népnevelőink ebből indulnak ki, nem vesznek el, nem­ „fullad­nak­ be“ a sok anyagba, hanem min­dig meg tudják ragadni leglénye­gesebb pontokat, amelyből kiindul­­va kell egy-egy kérdést tanulmá­nyozni, egy-egy beszélgetést lefoly­tatni. A határozatok egy-egy pont­ját kell azután részletesen kifejte­ni, a beszámolókból, hozzászólások­ból vett anyagból alátámasztani, bi­zonyítani. Megyénkben is több községben tartották meg a népnevelői értekez­letet és értékelték ki Pártunk II. Kongresszusának anyagát, és fog­lalkoztak a tavaszi mezőgazdasági munkákkal. Ezek az értekezletek több községben nem töltötték be hivatásukat. De egy-két helyen igen jól sikerültek az értekezletek. Pél­­dául Szakoson, 70—80 an jelentek meg a népnevelői értekezleten, ahol igen jól kijöttek a tavaszi mező­gazdasági munkálatok is. Verseny­­kihívás is történt, Szakos kihívta Kocsolát versenyre, melyet Kocso­­la lelkesen el is fogadott. Vállalták, hogy a tavaszi vetésüket határidő előtt teljesítik. Öcsényben 45 nép­nevelő jelent meg, ahol eddig 8— 10-en szoktak megjelenni egy ilyen értekezleten, fele asszony volt és kétharmad része pedig pártot,ki vitt. A Kongresszus anyagát jól áttár­gyalták és igen jó volt a beszámo­­ló is. A hozzászólásokban kijött, hogy a szükséges vetőmagot köz­ségen belül cseréljék ki és biztosít­sák a dolgozóknak. Jó szempont­n­a­k vethetjük még azt is fel itt, hogy a begyűjtés és az adó kérdé­sével kapcsolatban dolgozó paraszt­jaink­ felszólaltak, hogy „ezt még­sem hagyjuk, hogy utolsók legyü­nk." Vállalták, hogy jó népnevelő mun­kával a begyűjtést fokozzák. Diós­­ber­ényben az értekezleten a dolgo­zók felszólalásaikban foglalkoztak azzal, hogy az ÁMG-vel szerződé­­sü­k­ van ugyan a tavaszi szántás munkálataira, de saját jogainkkal hozzáfognak a vetéshez, hogy mi­nél előbb befejezzék c­ tavaszi mun­kálataikat. Igen jó vállalás volt Gyulajon, ahol 25 népnevelő vett részt az értekezleten. A­ tszcs elfogadta a kurdiak ki­hívását és vállalta, hogy az árpát április 12-ig elvetik. 13 mázsa bú­za átlagtermést vállaltak, gyapot­ból 10 mázsás átlagot, cukorrépá­ból 2b0 mázsás átlagot, burgonyá­ból 230 mázsás átlagot vállaltak. Belecskán az értekezleten kihívá­sok hangzottak el. Az egyik utc­a kihívta a másik utcát versenyre, egyéni púpos verseny vállalások is történtek, Decsen Vince József 6 holdas kisparaszt kihívta verseny­re Dömötör János 10 holdas kö­zépparasztot az egész évi mezőgaz­dasági munkák elvégzésére. De voltak egyes községekben hi­bák is. Az értekezletet nem a titkár elvtársak tartották meg egy pár községben­, hanem a tanács VB. elnöke, vagy a titkára, vagy pedig a népnevelő felelős tartotta meg. Ezeken a helyeken megmutatkozik a pártszervezet vezetésének a lebe­csülése. Például Maj­oson, Szedre­sen, Csibrákon, Gyuláján, Medinán nem a titkárok tartották még. Iyénként nem volt jó az értekezlet levezetése. Példa erre Várdomb, ahol a titkár tartotta meg az érte­kezletet, azonban a beszámoló na­gyon gyenge volt. Azon vitatkoz­tak a tanácselnökkel, hogy melyi­küknek kellett volna az előkészüle­teket megcsinálni. A szervezést egy gyerek végezte. Szedresen a gépállomás politikai helyettese tartotta az értekezletet, a beszámoló hosszú volt, másfél órá­ig tartott és nem­ kötötte le a hall­gatók figyelmét. Az egyéni felelős­ség és a kommunista példamutatás egyes párt­titkároknál igen hiányos. Mutatja ezt a tengelici példa is,­ ahol a megyei kiküldött elvtárs fel­kereste Térmeg József titkár elv­társat és kérdezte, hogy van előké­­szítve a népnevelői értekezlet. Er­re a titkár elvtárs nem éppen párt­­szerű módon jelentette ki, hogy ott bizony még nem tett semmit. Egy-ik két értekezleten az ellenség­ig hal­­­latta hangját. Példa erre a nagy dorogi eset, ahol az egyik felszó­laló a kulákok hangját hallatta, azt mondta, hogy hiába a határidő, a vetést az idő befolyásolja. Ebben a faluban a­­ B -titkár és az adó­ügyekkel foglalkozó tisztviselő sem ismeri a minisztertanács határoza­tát a vetések határidejéről. _ A népnevelői értekezleteken a Kongresszus anyagát nem elég mé­lyen vették át mindenütt. Az alap­szervezeti titkárok nem eléggé fog­lalkoztak Rákosi elvtárs beszédé­vel. A népnevelőknek a napi sajtó­ból figyelemmel kell kísérn­iök a béketábor erős növekedését jelző tényeket, adatokat és fel kell használniuk ezeket agitációjukban, így növelni tudjuk népünk önbizal­mát a békeharc sikerét illetően, s jobban fog haladni a munka az üze­mekben és földeken, eredményeseb­ben tudunk eleget tenni annak az ígéretnek, amelynek Rákosi elvtárs kongresszusi zárószavában egész népünk nevében tett.­ Odaadóan és fárad­hatatlanul fogunk küzdeni azért, hogy megmutassuk, hogy a magyar nép követi a nagy tanító­­jának, Sztálin elvtársnak tanácsát, kezébe veszi a béke megőrzésének ügyét és mindvégig kitart mellette.“ A béke megvédéséért folyó küz­delemben felmérhetetlen jelentősé­ge van annak a békm­ozgalomnak, amelynek élén a Szovjetunió áll, melyet elszántan támogatnak a né­pi demokráciák, s szerte a világon a dolgozók, haladó emberek száz­milliói. . Ezen a mozgalmon szóval és tettel leplezi le, nehezíti meg a háborús gyújtogatók terveit. Ennek a mozgalomnak erejét napról­ nap­­ra világszerte növelik azoknak az anyáginak, feleségeknek, gyerme­keknek tíz. és százezrei, akik ép­pen a koreai agresszió tüzében, amerikai imperialisták szörnyű em­bertelenségeinek hatása alatt isme­­rik­­ el az imperializmus igazi ar­culatát és éppen ezért a bék?e, az emberi haladás híveinek oldalára lépnek át" — mondotta Rákosi elv­társ beszámolójában az MDP­ II. kongresszusán. A béke védelmében egyek a dol­­ozó nép milliói szerte a világon. A béke védelmére kész a magyar nép is, amely el­ van szánva arra, hogy ebben a vonatkozásban is vég­rehajtja az MDF II. Kongresszusá­­nak határozatait. A kérdés nem is akörül forog az egyszerű dolgozók millióinál, hogy akar e hábor vagy sem, hanem úgy van fel táv vájjon az én békeakaratomon m lik­e valami — és ha igen, hogy, kell harcolnom a békéért. Ezt lát minden dolgozó mikor a termel­ő rontján­ nap, mint nap, újabb gy­zelmekkel m­ég hatalmasabb ere­ményekkel erősíti a hatalmas V ketábort és szilárdítja meg bék harcunk­ magyarországi szakaszát, A nagyszékely­ termelőcsoport tagjai a kommunista csoporttagok vezetésével befejezték az árpa, zab, lencse és borsó vetését Termelőszövetkezeteink a kongres­­­szusi verseny során elért eredményei­ket egyre fokozottabban viszik to­vább a tavaszi munkálatokra is. A tavaszi munka egyre nagyobb lendü­letet vesz megyénkben. Termelőcso­­portjaink, dolgozó parasztjaink sorra hívják egymást versenyre a tavaszi munka minél előbb való sikeres be­fejezése érdekében. A pártszerveze­tei­ jó felvilágosító munkája nyomán termelőszövetkezeteink tagsága felis­merte a korai vetés jelentőségét. Tudjuk azt, hogy ma, a nemzetközi helyzet élesedése közben, amikor az imperialisták mindent elkövetnek egy újabb világháború kirobbantása érde­kében, különösen hazafias kötelesség a vetés időbeni elvégzése. Dolgozó parasztságunk felismerte, hogy csak akkor tudjuk országunkat még erősebbé tenni, ha minden terü­leten követjük Pártunk iránymutatá­sát, ha mindenben eleget teszünk a Párt és a kormány határozatainak. Ebben a munkában mindenütt élen­járnak a kommunisták. Pártszerveze­teink jó felvilágosító munkájának eredménye az a számtalan verseny­kihívás és versenyszerződés is, amely a tavaszi mezőgazdasági­ munka so­rán eddig megyénkben elhangzott és amely újabb hatalmas eredményekre serkenti termelőszövetkzeteinket, dol­gozó parasztságunkat. A pártszervezet jó munkájának eredménye az is, hogy a nagyszékelyi Dózsa Népe ter­­m­előszövetkezti csoport elfogadta a kistormási termelőszövetkezeti község és az újsregi Béke ter­melőszövetkezet versenykihívá­sát a tavaszi mezőgazdasági munkák si­keres elvégzésének érdekében. A nagyszékelyi Dózsa Népe terme­lőszövetkezeti csoport tagjai követ­ték Pártunk útmutatását és a tava­szi munkák beindítása előtt időben megszervezték a brigádokat és a mun­kacsapatokat. A csoport vezetősége átbeszélte a brigádvezetőkkel a so­­ron lévő feladatokat, ismertette velük a vetéstervet, a vetések idejét. Ki­javították gazdasági gépeiket. Ennek alapján indult be a brigádok és mun­kacsaptok versenye. A csoport három növénytermesztési brigádja egymás­sal versenyezve, minden percet ki­használt, amikor jó idő volt. Ennek eredménye, hogy az összes vetésüket tejtrágyáz­ták és megfogásolták. Ez a terület közel 450 holdat tesz ki. A tavaszi vetések elvégzésénél is példás, mutatnak a termelőcsoportok és egyéni dolgozó parasztok felé. A tavaszi árpát, zabot, lencsét, borsót már ezelőtt három nappal 100 százalékig befejezték. Korai len­yelésüket is mintegy 40 százalékban elvégezték. Mindezeken kívül az összes talajm­unkálataikat előkészítették a gyapot, a cukorrépa, takarmányrépa, a konyhakerti véle­mények alá. Jó munkájukat dicsérik azok a fejlett palánták, amelyek már szépen zöldelnek a melegágyban. A jó eredmények a pártszervezet jó munkáját bizonyítják. Azt mutat­ják, hogy Rába Ferenc elvtárs, a párttitkár jól irányította a pártszer­vezet tagjain keresztül a tavaszi munka­gyár elvégzését. Rába elvtárs munkájában felhasználta azt a segít­séget, amit számára­ a nemrégen vég­zett pártiskola nyújtott. Rába elv­társ jó munkája nyomán alakult ki a­ kom­munista példamutatás. Az vezette a csoport tagjait a jó munkában, hogy mindenüt maguk előtt látták a kommuntistákat, akik faradba láttá­ul végezték munkájukat mindnyájunk felemelkedése, a még nagyobb terméseredmények érdeké­ben. Ott járt élen a munkában Pász­tor András elvtárs, a csoport elnöke is, aki vitte magával a csoport tag­jait is. Az a csoport, amelyik Pász­tor elvtárssal együtt részt vett a mun­kában, 150 százalékos teljesítményt ért el. Nem egész egy nap alatt 21 hold árpát és zabot vetettek el. Jó eredményüket elősegítette Ko­zák Pál fogatos brigádvezető, aki úgy osztotta be a fogatosok munká­ját, hogy a vetésben semmi fennaka­dás ne legyen. A nagyszékelyi termelőszövetke­zeti csoport­­ tagjai jó munkájukkal példát mutatnak megyénk dolgozói felé. Munkájuk azt bizonyítja, hogy a korai vetés minden előfeltétele meg­van. A nagyszékelyi csoport tagjai a múlt évi tapasztalatok­ alapján felis­merték, hogy az jár jól, aki nem hall­gat az ellenség „szaktanácsaira", ha­nem Pártunk útmutatását követve, egy percig sem vár a vetéssel és nem hallgat az ellenség „tanácsára“ a fej­­trágyázásnál sem, hanem azt is mara­déktalanul elvégzi. Az idejében vég­zett fejtrágyázás nagymértékben meg­erősíti fiatal vetéseinket és ellenálló­vá teszi az időjárás és a férgekkel szemben. Ezért végezték el a nagy­ székelyiek ezt a munkát is. A nagy­­székelyi példa azt is mutatja, hogy ahol a pártszervezet, a kommunisták állnak az élére a tavaszi vetési munkálatoknak, ott meg is mutatko­zik ennek az eredménye. A kétyi DISZ-szervezetek tagjai egymással versenyezve végzik a tavaszi munkát A kétyi Alkotmány tszcs DISZ- szervezete versenyre hívta ki a tava­szi mezőgazdasági munkák minőségi és határidő előtti teljesítésére, a ké­tyi falusi DISZ-szervezetet. A­ kétyi falusi DISZ-szervezet pedig kihívta ugyanilyen feltételek mellett a marosi DISZ-sz­ervezetet párosversenyre. Kéty község, mint az eddigi ered­mények is mutatják, erőteljesen meg­indult a szocialista fejlődés útján. Hí­ven Pártunknak tett ígéretükhöz minden erővel azon vannak, hogy el­sajátítva a Szovjetunió nagy­­szerű példáját, községük minél előbb, szö­vetkezeti falu legyen. Itt igazolódott be, hogy ahol pártszervezet jól működik, ott az eredmények nem maradnak el. A jó pártmunka eredményeképpen most már a DISZ-ifjak is tudják, hogy mi­lyen nagy jelentőségű a béketábor erő­sítése szempontjából a szocialista munkaversenyek kiszélesítése. Vállalták, hogy a tszes if­jakból alakítanak munkacsapatot és bri­gádokat. A lemaradt gazdáknak a tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzésében segítenek. Harcolnak azért, hogy egyetlen talpalattnyi föld sem marad­jon bevetetlenül. A szervezeti élet megerősítésére a taglétszámot 24-ről 54-re emelik. • Tudják, hogy eredményeik fokozá­sát biztosítani csak úgy lehet, ha tanulnak. Ennek fontosságát érzik és vállalják, hogy a politikai oktatást még rendszeresebben fogják vége­ni. Minden alkalmat megragadnak arra, hogy jó felvilágosító munkát végezze­nek a dolgozók között, elmélyítve a szeretetet Pártunk és a nagy Szov­jetunió iránt. Az egyéni felelősség érzése dom­borodik ki a szervezetben. Megértik, hogy egyénileg is felelősek munkájuk­ért Pártunknak, és népi demokrá­ciánknak. A dicső Komszomol példá­ját követve, párosversenyben igye­keznek a nagyobb terméshamatot mind mennyiségileg, mind minőségileg elérni. Az egyéni versenykihívások­kal és azok maradéktalan, sőt túltel­jesítésével is a békéért és­ a szocializ­musért harcolnak. Kuczi Árpád Csekei Kálmánt, Erős András Pál Gézát, Bogos Albert Forrai Árpádot, Ferenc Lajos Dani Antalt, Szabó Gyula pedig Peterke Gyulát hívta ki párosversenyre. Erős András DISZ-titkár példa­­mu­tatva, kihívta egyéni versenyre az egész DISZ tagságot, új lendületet ad annak­ a Pártunk irányította szé­leskörű versenymozgalomnak, amely­ből már eddig is számtalan sztaha­novista és élmunkás emelkedett ki. A hatalmas Szovjetunió tapasztala­taira támaszkodva ez az egyre szé­lesedő versenymozgalom is biztosíté­ka a további rohamos fejlődésünknek a világbékéért folytatott harcunk végső g­y­ő­z­e­l­m­é­n­e­k. a

Next