Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-03-24 / 70. szám

TOKIHAI NAP VI." É­VFOLYAM. 70. SZÁM ARA 50 FILLÉR VILÁG PROLETÁRJAI A MAI SZÁMBAN: Az európai munkásértekezlet hatalmas hozzájárulás a béke ügyéhez (2. o.) — Fokozódik a nemzetközi béke­­harc (2. o) A koreai ifjúság az ellenség elleni harc fokozásával ünnepli a Világif­júsági Hetet (2. o . — Be­fejezték tervüket a Faddi Dohánybeváltó dolgozói (3 o) Ma díszelőadás keretében mutatják be a Különös Házasság című filmet (3. o.j — A kétgi­pszes párüzer­­vezete kapta a járási pártbizottság kongresszusi zászlaját L NAMIOYEI PART BIZOT ÄGANAK liÄ p||Í SZOMBAT, MÁRCIUS *2-1 Az üzemi és városi kuu­túrversenyek járási döntői elé Új szocialista kultúránk példa­képe, tanítómestere, a szovjet kul­túra- A Szovjetunió Kommunista Pártjának gazdag tapasztalatai­ nemcsak az állam szervezés­e,s a gazdasági építés, nemcsak a tech­nika, nemcsak az osztályharc terü­letéről vehetjük át és hasznosíthat­juk, hanem hasznosíthatjuk és át­vehetjük a tapasztalatokat az új ,szocialista kultúra megteremtésé­nél is. Ez nem is lehet máskép. Mi a szocializmust építjük, az új ma­gyar kultúra szocialista kultúra lesz, meríteni tehát elsősorban és döntően annak az országnak a kul­túrájából meríthetünk, amelyben a szocializmus már győzelmesen fel­épült és amely a kommunizmusba való átmenetnél tart. A művészet a társadalom átala­­kulásának, a szocializmus építésé­nek, a békéért folytatott harcnak fontos fegyvere. Az üzemi művé­­szi csoportok, a­ színjátszók, ének­karok, tárccsoportok emeljék mun­­kájuk politikai színvonalát, művé­szi munkájukkal segítsék a békéért folytatott harcot, a termelést, a szocialista munkaverseny tovább­fejlesztését. Növeljék a Szovjetunió iránti szeretetet, leplezzék le az imperialista, háborús uszítókat. Mozgósítsák a dolgozókat a terme­lés emelésére, a minőség megjaví­tására, áldozatkészségre, az ötéves terv maradéktalan teljesítésére. Ne­veljék a dolgozókat a szocialista hazaszeretetre, eredményeik meg­védésére az ellenség minden kísér­­l­etével szemben. Üzemi kultúregyütteseink emel­jék munkájuk művészi színvonalát, fejlesszék népnevelő munkájuk mű­vészi eszközeit. Állandósítsák a hi­vatásos művészek és az üzemi mű­vészi csoportok közötti kapcsola­tot. Hozzák, felszínre a munkásosz­tály soraiból az új munkásművész tehetségeket. Az üzemek dolgozói, a szervezett dolgozók, kultúrmun­­kásaink, a színjátszó csoportok, énekkarok, népitánc együttesek tag­jai segítsék elő a kultúrverseny sikerét, csatlakozzanak a verseny­hez és lelkes, öntudatos példamuta­­tó politikai és művészi munkával járuljanak hozzá a verseny célki­tűzéseinek végrehajtásához. A népi táncegyütteseket teljes joggal soroljuk a szovjet művészet és kultúra legérdekesebb és legere­detibb jelenségei közé. Néhány cso­port,­­a így a Szovjetunió állami népi táncegyüttese —, nagy népsze­rűségre tett szert a Szovjetunió ha­tárain­ túl is. A Szovjetunió állami népi táncegyüttese kétségen kívül a legjobb népi táncegyüttes a Szov­jetunióban. Az együttes vezetője, Igor Mojszejev, nem másolja le a népi táncokat, hanem a népi tánc­­plasztika szigorú törvényszerűségei­nek figyelembetartásával alkotja tánckompozícióit. Művei leggyak­rabban meghatározott programú, elbeszélés-kompozíciók­ E tánc­­együttes összes nagyobb táncképé­­nek és szvittjeinek sajátossága az — és ebben Mojszejev a népitánc természetes sajátosságaiból indul ki, hogy plasztikusan átalakítja a munkafolyamatokat, a nemzeti élet eseményeit, a családi életet, a szerelem költészetét, — egyszóval mindent, ami valamiképpen az em­ber legelevenebb érdeklődésének körébe tartozik. A Bonyhádi Cipőgyár kultúrcso­­portja nagy lendülettel készül már­cius 26-ára. Saját maguk dolgoz­tak fel egy színművet, aminek a címe: „Nem nősülök.“ Itt­ meglát­szik az, hogy a kultúra iránt mi­lyen nagy érdeklődés van a dolgo­zók között. Szem előtt tartják Pár­tunk útmutatását és a szovjet kul­túrát példaként állítják maguk elé. Furkó­ pusztán 40—50 éves dolgo­zók is részt vesznek a színjátszó csoportban, és nagy lelkesedéssel készülnek március 26-ára, a körzeti bemutatóra. Az AVESZ táncegyüt­­tese és színjátszó csoportjának tag­jai magukévá­ tették a Pártkongres­­szus határozatait és a fejlődés út­­­ati haladnak a kultúra színvonalá­nak felemelkedése felé. De vannak hibák is üzemeink­ben, így például a Tolnai Selyem­gyárban, még a Pártkongresszus fel­hívását sem tették magukévá. El­hanyagolják a kultúrát és nem vesz­nek példát azokról az üzemekről, akik élenjárnak a kulturális fejlő­dés útján. A szekszárdi Útfenntar­tó és a szekszárdi Magasépítő Vál­lalat kultúrcsoportjai beneveztek a kultúrversenyre, de ezzel meg is elégedtek. Elhallgattak a kultúrmű­sorral és nem foglalkoznak egyál­talán a műsor elkészítésével, nem tartanak próbákat. Kultúrversenyünk: fejleszti dol­gozó népünkben a haza megvédésé­­re irányuló kemény elhatározottsá­got és az ellenséggel szembeni iz­zó gyűlölet szellemét. Erősíti mun­kásosztályunk, egész dolgozó né­pünk erkölcsi és politikai egységét, a Magyar Dolgozók Pártja iránti ragaszkodását, a Szovjetunió iránti hűséget, szeretetet, a szolidaritást a világ békeszerető népeivel. Lel­kesíti a verseny az üzemek dolgo­zóit, ifjúmunkásokat, dolgozó nő­ket, a szocializmus építésére, öt­éves tervünk teljesítésére, a béke védelmére. Szocialista kultúrverse­nyünk legyen a munkaverseny ki­­szélesítésének fegyvere. Állítsa pél­daképül sztahánovistáinkat, legjobb dolgozóinkat népünk elé. Kultúrmunkánk neveljen önfelál­dozó munkára, kötelességteljesítés­re, a tanulmányi fegyelem emelésé­re. A letűnt régi rend tollforgatói­­nak kedvenc szólama volt, amivel butítani igyekeztek a népet, hogy „egyedül vagyunk“, „egyedül vol­tunk“, állítólag azért, mert nyel­vünket nem értették és nem voltak fajrokonaink Európában. A­ ma­gyar nyelv ma is ugyanolyan ne­héz az idegeneknek, mint volt a régi rend alatt. Fajrokonaink sem keletkeztek az utolsó hat esztendő­ben. És íme nem vagyunk egye­dül! Nem nyelvünk és vérünk, ha nem születő szocialista kultúránk révén, lettünk testvéreivé, rokonai­vá a nagy Szovjetunió és a szocia­lizmust velünk vállvetve építő or­­szágok népeinek, Népünk háziíjas nevelésének szerves része történelmünk, kultú­ránk nagy haladó hagyományainak felel­evenítése, ! „Négyzeten formában vetjük at tengerit, hogy munkánk még elegyen A i­omilet>i Béke traces versenyre hívta l*i a VöetM­­.*>£ Hág tex’vmrlesseft vet kisarete ! Termelőszövetkezetiünk egyre fo­kozottabb mértékben ismerik fel a munkaverseny kiszélesítésének jelen­­tőségét. Egyre inkább átérzik, hogy a munkaverseny kiszélesítésével és a tavaszi vetések időbeni­ elvégzésével, népgazdaságunk­ fejlődését, a szocia­lizmus építését segítjük elő. Termelő­szövetkezeteink tudják, hogy a ta­vaszi munkák időben való elvégzése a jó termés előfeltétele. Tudják azt is, hogy nem állhatnak meg annál hogy a tavaszi vetéseket elvégezték. Éppen ezért egész évre­ szóló verseny­­szerződéseket kötnek egymással, hogy a jó terméseredmények elérése mel­lett biztosítsák az időbeni betakarí­tást is, ami népgazdaságunk fejlődé­sét segíti elő és vereséget jelent az ellenségnek, a háborús uszítóknak. Ebből a harcból akarja kivenni ré­szét a Zomba-Paradicsom-pusztai Bé­ke III. típusú termelőcsoport azzal, hogy versenyre hívta ki a zombai Vörös Csillag termelőszövetkezetet. Vfi'sin­gli S­h­í ?᧭ ­- Mi is teljes erőnkből részt aka­runk venni a háborús uszítók elleni harcban és ezért kihívjuk versenyre a zombai Vörös Csillag termelőszö­vetkezetet. Úgy látjuk biztosnak a béke megvédését, ha termelésünket minél magasabb fokra emeljük és ez­által biztosítjuk szocialista országunk fejlődését és megerősödését. Főkép­pen honvédségünk megerősödését se­gítsük elő, hogy az ütőképes legyen a háborús uszítókkal szemben. Jó munkánkkal, a bő termések elérésé­vel segítjük ipari munkatársainkat, mert élelemmel és nyersanyaggal el tudjuk látni. Mi meg biztosítva le­szünk a jó gépek ellátásával, melyek termelőmunkánkat könnyebbé­­ és eredményesebbé teszik. Ezért versenyre hívjuk ki a zombai Vörös Csillag termelőszövetkezetet az alábbi szempontok szerint. "A tavaszi talajművelési munkála­tokat a termesztendő növényeknek megfelelően végezzük el. A vetést minél korábban, a termesztendő nö­vények időbeni sorrendjében végez­zük, vagyis az étkezési borsót február 24-áre, a rostién­ március 1­5-ére vetet­tük el. Baltacímeiésünket lógerebjével meg­gereblyéztük és az összegyűlt­ gyomo­kat lehordtuk és elégettük. Zab­vetésünket március 28-ra befejezzük, napraforgó vetésünket pedig március 25-re fejezzük be. A burgonya veté­­­­sót április 6-ára, kukorica vetését pe­dig két héttel a határidő előtt fog­juk­ befejezni.­­ A Szovjetunió tapasztalatai alap­ján négyzetes művelésre beállítva kézierővel fogjuk a tengerit el­vetni, hogy a további munkálatait gépi­es el­vel könnyebben tudjuk végezni. A rostkender vetését április 20-ára fe­jezzük be. A gyapotvetést az előírtak betartása mellett fogjuk a legnagyobb gondossággal elvetni, hogy ezzel is a korai beérést biztosítsuk. Lucerna, baltacin vetéseinket még március hó­napban lefogasoljuk, ugyan­úgy rét­jeinket és legelőinket is rendbehoz­zuk, megfogásoljuk. Fatisztítási és nyesési munkánkat az utak mentén má­cius 18-ig elvégeztük. A sarjukat gyökerestül szedtük ki,­ hogy az út széleit használhatóvá tegyük és ez­­­által takarmány­termő területünket nagyban növeljük. Növénytermelési vonalon a terméseredményeket átlag 2 mázsával haladjuk túl kataszteri holdanként, a járási mezőgazdasági osztály előirányzatával szemben. A taglétszámunkat március 30-ára öt taggal emeljük, hogy a növény­­ápolási munkák időbeni elvégzését biztosítani tudjuk. Vállaljuk, hogy a növényápolási munkálatokat a mi­nisztertanács határozata alapján elő­írtak szerint fogjuk elvégezni. Terméseredményeinket a minisz­tertanács kétéves növénytermesz­tési terve alapján 25 százalék­kal túl is haladjuk. Sertésállományunkat a lehető legna­gyobb gonddal ápoljuk, mind az anya­kocákat, mind a törzskönyvezésre ki­válogatott 75 darab növendéket. Fő­képp növendéksertés állományainkat ápoljuk fokozottabb gonddal, hogy azok 10 hónapos korra ivarérettek legyenek és az arra rászoruló tszcs­­nek átadhassuk. A fiaztatást átlagosan 10 darab ma­laccal fogjuk bevezetni, választási át­lagsúlynak 22 kilót vállalunk. Tehe­nészetünkben fokozottabb egészség­­ügyi rendszabályokat vezetünk be a tehenek elleni átlagának emelése ér­dekében. Lóállományunkat kímélete­sen fogjuk munkába, hogy csikóztat­ni tudjuk, 4 darab ló után 3 darab csikót felnevelünk. Ah­hoz, hogy ser­téseink fehérjetartalmú takarmányát biztosítani tudjuk, lucernaszénát da­rálunk részükre a kaszálás és a be­gyűjtés után. Ezzel nagymértékben pótolni fogjuk az ipari takarmányo­kat, ezzel fogjuk kiküszöbölni hús­sertéseinknél a takarmányozási ne­hézségeinket. A kétéves állattenyésztési tervben felfektetett felfejlesztést, hogy elér­jük, takarmányszükségletünket, szar­vasmarha állományunknak 5 hold siló­­kukorica termesztéssel és a 30 hold tengeriszál teljes egészében való be­silózásával fogjuk biztosítani. A nyár folyamán pedig folytatólagosan zöld­­takarmány termesztéssel biztosítjuk a takarmányszükségletünket. áh Bíró József Újvári Mihály üzemi párttitkár int biz. tag. Fekete Júlia int. biz. tag Láng Lajos tszcs-elnök í nemeink dolgozói újab­b felajánlásokat tesznek április 4 és május 1 tisztelet-i­re.* A kommunisták, az élenjárók pél­damutatása nyomán a dolgozóknak mind szélesebb rétege veszi­ ki a ré­szét, újabb termelési eredményeivel a felszabadulás Hatodik évfordulójára való készülődésből, az új versenysza­kasz győzelmes megvívásából. Az áp­rilis 4-i és május 1-i munkafelajá­n­­lások, szocialista kötelezettségvállalá­sok teljesítése során mind tömege­sebben érkeznek jelentések az új versenyszakasz szélesítéséről, újabb és újabb vállalásokról. Tolnai Textil A kongresszusi verseny tapaszta­latainak felhasználásával indítanak dolgozóink még fokozottabb harcot, a béke biztosítása, a kongresszus hatá­rozatainak végrehajtása érdekében. A Tolnai Textilgyár dolgozói is, nap, mint nap újabb vállalásokkal tesznek hitet békeszeretetük mellett. A sze­­göde-brigád értekezletén Scheffer Mária vállalta, hogy 194 ezerről áp­rilis 4-re 200 ezerre, május 1-re pe­dig 204 ezerre emeli a vetések szá­mát. Hegedűs Mária április 4-re 218 ezerről 219 ezerre, május 1-re pe­dig 220 ezerre emeli a vetések számát. Plank Teréz vállalja, hogy április 4-re 150 ezerről 155 ezerre, május 1- re pedig 160 ezerre emeli vetései számát. Ádám Irén április 4-re 160 ezerről 163 ezerre, máju, ezerre növeli a vetések s­zá­mát Le­­iák Rozália 171 ezerről 130 ezerre május 1-re pedig 185 ezerre vállalja a vetések növelését. Telkes Anna 179 ezerről 185 ezerre, majd 190 ezer­re vállalja a vetések számának eme­lését. Mészáros Erzsébet 181 ezerről 190 ezerre, május 1-re pedig 194 ezer­re növeli a vetések számát. Zsidó Jánosné, Verhás József, Pauli Mária, Szabó Mártonná, Simon Magdolna és még számos dolgozó tette meg válla­lását felszabadulásunk nagy ünnepé­nek tiszteletére. A Ha nyh n t! i C ip <tf*r « eb a « a dolgozók 81 százaléka­­ette meg ezideig felajánlását április 4 és­­ május 1 tiszteletére. A dolgozók kemény elhatározása, hogy kongresszusi lemaradásukat be­ fogják hozni és a jól kidolgozott műszaki tervek segítségével elsők lesznek a megye valamennyi üzeme közül. Ehhez azon­ban sokkal nagyobb lendület, még nagyobb erőkifejtés és a pártszerve­zet sokkal nagyobb segítsége szük­séges. Szükséges az, hogy minden dol­gozó tisztán lássa a célt, amely­ért harcol és megismerje azt a hatalmas eredményt, amelyet Pártunk elért. Tu '6 „Öröm vess­zi a szépen zölde­lő búzaföldeket46 KEDVES TOLNAI NAPLÓ­ Mi, az újiregi Béke termeléssö vetkezet Ion jói o.i istállók átala­kitá­sát és a tatarozási munkákat elvégeztük. Hatalmas lendülettel fogtunk a tavaszi munkálatokhoz is. A búzára a pétisót kiszórtuk, a borsót el­vetéltük és készítjük a gyapot földünket is. A h/ccr­na táblákat is n­agyo­­ronáltuk, most a zabföldi­két készítjük elő. Megkönnyíti a munkánkat, hogy megszerveztük a brigádokat. A tamási termelőszövetkezeti csoport versenykihívását elfogadtuk, és vállaltuk, hogy április 4-iig az összes tava­szi munkálatokat elvégezzük­. Szép kultúrtermet építettünk beépített színpaddal, ahol az ifjúság nagy megelégedéssel rendezheti a színdarabokat. Községünkben az egyéni gazdák is 80 százalékig elvetették a­ tavasziakat és sokan kötöttek szer­ződést dohány, kender, gyapot, dinnye, mák, paradicsom, paprika és zöldség termesztésére is. Fiatal tanácsunk is jól megáll­ta a helye. A ta­nácstagok, a népnevelők­ segítség ’el f­el világosi lett­ek a dolgozó parasz­tokul és ennek lett az eredménye, hogy határunkban egyetlen, dar­ab szántér­om földet sem látni, üröm nézni a szépen zölddé/ búzaföldek'a., melyek bőven ontják majd az acélos magyar búzád. Az MN ŐSZ assza, nyáluk, lelkesen vár­ják­ az értőbb békeívek aláírásának gyűjtését. A község minden egyes dolgozójával alá fogják íratni, ■n-v-rt m ■mimUnki a­ béka m­­e­lett van. VARGA BALÁZS levelező. Ujing.

Next