Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-03-30 / 74. szám

MNAPLÓ világproletárjái egyesüljetek: A VTM SZAMBÁN: A uwjtcjj[>cy.»’,s­­,rr!rk<'b<Mi a Szovjetunió iij járásistul !pr tesztelt be a külügym­iniiszterl­PlvctlPsck t­.ti­ácskozá*iiu­­ 2. o.) — Tolna megye országosan vezet a luvaszi nmüké, ha» (2. o.) — A Tér viriWesönköt­vény-sorsolás első napjá­nak nyereményei, i­>. o.i — rju'jjt felajánlások április t tisztteletére az alsőfzéli állam­i gazdaságban iH. o.'i­­­ Réti*. Irt a paras/,­kü­l­föl­.sz.j< folnamegyei lakjainak otinapló­jából (3. o.j DP TOLNAISPIECYEI PÁRTBIZOTTJTÁOANAK LAPJI MII. ÉVFOLYAM, 74 SZ<AZ ÁRA SO FILLÉR PÉNTEK, 1951 MARGITS Jó népnevelő munkával újabb redményekért a Szabad Föld-kampányban A Szabad Föld terjesztési kam­­pny Tolna megyében is megindult. Pártkongresszus megmutatta azt, így mezőgazdaságunk szocialista szervezésében, a munkánk meg dúsában nagy segítséget nyújt­ortunk sajtója. Ezért Pártunk­­ nyitásával a tömegszervezetek­­ vonásával, a DeFOSZ, a DISZ, MNDSZ, a Földművesszövetke­­zek aktíváinak mozgósításával és a nevelőinken keresztül végzik inkájukat, hogy ők is megismer­­k a Szabad Föld terjesztési kam­­au feladatait. Vannak még olyan ilgázó parasztok, akik még min­­g nem olvasnak semmiféle újsá­g. Rákosi elvtárs nem egyszer mutatott arra­, hogy falun a fej­tés egyik legfőbb akadálya a h­adiság, a régihez való ragasz­tás. A maradiság leküzdésében mezőgazdaság új útjának, a ter­el­őszövetkezetek útjának ismer­tetében és népszerűsítésében fo­­ntos szerepe van Pártunk po­­sztpol­tikájának és ezen keresz­­t a Szabad Földnek. Vannak párt funkcionáriusaink és megszervezetek, akik lebecsülik *z­abad Föld-kampány munkáját,­­ vannak járási pártbizottságok ahol nem eléggé foglalkoznak a sabad Föld szervezésével, nem értik a tömegszervezeteket, min­­kjukban nem adják meg a kellő j. nyitást. Agitátoraink nem el­éggé maagy­arázzák meg a Szabad Föld­­ erdőségét a dolgozó parasztság­ok, hogy mit jelent számukra a Sbad Föld olvasása. Segítséget mrt a tavaszi munkákban és se­ Li őket a termelésben. Sok dol­­i­­ti paraszt van, aki jelentős né­­nytermelési vagy állattenyésztési edményeit a Szabad Föld szak­­nácsainak köszönheti. A jó gazd­álkodáshoz jó segítő társ a Sza­bd­ Föld. Rendszeresen ismerteti rendeleteket és ezzel is nagy sé­­tséget nyújt a dolgozó parasz­tnak ahhoz, hogy helyesen tudja­­nk eligazodni közigazgatási kér­ésben. Jó felvilágosító munkával kell élnünk, hogy az előfizetés inden esetben politikai meggyő­ző eredménye legyen. Éberdt János tolnanémedi tanács­nok elvtárs, aki jól végzi a Szá­rd Föld szervezési munkáját, ed­­d­ig már 12 előfizetőt szervezett be , azt mondotta, hogy addig meg un áll a szervezési munkájában, míg 30 előfizetőt nem szervez be. Kerdt elvtárs a szervezési foun­­áját úgy végzi, hogy a Szabad öld agitáció során összeköti a­ártkongresszus határozataival, a tvaszi munkák elvégzésével, magd­al viszi azokat a könyveket, me­zeket ajándékba kapott, mint a­zabad Föld levelezője, felolvasást írt és ezen keresztül megszeretteti dolgozókkal a Szabad Föld olva­­ását. K. Szabó Sándor tolnanéme­­t középparaszt vállalta, hogy a­ampány ideje alatt 10 előfizetőt tervez be. Szű­cs János tolnané­­medi középparaszt vállalta, hogy a Szabad Föld szervezési kampány deje alatt 5 dolgozó parasztot terv­ez be. A tolnanémedi Népbolt dolgozók vállalták, hogy 15 elöli ieíet szerveznek be. Dombóváron­ a DISZ-ifjak kultúr­mű­sorral ismertetik a Szabad Föld elentőségét és ezen keresztül vég­zik a szervezési munkát. Szilágyi Imre, a gynnki földművesszövetkez­­et dolgozója vállalta, hogy 25 dől $n­őt szervez be. Sugár Sándor flyönki tszcs-tag vállalta, hogy a Szabad Föld-kampány ideje alatt 30 dolgozót­ szer­vez b­e. DtI !A hmnyossagOH is, po­l da erre Kisszékely község, ahol a párttitkár elvtárs azt mondja, hogy a Szabad Föld-kampányt úgyis a tömegszervezetek viszik és nem el­lenőrzi a szervezési munkákat, nem is irányítja őket. Ahelyett, hogy párttitkár elvtár­s fölkeresné a tö­megszervezeteket és karöltve végez­nék munkájukat a Szabad Föld szervezési kampány ideje alatt. A paksi járási MNDSZ vezető még nem is ismeri a szervezési vezetőt, Sarklit, aki a JB-én dolgozik. A tömegszervezetekkel nem foglal­kozik, és elhanyagolja munkáját. Úgy látszik nem tették magukévá a Központi Vezetőség határozatait. Ha aszerint dolgozna a szervezési vezető felkeresné a tömegszerveze­teket és átbeszélné velük, a szer­vezési munkák hiányosságait és hozzáfognának a hibák kijavításá­hoz. A Szabad Föld legújabb számá­val mutassák agitátoraink, népne­velőink, hogy Pártunk paraszt­lapja hétről-hétre tájékoztatja ol­vasóit a békéért folyó harc nem­zetközi és hazai eredményeiről. Egész jövőnk és boldog életünk alapja: a tartós béke. Akkor tu­dunk jól harcolni a békéért, ha tájékozódunk a világ eseményeiről, ha ismerjük a béke táborának ere­jét, a háborús gyújtogatók gonosz­ságát. A Szabad Föld minden szá­mában közli külpolitikai összefog­lalóját az elmúlt hét legfontosabb világpolitikai eseményeiről. Hirt ad a béke legfőbb őrének, a Szov­­jetuniónak eredményeiről. A test­véri népi demokráciák életéről, az egész békeszerető emberiség harcá­ról. Most, amikor a mi népünk is arra készül, hogy aláírásával köve­telje az öt nagyhatalom békés megegyezését a tartós béke bizto­sítását, különösen fontos, hogy megmutassuk: a Szabad Föld jó útmutatónk a békéért vívott harc­ban. A jó politikai munkához a lap­ból való agitáció, a jó felkészülés, a helyi példák és érvek kidolgozá­sán kívül szükség van a szervezés­re is. Az előfizetést gyűjtő népne­velő és tömegszervezeti aktíva cso­portoknak legyen meg a kijelölt te­rületük. Legyen gondunk arra, hogy egyetlen újságot nem olvasó dolgozó parasztcsalád se marad­­­jon sem a községben, sem a tanya­világban, akit előfizető gyűjtőink meg ne látogatnának. Az előfizetés gyűjtők használják fel minden al­kalmat a Szabad Föld terjesztésé­re. A legjobb eredményt elért elő­fizetés gyűjtők ismertessék érvei­ket, tapasztalataikat a többiek előtt s ezeket minden népnevelő és tö­megszervezeti aktíva hasznosítsa. Elsősorban azokat keressük fel, akik élenjárnak a termelésben, a terménybeadásban, párttagokat, ta­nácstagokat, tömegszervezeti veze­tőket, akik még nem újság előfize­tők. Fizetésünk velük elő és ma­gyarázzuk meg a Szabad Föld irányvonalát. Példájukat használ­juk fel­­ a további agitációnál is. Pártunk parasztlapja hétről-hét­re­ tanácsokat ad a tavaszi mező­gazdasági munkák jó elvégzéséhez, minél több új előfizetőt szervezünk a Szabad Földnek, annál több dol­gozó paraszt ismeri meg és követi pártunk útmutatását, a miniszter­­tanács határozatait. Annál nagyobb eredményeket tudunk elérni a me­zőgazdasági munkák jól elvégzésé­ben a termelésben is. Mutassanak példát azok a népbe verő párttagok, tömegszervezeti aktívák, akik még nem előfizetői semmiféle újság­nak, mert ezzel is magukévé teszik Pártunk útmutatását és még ered­ményesebben h­ircetne­k a békéért Term­­elési (‘rleke­ Jden­ (árgyalják isk'Jí eléri rr<‘i lim'i n­yeil«(‘i és a liián­,vossíÍ8;«!tii Ü 74‘ III i‘ i II li « ! OI» O 7,4H ! jobb felajánlások április­i tiszteletére Termelési értekezletek­en tárgyalták meg megyénk üzemei az eddigi eredményeiket, hiányosságaikat. . Az értekezlet foglalkozott a megnö­vezéit feladatokkal és a béke megvédésénél. Majd kiértékelték a kongresszus határozatát és lekonkretizálták üzemükre. Ezek a termelési értekezletek nagyban különböztek az idáig tartóit. értekezletektől. Tartunk II. Kon­gresszusa hatalmas feladatokat állított elénk. Ezeket a feladatokat vitat­­ták meg az üzemek dolgozói. Az értekezletet nagy lelkesedéssel folytat­ják. A felajánlások meggyőződésből jöttek létre, vagyis átér­ezt­ék Rákosi elv­társ beszédét a többtermelésről. A doni Sió­vári lentiiemb­en nagy lelkesedéssel­­ zajlott le a ter­melési értekezlet. Musítz József, te­lepvezető beszédében kihangsúlyozza, hogy mennyiségi tervüket teljesítet­ték. Csak minőségileg van lemaradás. Az április 4-i felajánlás foglalkozik a minőség megjavításával, valamint a hibák kiküszöbölésével. Szélesítsék ki a munkaversenyt, az­­ eddig elért eredményeket fokozzák tovább, hogy azt a helyet érjék el, amit a furkó­­pusztai kendergyár. A telepvezető­­ beszéde után az üzemi párttitkár, Visnyei Vendel elv­társ világította meg a nemzetközi helyzet egyre fokozódó élesedését. Előadásában kihangsúlyozza, hogy az imperialisták mindent elkövetnek, hogy­ ki tudjanak robbantani egy harmadik világháborút. Nekünk, bé­keszerető népeknek meg­­ el­ akadá­lyozni ,a háború kirobbantását és súlyos csapást kell mérnünk az im­perialistákra. Ehhez elsősorban az kell, hogy munkánkban helyt álljunk és termelésünket túlteljesítsük. Az üzemi dolgozói megtették vál­lalásukat a felszabadulásunk ünnepé­re. Szabó Mária, lenszállítós felaján­lotta, hogy eddigi szálhozamát fél százalékkal növelni fogja. Kelemen Mihályné vállalta, hogy eddigi szál­hozamát 1 százalékkal növelni fogja. Horváth Anna felajánlotta, hogy szál­hozamát 1 százalékkal növeli. Varjú Mária, Both Irén szállen­osztályzók válla­ták, hogy 5 szá­zalékkal emelni fogják a gereben hozamot. A koctilós­ brgád vállalta, hogy 2 százalékkal növelni fogja minőségét A kendertörő-brigád­ felajánlotta, hogy átlagteljesítményüket 2 mázsá­val emelik. A ientörös-brigád vállal­ta, hogy átlagtejesítményüket 1 má­zsával emelik, hogy ezzel is elősegít­sék a béketábor harcát. Gyáni Nagy András, minőségi el­lenőr hozzászólásában elmondotta, hogy: — Az eddiginél nagyobb súlyt kell helyezni, az anyag tisztaságára, mert ha az anyag piszkos lesz, akkor vissza lesz adva. Továbbá ismertette, hogy a készáruban milyen idegen anyag lehet. Csatlós Mária, az üzem párttit­­kára, kommunista példamutatásá­val megtette a vállalását április 4, felszabadulásunk ünnepére. is megtartották a dolgozók termelési értekezleteiket. Ez a termelési érte­kezlet van hivatva segíteni dolgozóink hősi erőfeszítéseit. Az értekezlet is­merteti az eddigi eredményeket, hi­bákat és rávilágít azok kijavítási módjára. Berkovits telepvezető elvtárs beszé­dében rátér az eddigi eredményekre és hibákra. Továbbiakban mondja: — 1950. évi tervünket nyersfeldolgozás­ban 114 százalékban, égetésből 107 százalékban teljesítettük. Ez az ered­mény azonban nem kielégítő, mert megnövekedtek feladataink és ezek az eredmények gyengének bizonyul­nak. A mi üzemünkre is nagy feladat vár a felemelt ötéves terv­ végrehaj­tásában. Meg kell szilárdítani a mun­kafegyelmet és nem lehet egy percig sem így dolgozni, mint eddig. A mun­kafegyelem kérdését másodrendűnek tekintettük és ezért adódott elő az­ a hiba, hogy a felajánlásokat csak 16 százalékban teljesítettük. A munka­verseny kiszélesítésében is ss­­adnak hibák. Nem eléggé világosítottuk fel dolgozóinkat a munkaverseny jelen­tőségéről. Az eddiginél nagyobb súlyt fogunk fektetni a munkaverseny ki­Majd a többi dolgozó tett felaján­lást. Papp Antalné vállalta, hogy eddigi teljesítményét 10 kilóval emel­ni fogja, s a minőséget 2 százalékkal fogja javítani. Papp Antal 44 kilóval emeli eddigi teljesítését, 2 százalék minőséget javít, Árgyellán Vera 10 kilóval többet termel, mint eddig és 2 százalék minőséget javít. Czikora László 6 százalékkal emeli eddigi teljesítményét és 2 százalék minőségi­ javítást vállalt. Szabó József törő­brigádja felajánlotta, hogy napi teljesítését 3 mázsával túl­teljesíti. Müller József és Hathányi Sándor lord-brigádja napi tervüket 4 mázsá­val túlteljesítik. Diószegi Gyula és Gábor Lajos préselők vállalták, hogy átlagosan 165 százalékot teljesítenek, s ezzel ünnepük a felszabadulásunk ünnepét. szélesítésére és a minőségi termelés­re. Horváth elvtárs hozzászólásában kifejezésre juttatta, hogy a szocialista építés egyik alapja a munkaverseny és ezért kell a munkaversenyt üze­münkben is­­ kiszélesíteni, így , újabb csapást mérünk az imperialisták há­borús terveire. A hozzászólásokban a dolgozók megtették vállalásukat a felszabadu­lás ünnepére. Horváth István földkitermelő bri­gádja vállalta, hogy az eddigi ter­melésüket 10 százalékkal növelik. Pappert János brigádja felajánlotta, hogy 10 százalékkal többet termel, mint eddig. Bencze Ferenc brigádja vállalta a­ felszabadulás ünnepére, hogy eddigi termelésüket 10 száza­lékkal növelni fogják. Ezek a dolgo­zók is munkájuk túlteljesítésével ün­nepük felszabadulásunk ünnepét. Me­gyénk üzemi dolgozói megtették vál­lalásukat felszabadulásunk ünnepére, hogy munkájuk túlteljesítésével tud­juk ünnepelni ezt az­ ünnepnapot. Eze­ken az értekezleteken megtárgyalták dolgozóink a Pártkongresszus hatá­rozatait és átbeszélték a további feladatokat. \ liew/őlxideg»kuli t<>gla^árh»n lYrm­elési rifelie/lH volt :i fill kófm*z$ai liciiílcpgj­arbai* is. A gépek leálltak, a dolgozók nagy tömege a kultúrteremben gyűlt össze, hogy átbeszéljék az eddigi eredmé­nyeket és hiányosságokat. Czikora László VB-titkár a beszámolómban rátér az eddigi eredményekre, a­­ to­vábbiakban mondja: ’ A kongres­­szusi versenyben kiváló eredményeket értünk el. Ez az eredmény nem azt jelenti, hogy­­ most meg kell állnunk és határainkon pihenni, hanem, az eddigi eredményeket tovább kell fo­kozni. A munkaverseny kiszélesíté­sével és a minőségi munkában hibák adódtak elő, ami annak tudható be, hogy önteltek lettünk. Ezt a hibát ki kell javítani, s a munkafegyelmet meg kell szilárdítani. Tumpek Lajos felszólalásában fog­­l­alkozot­t a minőségi termelés kérdé­sével. A minőségi termelést eddig másodrendű kérdésnek­­­­ tekintettük. Ez komoly hiba volt, mert nekünk nemcsak a mennyiségi termelésre kell törekednünk, hanem a minőség­re is. A felajánlások­ foglalkozzanak a minőség megjavításával. Leleplezték az alkalmazottját nem fizető gyulaji ku­ókat Még mindig vannak kizsákmányoló spekulánsok, kulákok, akik egyre azon iparkodnak, hogy a dolgozó né­pet félrevezessék, kizsákmányolják. Ezt úgy akarják megvalósítani, hogy az olyan dolgozót, aki még nem látja tisztán a szocializmus­ útját, igyekez­nek befolyásolni. Ezekkel azután dol­goztatnak éhbérért, munkadíjat nem hajlandók fizetni­ Erre számos példa van megyénkben is. Példa erre a Gyulai községi eset, ahol leleplezték Baráth József ku­lá­kat. Baráth József gyulaji kulák 1949 .áprilisban felfogadja cselédnek Kéri Mihály szegény­ parasztot. Baráth Jó­zsef úgy gondolta, hogy az a szegény dolgozó majd azzal is megelégszik, amit jószántából ad neki nehéz mun­kája után Kéri Mihályt 24 hónapig dolgoz­tatta és nem fizetett neki mun­kabért. A dolgozók leleplezték és most a munkaügyi bizottság előtt vonták fe­lelősségre. Baráth József 32 holdas kulák a munkaügyi bizottság előtt ki akart bújni a fizetés alól, de a munkaügyi bizottság meghatározta, hogy a 24 hónapra járó munkadíjat rövid időn belül ki kell, hogy fizes­se a dolgozónak. A 24 hónapra járó munkadíj pénzben elszámolva. 6.384 forintot tesz ki. Ennyivel károsította még Baráth József a dolgozó Kéri Mihály­t. Dolgozó parasztságunknak még fo­kozottabban kell őrködnie, hogy le­­leplezzék a kizsákmányoló kalikákat. Elvárja dolgozó népünk, hogy Baráth József g­­ulaji kulák megkapja méltó bünteté­­­ét.

Next