Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-04-04 / 78. szám

N­K­P­L­O „Eddigi eredményeink túlteljesítésével köszönjük meg a Szovjetuniónak szabadságunkat11 Csemeink­, falvaink dolgozói beszélnek a mai nap nagy jelentőségéről Forró nyári napsütéshez hasonlóan ragyogta be országunkat 1945 áp­rilis 4, hazánk teljes felszabadulása. Véglegesen összeroppant országunk­ban a fasizmus ereje, amely a magyar dolgozó népet addig rabszolgasorban tartotta. Ez a nap a dolgozó nép új életének fényes és gyönyörű hajnala volt. A dicső szovjet katonák ezrei ontották vérüket azért, hogy ezt az „emlékezetes hajnalt" mi, magyar dolgozók megérhettük. Ez a nagy nap annyit jelent, hogy a magyar dolgozók hosszú évszázados sötétségből, a lökések elnyomásából­­ végre lélegzethez jutottak és a szabadság drága levegőjét szívhatták. .­­ szovjci luilo­ Mik ezrei áztatták Teriikkel ezt a földet, melyen mi 1945 április­a után szabad emberként, szabad országban, magunk­nak termelhettünk és építhettük a dol­gozó nép országát. Ki ne emlékezni, vissza a dicstelen múltú Horthy­­fasiszta rendszerre, amikor a dolgo­zóknak csak kötelességeik voltak, jo­gaik gyakorlása helyett pedig a csend­­őr­zutonyok működtek. A telhetetlen lökések nemcsak az ipari munká­ssá­­­­got, hanem a mezőgazdasági dolgozó­kat is a legaljasabb módon, a leg­embertelenebből kizsákmányolták. A csendörszuronyok falun is ,,odaadóan" képviselték a lökések érdekeit, biz lo­dították a parasztság korlátlan kizsák­mányolását. A rohamosan épülő szo­cializmusunkból gyűlölettel tekintünk vissza a f elszabadulás előtti időkre és a legnagyobb gyűlöletünket fejezzük ki e tő­kés rendszer iránt. A dolgozó pa­rasztság kizsákmányolása, a művelő­déstől való megfosztása ma már egy gyűlölt emlék a dolgozók körében. Hogy nézett ki nálunk a Horthy­­fasiszta rendszer? Százezrek robotol­tak a földbirtokosok mérhetetlen gaz­daságaiban, hogy biztosítani tudják maguknak a szerény betevő falatokat. Kora hajnalban —­ amikor ma még javában pihennek a dolgozók — már zörgetták az ablakokat, „ébresztő", így ment ez évről-évre és ez alól ki­vétel még a legesősebb, vagy leghide­gebb időkben sem­ volt. A saját föld­jükön dolgozó parasztok helyzete is ugyan­ilyen volt, csak azokat a falu piacái, a kulákok zsákmányolták ki. Ha volt egy-két hold földje, igásjószá­­got nem tudott tartani és kénytelen volt a kulákokhoz fordulni ,,segítség­ért’'. Segítséget­­ kapott is, de mi­lyet? Egy " napi fogatom ,,segítségért" sok esetben egész heti gyalognapszá­mot kellett adni a „kisegítőnek” . A falu dolgozóit nyúzta a földbirtokos, nyúzta a kulák, nyúzták a spekulán­sok. Mindez ellen szavukat nem emel­hették fel, mert hangjukat a csend­őrök, szuronnyal és börtönnel folytat­­ták el. Emellett a falu el volt zárva a tanulás, szórakozás, kulturális fejlő­dés minden lehetőségétől is. A tőké­sek szükségesnek tartották, hogy a parasztok ne rendelkezzenek szellemi tudással, mert különben világosan lát­ták volna helyzetüket é­s fellázadtak volna kizsákmányolóik ellen. Ilyen siralmas megnyilvánulásokat látunk, ha boldog, szabad országunkban vis­­­szatekintü­nk az 1945 április 4 előtti időkre. keresetem: meghalad­ja a 700 forintot. A­z’el­szab­adulás óta a mi­ családunk életszínvonala­ is lényegesen­­ megja­vult.’ Tudtunk venni ’ úgy kis házat is. De nemcsak a mi családunk, ha­nem minden dolgozónak az ’éle­tszín­­v­onala lényegesen­­ megnövekedett. Éppen ezért, ha kell­­ fegyverrel .• is, kész vagyok kiállni békénk megvédé­se érdekében. Szendrei Mihály vasesztergályos, szintén a javítóműhely dolgozója, így beszél a felszabadulásról Batiz Ferenc, a Szekszárdi Magasépítő Vál­lalat műszaki rajzolója. — A Szovjet Hadsereg 1945-ben szétzúzta hazánk­ban az elnyomó osztályt és kezünkbe adta a szabadságot. A szabadságunk­ért sok hős szovjet katona vére folyt, sok szovjet katona áldozta fel életét szabadságunkért. Ettől a naptól kezd­ve mondhattuk, hogy miénk az ország, magunknak építjük. Ekkor tudtuk a termelési javakat, a dolgozóink élet­színvonalának felemelkedésére fordíta­ni, így szűnt meg a kapitalista terme­lés. A Horthy-ren­dszerben minket mű­szaki rajzolókat nem sokra becsültek, nem becsülték meg munkánkat, tudá­sunkat nem is fokozhattuk tovább, az újításainkat páncélszekrénybe zárták, nehogy más üzem is tudomást szerez­zen róla és bevezesse. Ebben az idő­ben kapitalista elnyomás volt. Az ő érdekük csak a profit növelése volt, amiért, a dolgozó nép izzadt. Megváltozott a helyzet, mikor fel­szabadított a szovjet hadsereg. Dol­gozó népünk nem más profiljáért­ ter­melt, hanem a saját felemelkedéséért. Minket műszaki dolgozókul is megbe­csülnek, s nem kell elzárni újításain­kat, hanem közölhetjük a dolgozó aki egyben újító i­s, arról beszélt­, hogy 2 családja van és ezek most magasab­b iskolába járnak.­­• A múltban anyagi s,örülm­­eitjehy nem engedték volna, meg, hogy taníthas­sam őket, de most ösztöndíjat is kaptak. Eh is eredményeim­ fokozá­sával akarom viszonozni demokráci­ánknál; azt, hogy mindenben segíti­­ a dolgozókat. Arra kell törekednünk, hogy ne­ csak kapjunk, hanem, adjunk ■is. a demokráciánknak..— mondotta. néppel. Megadta Pártunk a lehetősé­get a­ továbbtanuláshoz és­ foglalkoz­tak a munkánkkal. Pártunk gondos­kodott,­ hogy tudásunkat tovább fokoz­zuk és megadta a lehetőséget a szak­mai képzés tökéletesítésére, üzemeink­ben újítófelelősöket állított és­­ azok feladatául tűzte ki, hogy kiszélesítsék újítómozgalmunkat. Ma már számtalan dolgozó újítását vettük igénybe és nagy m­egtakarítást jelentett népgaz­daságunk számára. Szakmai képzés mellett fontos a politikai felemelkedés is, a politikai képzést én a Szabad Nép­ből merítem, irányvonal számom­ra a Szabad Nép. De nemcsak magun­kat képezzük tovább, hanem a dolgo­zó tömeget is. újí­tó­ köröket szervezünk és ott világosítjuk fel­ dolgozóinkat az újítás jelentőségéről. Megbeszéljük a jó és a hiányos újításokat, segítjük őket az újítás kiszélesítésében. Ennek az eredménye, hogy a vállalatunknál sok a munkásújító.. Hogy ezt elértük, a nagy Szovjetuniónak köszönhetjük. Nekem és az egész dolgozó népnek hatalmas ünnep a felszabadulás. A Szovjetuniónak úgy köszönöm meg a felszabadulást, hogy még jobban vég­zem munkámat, és tudásommal segí­tem a dolgozó­­ társaimat. Buzi István, a Magasépítő Vál­lalat br­igádvezetője így nyilatkozik: — Hatalmas ünnep számomra a fel­­szabadulás, amely meghozta számomra a jólétet. Felszabadulás előtt kan^z voltam, apám kubikos volt és nem volt meg a­ megélhetésünk, ezért kel­lett kutakhoz kanásznak mennem. En­gem nem is úgy kezeltek, mint em­beri, állati módon bántak velem. Nem volt meg a ruházatom, az élelmezés is kevés volt, egyszóval nyomorog­tam. De gyökeresen megváltozott a helyzet a felszabadulás után, mérnem kellett a kuláknál szolgálnom, elme­­hettem olyan munkakörbe, ahol ked­vem volt, így jöttem ide a maga­ épí­tészeti szakmába..Ezt a munkakört na­gyon­ szeretem és munkám túlteljesí­tésével bizonyítom be, hogy a mun­kásosztály építő, harcos tagja va­gyok. Felszabadulásunk nagy ünnepére is vállaltuk, hogy 200 százalékban vé­gezzük el a reánk eső feladatot, vál­lalásunkat 62 százalékkal túlszárnyal­tuk és így értük el a 262 százalékos eredményt. Ezzel a teljesítésünkkel­­ akarjuk megköszönni Szovjetuniónak, hogy felszabadított bennünket. De nem állunk meg az elén eredménye­ken, hanem tovább fokozzuk és bebi­zonyítjuk a Szovjetuniónak, hogy tu­dunk élni a kapott szabadsággal. Dolgozó népünk háláját fejezi ki ezen a napon a Szovjetuniónak, hogy felszabadította hazánkat. Erre a napra a munkavállalások túlszárnyalásával készültek. Dolgozóink bebizonyítot­ták a több és jobb munkával, hogy számunkra nagy jelentőségű a sza­badság. Ezen a napon felvonulással, ünnepléssel méltatják szabadságunk ünnepét és megemlékeznek a szovjet hősi halottainkról, akik életüket,­­ál­dozták a mi szabadságunkért. Sztálin «‘Ivtrtrs bátor, hazaszerető és önfeláldozó katonáin­ak köszönhetjük, hogy ez a helyzet gyökeresen megváltozott A felszabadulás a m­unkásosztály kezébe adta a hatalmat A mai nagy ünnep alkalmával száz­ezrek tekintenek hálával és szeretet­tel a Szovjetunió és lángeszű vezére, Sztálin elvtárs felé. Százezrek látják boldog, jövőjüket, életszínvonaluk emelkedését, a­ dolgozók jogainak megszületését felszabadítónkban, dicső szovjet hadseregben,­és ezzel párhuzamosan a falusi pa­rasztság élete is gyökeresen megvál­tozott. A földet, amelyet megművelt, magáénak mondhatta és munkája gyümölcsét maga élvezhette. Szellemi tudását is korlátlan mértékben fej­leszthette a falu dolgozó parasztsága, mert ehhez minden lehetőséget bizto­sított­­ népi demokráciánk. Megszűnő­ben van a kulákuzsora is, mert a fa­lusi dolgozók a föld mellé igásállatot­­ és szerszámot is kaptak. Mindez fel­szabadulásunkhoz vezethető vissza és ■ mutatja Pártunknak a falusi paraszt­ságról való gondoskodását. Meg lett­­ arra a lehetőség, hogy elindulhattunk Pártunk vezetésével a felemelkedés­­ útján, mely egy még sokkal boldogabb­­ és gazdagabb társadalomba vezet. Ez a fiz út a szocializmus felé vezető út, a helyet felszabadítónknak példája tart megvilágítva és a Magyar Dolgozók jt­árlja vezet rajta bennünket. Ma, amikor felszabadulásunk ötö­­­diik évfordulóját ünnepeljük, a mező­­gazdasági dolgozók százezrei boldo­gan mondhatják el, hogy méltóképpen ünnepeljük meg­ ezt az évfordulót, mert a termelékenységünk fokozásá­val segítjük elő szocializmusunk fejlő­dését, amit­ a felszabadulás tett szá­munkra lehetővé. Nem lehet nemesebb tett annál, hogy előbbre segítsük azt az ügyet, amiért a szovjet katonák ezrei életüket áldozták. A lengelici Petőfi termelőszövetkezet ezt a nagy­jelentőségű évfordulót úgy ünnepli meg méltóképpen, hogy vállalta a ta­vaszi kalászosok elvetését április 4-ig, amit teljesítettek is. Ezenkívül elve­tették a­ csírázott burgonyájukat is. Budai László kertészeti munkacsa­patvezető április­i tiszteletére 150 százalékot teljesített, hogy szeretetét és háláját kellően kifejezhesse a dicső Szovjet Hadsereg iránt. Benics István csop­o­rtvezető és Lukács Mihály is vállalták az őszi vetések fel­trágyázá­sát, amit jóval a vállalt határidő előtt teljesítettek is. Károly Pál kocsis 120 százalékot, Spoltenberger Ádám kocsis 110 százalékot teljesítettek április 4 pro - iivaR7.1 muniká­­tnkná . Ugyanilyen eredményekről beszélhe­tünk csaknem minden, termelőcsoport­ban, gépállomáson, állami gazdaság­ban és községben. Minden dolgozó­­­ érzi, hogy nagyon sokkal tartozik a Szovjetuniónak, Pártunknak és a mun­kásosztálynak. Az adósság törlesztésé­­­n­­ek megnyilvánulása az­t is, ha a ter­melésben elért eredményeket tovább fokozzuk és ezzel elősegítjük szocia­lizmusunk nagyobb ütemben való épü­lését. Csurgai Ferenc, az állam­i gazda­­ságok megyei bérfelelő­se így beszélt » felszabadulásunk ünnepéről:­­ - Az tudta meg a lehetőséget arra, hogy »ni, mint egyszerű para­sztgyermeki’k, komolyabb helyekre is eljuthatunk és ha?­­/­nosíthatjuk tudásunkat. A Szov­jetunió hadseregének [UNK] köszön/tet' jl­l;, korty nálunk' demokrácia, van és Pár­tunk vezeté­sérül haladhatnál; úgy még boldoguld) jövő felé. lén úgy í? karom ezt viszonozni a...Szovjetunió­nak, hogy a dolgozók érdekeit, az eddiginél, még nagyobb mértékben t­ zma elölt­­ ártom és oda hal­oL hogy a szocialista bérezés még nagyobb mértékben kidomborodjon állami gaz­daságainkban. Oda hatok, hogy a dol­gozók munkájukért megkapják a megfelelő bért és a­­ szociális juttatá­sokat. — Csurgai Ferenc gyűlölettel beszélt a múltról: — .1 munkául; után, nem. becsülte/; meg bennünket. A második­ világháború kitörésekor civillel; a lovainkat és azt mondta az akkori ládás; bíró, hogy ..El kell tőlük­ vinni, mert van a Csurgai vak két nagy fia és ázni; eljönne­; hoz­atni, dolgozni, mi meg adunl­ neki fogatmunkát.“ A kulákokat ugyan­akkor felmentették az ilyen alul. Gyimesi István az állami gépállo­mások megyei gép­javító műhelyének, eg­yik tanulója, így nyilatkozott áp­rilis 4-ei kapcsolatban: A felsza­badulásnak köszönhetjük, hogy a munkánk után megkapjuk­ a megfe­lelő bért és a társadalom megbe­csült tagjai vagyunk. Én ezt azzal, akarom­ vi,v. tanul­ni, hogy h­dtel.jesí­t.u­ m. *o normálul. Csa­knem minden, nap 1­0 s­­ iz(dél;on. felül. telje.sitesz, iXcJzem­, mint tanulónak, a matt havi * Munkával készültek dolgozóink erre a napra a „Minket műszaki dolgozókat is megbecsülnek“ ÁPRILIS 4. SZERDA ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR: 11/1. sz. Áll. gyógyszertár.. NÉVNAP: Felszab. ü. — 11­0 JÁRÁS JELENTÉS: Várható időjárás szerda estig: Felhős idő, főként a nyugati országrészekben f’uió eső. Mérsékelt szél, az éjszakai le­­hűlés nyugaton mérséklődik. A nappali hőmérséklet kissé csökken. Várható hőmérsékleti értékek az ország terüle­tén: Szerdán reggel nyugaton 4—7, ke­leten 2—5, délben nyugaton 7—10, keleten 10—13 között. — Varga József 28 holdas mözsi kulák 181 liter tejet nem­ szolgáltatott be. Tehát a tej beszolgáltatását elsza­botálta. Ezért a járásbíróság 1 hó­napi börtönre, 600 forint pénzbüntetésre és 3 évi közügyektől való eltiltásra ítélte. — lí­j. Ivuhoiovit­s János nagyszéke­ly­ lakos, volt terménygyű­jtő, a ter­mény elszámolásánál 00 mázsa tengeri és 13 mázsa zabhiánnyal számolt el. Ezért a megyebiróság 6 hónapi börtön­re ítélte. . — Doszpod Gyulát közellátási bűn­tett és lőszer-rejtegetés miatt a járás­ bíróság 7 hónapi börtönre és 3 évi közügyek­től való eltillásra ítélte. — Mihályfi József tamási 23 holdas klilák 30 darab pipereszappant, 18 ki­logramm­ mosószappant, 1 kiló és 10 deka magyar borsot és 0 kiló kávét rej­tegetett. A rendőrség őrizetbe vette és az eljárást ellene megindít­ott­­a.. . O­svald Péter 23 holdas paksi ka­­ják 1 darab sertést engedély nélkül vágott le. A rendőrség az eljárást meg­indította ellene. lünifR Szervfizetők Itirei MNDSZ HÍRADÓ A bonyhádi Kipogyán MN’DSZ as­­szonyok m­un­katém­­­já­n hí­rt leltek a v.­­lejtés íi­k­k­e­n­t­é­s é­s a 11­y­a­g­t­a­k­a­r­é­koss­á­g terén. Vállalásaikat március 30-ra 100 százalékig tel­jesítették, amivel ko­moly eredményeket értek el. Az üze­mer­ belül 36 előfizetőt szerveztek a Nők Lapjára, mert tudják, hogy a lap mii­­ is elősegíti a termelő munkát. A­­ Szalárd Föld terjesztésére brigádot szerveztek, hogy április­­ elején kimen­jenek falura, a csok­rozó parasztság közé, hogy felvilágosítsák őket •A Sza­bad Föld tanulmányozásának jelen­ ö­­sáséról. A, I»51 AHIfl IS I Felszabadulási ünnepünkkor teljes bajnoki forduló lesz a labdarúgásban Április 4-én, szer­dán a megyei baj­nokságban szereplő csapatok bajnoki mérkőzéseket fognak játszani. Közöl­jük a játékvezetőküldést: Nagymányok —Domb, Lók. Nagymányokon. Vezeti: Dudás (Moder, Till). Decs—Sz. Me­teor Decsen, 15-kor. V.: Bencze (Hu­­rai, Benke). Sim. B1C—Fadd Simon­­tornyán, 13.30-kor. V.: Völgyesi (Ko­vács, Vi­dics). Bátaszék—Óföldvár Báta­széken, 16-kor. V.: Majoros (Ko­vács, Berta). Máza—Paks Mázán. V.: Mecseki (Jónás, Horváth), Tolna— Bonyhád­tolnán, 15-kor. Az.: Pallós (Szemző, Bittner). D. Postás—Sz. Épí­tők Dombóváron. V.: H. Halas (Klei­ber, Helle). Nagymányoki Bányász SK—Szekszárdi Építők SK 5:1 (1:0) Borús, esős időben futnak ki a csa­patok a pályára. Választásnál a nagy­­mányokiaknak kedvez a szerencse és így a szekszárdi csapat indítja el a labdát. Az első percekben a szekszár­di csapat támad és a 4. percben Vigh hosszú labdával szökteti Lehelvárit, aki otthagyja őrzőjét, elfut és a 11-es pontról nagy lövést küld kapura, amit a mányoki kapus szép védéssel kapu fölé tol. A sarokrúgást a szekszárdi csapat nem tudja értékesíteni. Óriási balszerencsével küzd a szek­szárdi csapat. Állandóan támad a csa­­­társor, de gólt nem­­ tud elérni. A 20. percben Lépőhöz kerül a labda, a 16-osról nagy lövést ereszt meg, de a labda a bal kapufán csattan. Most már szórványosan támad a mányoki csapat is de támadásaik nem jelente­nek veszélyt a szekszárdi kapura."Még mindig a szekszárdi csapat, van fölény­ben, de a csatársort nem kiséri­­ szeren­cse. A 37. percben váratlanul gólt ér el a mányoki csapat. Herr rosszul fog­ja le a labdát. A mányoki középcsa­­tárhoz kerül, aki mintegy 14 méterről gyenge lövést küld kapura. Frei későn vetődik és a labda a jobb sarokban köt ki, 1:0. A félidő végéig nem tör­ténik különösebb esemény. Fordulás után megváltozik a játék képe. Mindjárt a második­­­ percben a mányoki balszélső elfut és majdnem az alapvonalról veszélytelennek l­átszó, íveli labdát küld a kapura, Frei elne­­z­ a labdát és az a hálóba hull. 2:6 Néhány perc múlva majdnem ugyanez megismétlődik és máris 3:0 A gól ki­ssé felrázza a szekszárdi csapatot és a 1 t­i­k percben Ellerm­arin jó labdával cilul a szélen beadja kö­zépre, Lehelvári újra szélre adja és Ellermann az ötösről laposan a sarok­ba lövi a labdát, 3:1. Ezután fölénybe kerül a mányoki csapat és a szekszár­­­diak csak szórványosan támadnak. A­­ 23. percben a 16-osról nagy lövést küld kapura a mányoki középcsatár, a labda kapufára pattan és a vissza­pattanó labdát a balösszekötő közelről a hálóba vágja, 4:1. Most már végleg letört a szekszárdi csapat és aláren­delt szerepet játszik. A védelem telje­sen elkészült erejével A 31. percben a mányoki középcsatár a 16-osról kül­dött lövésével beállítja a végered­ményt, 5:1. Mányoki támadásokkal ér véget mérkőzés, bírálat. Az első félidőben határo­zott fölényt harcolt ki magának a szekszárdi csapat, és úgy látszott, hogy meglepetést csinál Ha a csatár­sort egy kis szerencse kiséri akko könnyen 2­3 gólos vezetésre tehetett volna szert a szekszárdi csapat. A második félidőben megváltozott helyzet. A három szerencsétlen gól után a védelem összerottpant és má­­nyokiak megérdemelten győztek, még ilyen arányban is. A mányoki csapat­ból a csatársor és a középhátvéd nyújtott átlagon felülit. A csapat többi része is megfelelt. A szekszárdi cs­illatból Frei gyenge napot fogott ki. A­ hátvédhajnas a második félidő 20-if­ percétől kezdve nem bírta a nagy n­yom­ást és összeroppant. Vigh és Herr elég jól játszott. A csatársor­ból Len­eiván­ játéka érdemel dicsére­tet. T­O­L­N­A­I N­A­I’ L ó I fiéi.»­­/ei lo­­/Hi. G 1 I P V­I Felel.» kiadó: K I l­ A­L­V­I­A­SZU S/erkes/tösóg é- kiadóhivatal: Szekszárdi S­échenyi­ uton 37—VI. tel.: 22-10. Pustuljika rekpén­/­t­i ri esekks/áitlhisz.:­­­GM02, Előfiz­etési díj: havi II.— forint Pécsi Szikra nyomda Pécs, Mü­nknesv Miliőr' utca 10. »*. Telefon: CO-27 A nyomdáért felel: GÁJÍDOS1. JÓZSEF. u

Next