Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-04-12 / 84. szám

A TOLNAI NAPLÓ TAPASZTALATCSERE ROVATA Az ipar példáján mezőgazdaságunk­ban is egyre több értékes újítás szü­letik meg. A termelés fokozásáért folytatott harc mezőgazdaságunk dol­­g­oz­óit is arra készteti, hogy észsze­­r:ÍMrésekkel sokszorozzák meg erejü­ket Világos, hogy ötéves tervünk a dolgozók még nagyobb fokú jólété­nek megvalósítását fogja eredményez­ni és ötéves, tervünk sikere által még erősebb bástya leszünk a­ béke front­ján. Ugyanakkor világos a dolgozók e­lőtt az is, hogy nem várhatjuk ölbe­tett kézzé­ az­­ eredményeket, hanem azért meg kell küzdenünk. Ez a tu­dat már lelkesebb munkát váltott ki a dolgozókból. Megváltozott lényege­sen a dolgozóknak a munkához való viszonya is. Meglátszik a dolgozók munkáján, hogy a szerszámokat ma­gukénak érzik, mert úgy kezelik és tudják, hogy munkájuk gyümölcse el­sősorban a saját, majd pedig a többi dolgozók szükségletét elégíti ki. Pártunk útmutatása alapján meg­tanultuk a Szovjetunió példájából, hogy a dolgozók fizikai erejét ész­szerű újításokkal meg lehet kímélni a legnehezebb munkától is. A szovjet sztahanovisták eljöttek hozzánk is és átadták tapaszta­lataikat, hogy mi is minél nagyobb lépések­kel haladhassunk a szocializmus felé, minél nagyobb ütemben építhessük a dolgozók országát. Megyénk állami gazdaságai közül a tolnaszigeti állami gazdaságban is hatalmas újítási mozgalom fejlődött­­ ki. Újításaikkal hatalmas pénzössze­geket takarítanak meg népgazdasá­gunknak. Az újításoknál kidomboro­dott az is, hogy a nagyobb eredmé­nyek elérése érdekében a szellemi és a fizikai dolgozóknak eggyé kell vál­ni. Az egyik benyújtott újítási ja­vasat a következőképpen szól: “ Megdöbbenve és aggódva néz­tük, hogy nap-nap után tömegével hordják az illetőből azokat az elhul­lott malacokat, melyek az agyon­­nyomás áldozatai lettek. Megoldást kellett találni, hogy országos viszony­­­ukban ezeket milliós értékeket nép­gazdaságunk számára megmentsük. Az agyonnyomások mindig a kutrica fa­lai mellett történtek, mert a sertés hosszú gerincét a kutrica falához tá­masztva szeret feküdni. A pár órás és egy-két­ napos malacok még ne­hezen mozognak és így a nagytestű anya alól nem tudnak elmenekülni. A malacok így minden visítás nélkül estek áldozatul az agyonnyomásnak. Az ellető dolgozók is csak akkor vették észre, amikor már elpusztult. A mentési megoldást sikerült megtalálnunk. Egy kutricabetétet szerkesztettünk, melyeket a nagytestű, sok malacos és ideges­­ kocákhoz állítottunk be. Az eredmény 100 százalékos volt. A statisztikai adatok és az ellető dolgo­zók megállapítása alapján, ha csak 80 százalékos eredményt is veszünk alapul, egyedül a tol­naszigeti állami gazdaságban mint­egy 288.000 forint évi megtaka­rítást, illetve több jövedelmet jelent. Ha ezeknek a kulcúcabetéteknek az alkalmazását országos viszonylatban is bevezetik, többmilliós megtakarí­tást lehet elérni, ami nagyban elő­segíti életszínvonalunk emelkedését és erősíti a béketábort. Kérjük az újítási bizottságot, hogy amennyiben a fenti újítást elfogadja, hasson oda, hogy a következő elle­­tésre gazdaságunk legalább egy elle­tőbe 72 darab betétet állítson be és annak költségeit a gazdaság vezető­sége a második pénzügyi tervbe állít­sa be. Egy betét előállítási költsége anyaggal és munkadíjjal együtt 147 fo­rint. Morvai Márton Csírzó Antal ellető dolgozó technikus Megyei értekezleten tárgyalták meg az eredményeket és hiányosságokat a gépállomások mezőgazdászai Megyénk gépállomásainak mező­gazdászai értekezleten vitatták meg eddigi eredményeiket és hiányossá­gaikat. Szűcs Lajos elvtárs vezető me­­zőgazdász beszámolójában ismertette azokat a feladatokat, melyeket a gép­áll­omások mezőgazdászainak meg kell valósítaniuk a tavaszi munkák sikeres elvégzése és a termelőszövet­kezeti csoportok fejlesztése érdeké­ben. Beszédében rámutatott a négyzet te*s kukorica vetés előnyeire és a gyapot talaj előkészítésének fontossá­gára. Szűcs elvtárs beszámolójához több hozzászólás volt, amelyek rámutattak a gépállomásokon megmutatkozó hiá­nyosságokra. A hozzászólásokból ki­tűnik, hogy egyes járási agronómu­­sok parancsoló magatartást tanúsíta­nak és azzal hencegnek, hogy a gép­állomások mezőgazdászai alájuk van­nak rendelve és csak a­z ő parancsai­kat hajthatják végre. Ezt mutatja a paksi járáson Tóth agronómus maga­tartása is. A nagydorogi gépállomás főgépésze pedig arra használja a gép­­állomás motorkerékpárját, hogy este hazamen­jen rajta, a lakására, reggel pedig a gépállomásra. De nem haj­landó rajta elmenni ellenőrizni a ha­tárban dolgozó népek munkáját. Több helyen előfordul az is, hogy a gépállomások dolgozói nem tartják be a két műszakot és az ellenőrzés sem nyilvánul meg, kellően, ami a ta­vaszi munkálatok időbeni elvégzését akadályozza. Előfordul az is, hogy a szerelők sem tartják be a műszakot és csak 8 órát dolgoznak, ami az erő­gépek javításának a rovására megy és akadályozza a tavaszi munkák sike­res befejezését, mint ez megtörtént a bonyhádi gépállomáson is. Ezenkívül egyéb hibák is felmerültek gépállomá­sainkon. Mint azt a tolnai gépállo­más példája is mutatja, ahol az egyik traktorvezető 2 kanna petróleumot du­gott el, a raktáros pedig 20 kilo­grammba számol 1 kanna BB-olajat, ami valóságban csak 15 kilogramm­nak felel meg.­­ Ez a különbözet fennáll a petróleumk­iadásnál is — mondotta Arany István, a tolnai gép­állomás mezőgazdásza. Az értekezlet határozati javaslatot is hozott a tavaszi munkák sikeres el­végzésének, a termelőszövetkezetek megerősítésének, az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok munka­megszervezésének és a­ gyapot ter­mesztésének sikere érdekében. Ezek a határozatok azonban csak akkor l­esznek eredményesek, ha üzemi­­ párt­­szervezeteink méltó helytállással vég­zik munkájukat és a gépállomásokon eddig felmerült hibákat nem engedik megismétlődni. I SZABAD IFJÚSÁG FILMSZÍNHÁZ SZEKSZÁRY, KAY­TLI­ 4. TELEFON: 22-33. Április 12, 13, csütörtök, péntek Este 6-kor háború után 88 Film­es szovjet emberek lelkes küzdelméről a hazáért és a szocialista jövőért, l.­­Iondítsok: hétköznap 6­— 8. v, s­ír- és ünnepnap 4—6—8 kői Sí­r Pénztár: hétköznap 4-től, 1 vasárnap 2-től.4 Akciós jegy­ek érvényesek! B Márciusban 447 tolna megyei dolgozó végzett elsősegélynyújtó t­an­folyamot Az egész országból, így Tolna me­gyéből is, küldünk dolgozókat az or­szágos Vöröskereszt értekezletre. Nem árt, ha még az értekezlet előtt és az értekezlet után is foglalkozunk a Vö­­röskereszt nagyjelentőségű kérdésé­vel, így felté­len meg kell említeni, hogy mi a különbség a múlt és a jelen Vöröskereszt között. A Vörös­­kereszt a múltban az uralkodó osz­tály, és a közvetlen hozzátartozó egyének kisajátított szervezete volt. Tevékenykedésük abból állt, hogy időnként jótékony célú gyűjtéseket rendeztek, azután összeültek és meg­tárgyalták, hogy a gyűjteményt ho­gyan lehetne jobban elherdálni. A múlt Vöröskereszt-vezetők funk­ciós családról családra maradt. Néz­zük meg a mai Vöröskeresztet. A fel­­szabadulás óta, a Vöröskereszt sze­repe megváltozott és napról-napra nőtt. Szervezetünkbe széles dolgozó tömegeket vontunk be. A központi irányítást a dolgozó tömegek vég­zik. Jelszavunk mindent megmozdíta­ni a nép egészség­védelme érdekében. Ma már nincs olyan ember, aki ne tudná, hogy mi a Vöröskereszt. Ál­landóan képezzük dolgozóinkat, első­­segély­nyújtó és népegészségöri tan­folyamokon, hogy munkahelyükön, esetleges bal­eset következtében mun­katársaikat elsősegélynyújtásban ré­szesítsék. Március hónapban Tolna megyében 447 dolgozó részesült első­segélynyújtó tanfolyamban és 224 népegészségört tanfolyamot végzett. — 9­10.000 dolgozó vett részt az idő­szerű egészségügyi előadáson. Még nagyon sokáig lehetne sorolni azokat a népegészségvédelem érdekében meg­valósított eredményeket, melyeket a Vöröskereszt az orvosokkal egyetem­ben az ország egész területén elért. A Vöröskereszt tömegszervezet. Cé­lunk az, a legszélesebb dolgozó töm­e­geket bekapcsolni egészségvédelmi szervezetünkbe. Harcolunk a babona­­ lilén- Harcolunk minden ellen, ami dolgozóink egészségét veszélyezteti (G­rník Iahim Vöröskereszt megyei titkár. NAPLÓ ÁPRILIS 12. CSÜTÖRTÖK ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR: 11/1. sz. Áll. gyógyszertár.. NÉVNAP: Gyula. — IDŐ­JÁRÁSJELENTÉS: Várható időjárás csütörtök estig. Újabb f­elhőátvonulások, többféle eső, mérsékelt, időnként élénkebb nyugati, északnyugati szél. A hőmérséklet to­vább csökken. Várható hőmérsékleti értékek az ország területére csütörtö­kön reggel: nyugaton 1—3, keleten 3—6, délben 10—13 fok között. — Ónodi Márton szakályi lakos 1.300 liter bort vásárolt, hogy majd feketén kiméri. Ezért a megyebíróság­­ 3 hónapi börtönre, felfüggesztéssel és 100 forint pénzbüntetésre ítélte. —. Herendi Lajos felső minői­­g,kos, volt földműves szövetkeze­ti kocsma felelőse 3.461 forintot sikkasztott. A megyebíróság sikkasztásért 6 hónapi börtönre és 2 évi közügyektől , való eltiltásra ítélte. Tömegszervezetek hírei MNDSZ HÍRADÓ: Megyénk területén április 7-én több községi MNDSZ-szervezetben tartották meg a hőnevelő is­kolát, melyen 70 százalékban vettek részt a nőn­evelők. A nőnevelők nagy lelkesedéssel fogad­ták az iskolán elhangzó békeív aláírás­­gyűjtés kérdését és munkafelajánláso­kat tettek május 1-re. Mözs és Vár­domb községekben az MNDSZ tagjai vállalták, hogy minden MNDSZ-tag egy kívülálló asszonytársát fogja be­szervezni az MXDSZ-szervezetbe. Gyünkön 21 kisgyülés megszervezését vállalták az MNDSZ asszonyok, ame­lyen több mint S0 százalékban vettek részt a dolgozók. Az MNDSZ asszo­nyok megyénk több községeiben a kisgyű­lésekét­, színessé tették azzal, hogy kult­úrműsorral készültek a­ kis­gyűl­és megkezdésére. Ezáltal még kö­ze­lebb vonták a dolgozó parasztságot a béketáborhoz. Ez megmutatkozik Pakson, Madocsán és Mözs községek­­ben­ is, úgy mint a többi községben. Ahol a dolgozók mindig nagyobb számmal jelentek meg a kisgyűlése­ken, hogy egymás között megvitassák azt, hogy mi jelent a dolgozók szá­mára az a 800 milliós béketábor, ame­lyet a nagy Szovj­et­­unió vezet, és hogy mit jelent a dolgozók számára az idő előtti mezőgazdasági munka elvégzése. Ismét nagy nyeremények a TOTÓ-ban! forintot nyert ■ tirten a 12 találatos lippszelveny ()fő ügyben felvilágosítást adnak z Országos Takarékpénztár fiókjai. 1991 APMUS 11 Do­gozó népüink ökle könyörtelenül lesújt a háborús uszitúkat támogató szabotáló kulákokra Dolgozó parasztságunk minden ere­je­ a tavaszi munkák sikeres elvégzé­sére ’ összpontosítja, 'mér' tu­dja, hogy az idejében elvetett­­ tavasziak biztosít­­­ják a magasabb termést. Ez saját jobblétük mellett az egés­z dolgozó nép jóllétét biztosítja és népgazdaságunk felemelt elé­rés­i érv­éne­k sikeres befe­jezését­­ segíti elő. Am­íig dolgozó­ né­pünk a több termeléssel a béketábort­ erősíti, a szocializmust építi, addig a kólák állandó­ szabotál­ással és egyéb módon igyekszik gátolni az eredmé­nyeket. Minden alkalimat­ megragad, amivel ártani tuld népi demokráciánk fejlődésének.. Ezt bizonyítja Szabó P. József döb­­röközi 31 holdas kulák is, aki 8 zsák lisztet vont el a közfo­­­gyasztásból. Vörös Mihály 26 holdas naki kutak 8 mázsa kenyérgabonát és 4 mázsa ta­kar­mári­ngab­onát rejtett el. Hasonló gaztettet vitt­ véghez Túri János 35 holdas szakosz kulák is, aki szintén bebizonyította, hogy milyen halálos el­lensége­­ fejlődésünknek. A közeliül áré­tól elvont 6 mázsa kukoricát és 485 kilogramm burgonyát. Spekulációjuk nem sikerült, mert Pártunk ébersége leleplezte aljas cselekedeteiket. Dolgo­­zó népünk ökle lesújtott rájuk és mindhárom kulák megkapta méltó bün­tetését. Vörös Mihályt 6 hónapi börtönre és 2.500 forint pénzbüntetésre, két társát ugyancsak­­ 6 hónapi börtön­­re és 1.500 forint fejenkénti bün­­d­ésre ítélt­ék. is Építők­ nyerték az ebő­rixekszárdi rangadót Építők—Meteor 2:1 (0:0) 1,200 néző, Edzőpálya. Vezette: Dudás. Az első hazai rangadó és a szép tavaszi idő nagy tömegeket von­zott a stadion edzőpályájára. A mér­kőzés előtt ünnepség zajlott le, mely­nek keretében a Meteor virágcsokrot, az Építők pedig emléktárgyat adott át ellenfelének. Ezután a játékosok a közönség közé mentek és ,,Légy harcos híve a békének“ feliratú vö­rös szekfűvel ékesített névjegyet osz­tottak ki. Pontban 4 órakor indult a játék. Hamarosan kitűnt, hogy egyik csapat sem fogott ki valami jó napot. A csa­társorok el-eltimedeztek a jó védel­mek mellett, így egyik csapat sem tudott tartós fölényt kiharcolni. A Meteor 7 sarokrúgást rúgott egymás után, de egyiket sem tudták kihasz­nálni. Az Építők Lehelvári révén ve­szélyeztetett, de elfutásait nem kísér­te szerencse. A 39. percben akadt az első valamirevaló lövés. Nagy lab­dája csak hajszállal csúszott az Épí­tők kapuja fölé. A félidő utolsó per­ceiben a Meteor rohamoz. Lendvai elfut és Erei csak merész belevető­­déssel ment. A 44. percben Jenővári távoli lövése a jobb felső sarokra tart, de Frei résen van.­­­­ A második félidő élénk Építők tá­madásokkal kezdődik. Látszik, hogy az Építők döntést akar kicsikarni. A vezető gól mégis csak szerencsés kö­rülmények között születik meg a 16. percben. Fridrich rosszul találja el a labdát,­" az a Meteor kapuja* előtt el­suhanna, de­ a befutó Korsós a háló­ba fejeli, 1:0. A 35. percben Lépő előtt nyílik nagy helyzet, de hatal­mas bombája a felső lécről­­ jön vissza. Egy perc múlva azonban ismét a Meteor hálójában a labda. Lépő a 16-osról a jobb felső sarokba lő, 2:0. A Meteor nem adja fel a harcot, Váradi a 42. percben átverekszi ma­gát a védőkön és a kapus mellett a háló közepébe küldi a labdát. 2:1. Utána már érdemleges esemény nem is történik. Az utolsó negyedórától eltekintve a játék nagyon alacsony színvonalú volt. Inkább csapkodás folyt, mint játék. Mindkét csapat védelme ki­tett magáért, a csatársorok annál vér­szegényebb teljesítményt nyújtottak. Az Építők valamivel jobb volt és kü­lönösen az utolsó negyedórában játszott jobb futballt, így győzelme megérdemeltnek mondható. Ezeit nem tették próbára a Meteor csatárok. A közvetlen védelem jól működött, talán Fehér volt egy ár­nyalattal gyengébb a szokottnál. A fe­dezetek közül Herr volt a jobbik. A csatársor ebben az összeállítás­ban sem mutatott sokat. Csak Lépő dicsérhető. Horváth a gólokon kívül nem igen kapott lövést. A két szélsőhátvéd fe­lülmúlta az Építők hasonló csapat­részét és Hermann személyében ta­láljuk meg a mezőny legjobb embe­rét. Korsós I. feljövőben van, Simon, bár csak most játszotta harmadik meccsét, Cziráky ellenében is dereka­san megállta a helyét. A Meteor csa­társora is gólképtelen volt. Major és a jobbszárny mutatott valamit a me­zőnyben, azonban minden átütő erő nélkül. A mérkőzés után mindkét csapat játékosai érmet kaptak, melyet a Városi Tanács VB ajánlott fel úg y Ma­­gyar­-Szovjet Barát-sász Hónapja alkal­mából. Formabanyatlás a nagymányoki csapatban Nagymányok—D. Postás 7:2 (4:2) . Vezette: Pallos, 1200 néző. Derűs, tavaszi koradóliitán 4 tartalékkal állt ki a bányászcsapat, amely eddig a megyei bajnokság 1. helyét szilárdan tartotta. Az első percekben már így is jó támadást­ indít el a hazai együt­tes, de Pál­fi közelről mell­re lő. A 3. percben Fazekas beadását Terjéki kö­zelről a hálóba vágja. 1:0. A D. Pos­tás védelme szilárdan állja a további ostromot és jó labdákat ad a csatár­sornak, de az a kínálkozó lehetősé­geket nem tudja értékesíteni. A 9. percben Miske fejesét Csizmadia fel­es­­legesen kézzel fogja meg és a bünte­tőt Fazekas értékesíti. 2:0. Ezután fel­jön a dombóvári csapat. A 15. perc­ben­ Takács beadását Varga értéke­síti. 2:1. A 20. percben egyenlít a Postás, Kiss lefut és közelről egyenlít. Ezután a bányászcsapat erőteljes tá­­mad­ásokat indít és a 30. percben We­ber megszerzi a vezetést. 3:2. A 36. percben Pálfi kereszt­labdájával Faze­kas elfut és az ellenkező felső sarok­ba nagy gólt ragaszt- 4:2. A II. félidő elején a Postás támad, de hamarosan átveszi a bányászcsa­pa­t­ a mérkőzés irányítását. Eredmény mégis csak a 16. percben születik, amikor a megítélt bümf­előnígást Faze­­kas védhet ellenül küldi a­ hálóba. Ez­után csak a 40. percben esik újabb gólt, amikor Pálfi jó helyzetből meg­találja a rést, 6:2. Az utolsó gólt a 44. percben Terjéki lövi. A m­ányoki­ csapat az utóbbi hetek­­­ben visszaesett. Különösen áll ez a védelemre, de a csatársor a sok gól ellenére sem el­égí lett ki, kivéve a balszárnyat, mely a csapat lendítőke­­reke. A Postás csatársor v­iszont gyengébb, mint a védelme, a labdát nem tudja tartani és a védelem, a reá nehezedő nyomás alatt aztán csak összeroppan. Jók voltak: Fazekas, Wéber, illetve Bánhelyi, Tobak. KAJDACS—KALAZNÓ 5:1 (0:1) Kalaznó, Járási bajnokság. Mindkét csapat, erős iramban kezdett, de gólt csak a hazaiak értek el. A vezetést a II. félidő 25. percéig tart­ották, majd a vendégek szebbnél-szebb támadásoi­kat indítottak el és sorban öt gólt ér­tek el. Kertész kalaznói játékos igen s­­ó ovi sz­é­v­íid­ei i­ül viselkedett. Gól­l övék: Székely 2, Vaczula 2, Földi, illetve Nagy. JÓSLATAINK A VASÁRNAPI TOTO KA Miskollei 1 idl-ík - 1hl. Pus!ú5: 2. N.—­­Mis­kidi i 1­ un véd- Bp.TokomiO tiV: 1. 2. — ea­jótö/entinéleriBall v.íisz—ha-riPcda jó-rns: 1.1. Pécsi Bl ISI:I­­ ll.-i [UNK]si M.DINAMO:A Bor­a riak.jobbfonnaInni viinnak, ju­m­b ered V|1CM \ eklT is cTickek deti a znirangadó­kini­c i t­e nemleh­et tekint?ítél lenin, 1, 2. —tambáli­ uilián;- ász—Na^­ Kimnizsin Szik­­ra: l.l.Knndói Put;1 1 Hsz-CsilkiHioO 1­­ •TUS 1oboKÓ:A I­1L111 V;ÍSze.saput fc-i jövőben van. ül ljuhi ju­blinal, látszik.1 . .N. -G'­őri V­iriis mÖlüH —Pápai i ti lós 1.obojrá:•2. x. -G­­alati ni lók--SzóIllők i1jik­ömök­-2. 1. —' ' , MÁVAG-­­ealei-i1.okonudiv: 1. 1 K­i­a­i,isi Sík­í y.ir—r> i>.Szikra:i. X. -Óbudai építők—­­ .ioi OTk2. 1. -- Szik­r * O:i/iiiú' i [UNK]k— k­iil i 7.SITend túlel.: 1. 2.— Pol mi­­ rkiizcsok: k'l*. ipit#III [UNK]k | fi I mos: 2. x. INT A,ón i alelett' Bau vasz- 1VlM 1 11knmnO­v: A\ (ISII tiOl Sil | K . ilf: a11 Mit-kill i>.1.2"vol.b jái­kevotIsi [UNK]|> visel leikosi-bb.k...-meny !bányász­l’Saput ínt-pept-lesiesi n­ál!iat.2.­­.... Naszo­k;iilizsai1 okomoi iv—Tataini avai r.puok: 1, T ÓLMAI N­A­V 1 Ö Felelős szerkesztő: OVI­P­A I. Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ Szerkesztőség telefonszám­ia: 22­10 Kiadólim­­iiíit telefon­/.ini.v 20­10 Post« let­a­r#k pénztári CsokkcsyAinlfisz.: 2S9-101L Előfizetési díj: havi tt.— forint __ Pécsi Szikra nyomda Pécs. Munkácsy Mikit v­ uica 10 **. Irdemnii: * A tivnindáért felel: OAROOSI JO/­SRK.

Next