Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-04-30 / 100. szám

m­m^f VIE 4 € PROLE ! ÍRJ AZ EGYESÜLJETEK! ! L Éljen május 1 — a munkásosztály, a békéért harcoló népek nemzetközi seregszemléje! ! Vili. ÉVFOLYAM, 10«. SZÁMARA 50 FILLÉR HÉTFŐ, 1951 ÁPRILIS :10 HETEDIK SZABAD VIÁ.N­­S I írta: Király László, az MDP Tolnamegyei Pártbizottságának titkára A mai május 1.nek különös je­lentőséget kölcsönöz az a hősi erő­feszítés, melyet a világ dolgozói ki­fejtenek a béke megvédése érdeké­­ben. Minden jel arra mutat, hogy a mostani május 1 hatalmas tünte­tés lesz a béke és a munkás-nem­­zetköziség mellett. Pekingtől—New­­ yorkig, Északtól—Délig. A harc, a munka, a proletár nem­zetköziség nagy ünnepén százmil­liók merítenek új erőt a békéért folytatott harchoz, őszintén örülünk, hogy mi magyar békeharcosok, kommunisták és pár­­tonkívüliek, munkások és dolgozó parasztok, nők és fiatalok egysége­sebben mint valaha az ünneplők kö­zött is a felszabadultak nagy csa­ládjába tartozunk. Ez a tény, ugyanakkor fokozott felelősséggel is jár számunkra. Helytállást a ter­­melésben, szocializmust építő ha­zánk erősítésében, kötelezettségeink maradéktalan teljesítésében, békénk biztosítéka, néphadseregünk fejlesz­tése terén. . A felszabadult népek, köztük ha­­zánk minden hű fia, újra a kimond­hatatlan hűség és hála érzésével köszönti a mai napon elsőnek a felszabadítót, a béke és emberi ha­ladás legfőbb őrét, százmilliók re­ménységét a Szovjetuniót és Sztá­lin elvtársat. A kommunizmust dia­dalm­asan építő szovjet emberek példája füt és lelkesít bennünket új munkahőstettekre, az elnyomott népeket szabadságuk kivívására. Ha a­z amerikai imperialisták és csatlósaiknak nem sikerült kirob­bantani egy új világháborút, mely­nek előkészítésén lázasan mester­kednek, az mindenek előtt a mi ol­dalunkon lévő hatalmas erőnek kö­­­szönhető. A béke védelme szem­pontjából a legfőbb erő, a legna­gyobb biztosíték, a Szovjetunió le­győzhetetlen ereje, az a hozzájá­rulás a béke nagy ügyéhez, melyet a szovjet emberek adnak nap,mint nap. A napokban tette közzé a Szovjetunió Állami Tervbizottsága a háború utáni 5 éves terv megvaló­sításának mindenkit lenyűgöző számadatait, amely a kitűzött fel­adatok túlteljesítését tükrözi. A szovjet ipar össztermelése 1950- ben 73 százalékkal múlta felül az 1940-es utolsó békeév ipari termelé­­sét. Új gépcsodák, gépóriások szá­zait állították a termelés szolgála­tába, melyeknek a kommunizmus gigászi építkezéseiben — kujbisevi erőmű, türkmén főcsatorna — rendkívüli szerepük van­ Többszáz ezer traktort, kombájnt és a legkü­­lönfélébb mezőgazdasági gépeket kapott a szovjet mezőgazdaság, a kolhozparasztok. A baráti szovjet népek segítsé­gével kimagasló eredményeket ér­nek el a népi demokráciák orszá­gai, a Német Demokratikus Köz­társaság — köztük hazánk —, akik 5, illetve 6 éves terveik megvalósí­­tásával építik a szocializmust. Gyorsan fejlődik a Kínai Népköz­­társaság is, mely ugyancsak a Szov­­jetunió segítségével és példája nyo­mán rázta le magáról az imperia­lista és sok évszázados embertelen földesúri rabság bilincseit. Lelkesít bennünket és lelkese­dünk az épülő kujbisevi és Sztálin­­grádi erőműveknek, Nova-Huta és Dimitrovgrád új gyárainak, a Du­nai Vasműnek és a Duna-Fekete­­tengeri csatornának egyaránt. Összegezve: amíg nálunk a béke­tábor országaira a soha nem ta­pasztalt építkezés, a dolgozók jó­­léte a kulturális és gazdasági felvi­rágozás a jellemző, addig az im­perialista elnyomás alatt gyötrődő országokban féktelen fegyverkezés, munkanélküliség, a dolgozók elnyo­morodása és kizsákmányolása megy végbe. Nem túlozzuk el a dolgot, ha józanul megállapítjuk, hogy erősek vagyunk. De ugyanakkor mélységes hibát követnénk el, ha erőink és iga­zunk, sikereink tudatában elbíz­nánk magunkat, megpihennénk ha­tárainkon, nem kettőznénk meg éberségünket, nem tennénk meg minden tőlünk telhetőt, a béke még eredményesebb védelméért. Éppen, mert erősek vagyunk, a kommunisták, a munkásosztály fe­lelőssége ma jóval nagyobb, mint eddig, bármikor. Ezért van a béke védelme szempontjából felbecsül­hetetlen jelentősége annak a világot átfogó békemozgalomnak, melynek élén ott menetel a Szovjetunió, amely mozgalom hatékony eszköz a népek kezében, az új háború elleni küzdelemben. Ha szerte a világon újabb tíz és százmilliókat vonunk be ebbe a küzdelembe, ki tudjuk csavarni a háborús gyújtogatók ke­zéből a háború tűzcsóváját. „A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitar­­tanak mellette" — mondotta Sztá­lin elvtárs legutóbbi nyilatkozatá­ban és hozzátette — azért a szé­leskörű békekampánynak, amely eszköz a háborús uszítók bűnös mesterkedéseinek leleplezésére, ma elsőrendű jelentősége van.'4 A népek megfogadják Sztálin elv­társ tanácsait, valóban egyre in­kább kezükbe veszik a béke meg­őrzésének ügyét. Az új aláírási mozgalom, mely a Békevilágtanács berlini ülésén hozott határozat mel­letti kiállásra szólítja fel a világ dolgozóit, osztatlan lelkesedésre és visszhangra talált a néptömegek kö­zött. — Az öt nagyhatalom kössön békeegyezményt — követelő alá­írás­gyűjtés máris olyan tömegeket mozgósított, mely jóval felülmúlja a stockholmi nyilatkozat aláíróinak hatalmas táborát. Népünk megbonthatatlan, egység­ben, törhetetlen akarással zárkózik fel Pártunk és Rákosi elvtárs mö­gött és vesz részt ebben a küzde­lemben. Joggal mondotta népünk szeretett vezére Rákosi elvtárs, Pár­tunk II. Kongresszusán, hogy „Lan­kadatlanul, hűen, erőnket nem kí­mélve küzdünk tovább a béke front­ján s mindenütt ott leszünk, ahol a béke nagy ügyéért küzdeni és ál­dozni kell." Felmerül a kérdés, hogy mi ma­gyar dolgozók, tolnamegyei béke­harcosok mit tegyünk, hogy még­­inkább helytállhassunk a békefront ránkbízott szakaszán. Hogy hűen a proletár nemzetköziség nagysze­rű eszméihez, eredményeink gyara­pításával, az eddigieknél is nagyobb részt vállaljunk a harcból. Pártunk II. Kongresszusán Rá­kosi elvtárs nemcsak a kommunis­ták, de egész népünk számára meg­szabta a feladatokat hosszú eszten­­dőkre. A kongresszus határozatai­nak végrehajtására kell mozgósíta­nunk­­ egész népünket. Szocialista építésünk meggyorsításával vála­szolunk a háborús gyúj­tőgátaknak, az amerikai imperialistáknak és csatlósaiknak. Ezt kell megfogad­nunk május 1-én, a proletár nem­zetköziség ünnepén. Minden új siker, melyet hazánk erősítésére, a szocialista építés, vagy a békemozgalom terén elé­rünk, hozzájárulás a béketábor erősödéséhez. Az imperialisták el­leni harchoz, a kenyérért, függet­lenségükért küzdő nőnek harcához. Segíti a hős koreai és más gyarmati népek, a francia, olasz, német, spanyol munkásosztály,, a legvére­sebb fasiszta elnyomás alatt síny­lődő jugoszláv hazafiak elszánt küzdelmét, melyet elnyomóik ellen folytatnak. A kongresszusi hatá­rozatok végrehajtása ugyanakkor súlyos csapás az imperialistákra és segédcsapataikra, a­z áruló jobbol­dali szociáldemokratákra és a hó­hér Titorbandára, nem utolsó sor­ban pedig a béke hazai ellenségeire, a kulákokra stb. Népünk, ezen belül megyénk dol­gozói is munkával készültek május 1-re. Nincs megyénknek üzeme, ahol ne tettek volna ír­­unkafel­ajánlást május 1.e tiszteletére. Párosver­­senyben ,,vetélkednek­" egymással üzemeink, hogy melyik ér el legki­magaslóbb eredményt a terv telje­sítése, a takarékosság, a termelé­kenység emelése, a selejt elleni harcban. Üzemeink dolgozói, nem­csak teljesítették vállalásaikat, de azt többségükben egy héttel ezelőtt túlteljesítették. A Bonyhádi Zo­máncgyár, a Simontornyai Bőrgyár, a Dunaföldvári Betonútépítő, a Bonyhádi Cipőgyár több, mint egy héttel előbb teljesítették a válla­lást, azóta pedig újabb felajánláso­kat tettek. A műhelyek, brigádok, és egyének tömeges versenye még éppen az utolsó héten robbant ki, így érte el Szekeres Ferenc brigád­ja is április 27-re a dombóvári talp­ratelitőben a brigád május 1-re tett vállalásának 243%-os teljesítését. De lehetne az új munkahőstetteket vég nélkül sorolni, amire nincs mód e cikk keretében. Május 1-re való készülődés a mezőgazdaság fölött sem ment el nyomtalanul. Dolgozó parasztsá­gunkat is magával ragadta a ver­senymozgalom és minden jel arra mutat, hogy a néhány héttel ezelőtt elterjedt jelszó — május 1-re minden talpalatnyi földet elvetünk a gyakorlatban valóra válik. A mezőgazdaságban is csak úgy, mint az iparban, üzemben és falun azért értünk el kiemelkedő eredménye­ket, mert a munkában élenjárnak és példát mutatnak a kommunisták, a dolgozók legjobbjai. Örvendetes az a tény, hogy a ve­tési kampányban messze az egyéni dolgozó parasztok előtt jártak a szocializmus fiatal hajtásai, erősö­dő, termelőszövetkezeti csoportja­ink. A tszcs-re az a jellemző, hogy május 1-e előtti napokban nem csak a vetéssel végeztek — lenge­lici ,,Petőfi“', zsaki „Út a szocializ­mus felé"1 és még egy sor ma,­, tszcs, akik április 21.re elvetették,­­ ha­nem már elkezdték a cukorrépa ka­pálását is. Habár az állami gazdaságoknál a kezdeti időkben elmaradás volt tapasztalható, az utóbbi két héten szépen előrehaladtak a munkával és minden remény megvan arra, hogy május 1-re befejezik a vetést. Gépállomásaink sem végeztek rossz munkát. Különösen kiemelkedik a dalmandi gépállomás, akik április 27-én jelentették táviratban Rákosi elvtársnak, hogy tavaszi idényter­vüket 104%-ra teljesítették, és egy­ben vállalták, hogy eredményüket 120%-ra fokozzák május 1-ig. Külön ki kell térni megyénk egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztságára, akik soha nem tapasz­talt lelkesedéssel és sikerrel végez­­ték a vetési munkát. Április 27-ig 11 község jelentette, hogy teljesen befejezték a vetést és valószínű, hogy Tolna megye dolgozó paraszt­sága május 1-ig eleget tesz vállalt kötelezettségének, minden talpalat­nyi föld be lesz vetve. Hiába igye­­keztek a kulákok hátráltatni ezer féle fondorlattal, dolgozó paraszt­ságunk megfogadta a Párt tanácsait és mind következetesebben leplezik le a szabotáló, vagy szabotálásra búj­togató kulákokat. A termelési eredmények, megyénk békemozgalmának sikerei arra m­u­tatnak, hogy megyénk dolgozói ,s egyre inkább értik az összefüggést saját munkájuk és az ország erő­södése között. Nemrég jelent meg népköztársaságunk kormányának rendelete a begyűjtésről, amely a dolgozó parasztság érdekeit, egész népünk érdekeit szolgálja. Ahol helyi és állami szerveink türelme­sen megmagyarázzák a rendeletet a dolgozó parasztoknak, magukévá tették és máris tettekkel válaszol­nak rá. A németkéri dolgozó pa­rasztok rövid, néhány nap alatt 90.000 darab tojást gyűjtöttek be, ami nincs messze a község össztel­jesítési feladatától tojásból. A ko­­csolai asszonyok 40 ■ ■ -ka­l több ba­romfit nevelnek, hogy túlteljesít­hessék a baromfi begyűjtési tervü­ket. Végül röviden összegezzük me­gyénk pártszervezetei és dolgozói előtt álló legfontosabb soron követ­­kező feladatokat: Ipari üzemeink legfontosabb fel­adata, hogy május­ l után is tovább fejlesszék a szocialista munkaver­senyt, amely a legfontosabb hajtó­­erő 5 éves tervünk második évi első félévének sikeres teljesítése és­­ új.­teljesítése érdekében. A mezőgazdaságban a vetés befe­jeztével most minden figyelmünket a növényápolás, a többszöri kapa­rásra kell fordítanunk. A jó talaj­­munka, a korai vetés mellett a jó növényápolás a feltétele annak,­­ hogy magasabb termésátlagot, na­gyobb terméseredményt érjünk el. A magasabb terméseredmény egy­aránt érdeke dolgozó parasztsá­gunknak és országunknak is. A tszcs tagjai, gépállomások, és álla­mi gazdaságok dolgozói a növény­­ápolásban is járjanak élen, jó pél­­dával az egyéni gazdaságok előtt. A legközelebbi hónapokra esik az aratás, csépl­és, majd a termény­­begyűjtés időszaka is. E nagy fel­­adatokra már most kezdjünk el fo­lyamatosan felkészülni. Annál is inkább, mivel a béke hazai ellensé­gei a kulákok, igyekeznek majd za­­vart kelteni, a munkát akadályozni. Ez azt is jelenti, hogy falusi párt­­szervezeteink, a helyi tanácsok, de egész dolgozó parasztságunk fo­kozza éberségét. Végül pedig az előttünk álló fel­adatokat csak akkor tudjuk ered­ményesen megoldani, ha falusi pártszervezeteink bátran bevonják a munkába a tömegszervezeteket, a DISZ fiataljait, a tanácsok tagjait, nőket, Békebizottságokat. Ha még bátrabban vonják be a népnevelő munkába a pártonkívüli dolgozó parasztokat, ezzel erősítik népünk egységét. Pártunk és a dolgozó tö­megek közti kapcsolatot. Minden feladat megoldásának a titka pe­dig, a lankadatlan, szívós, türelmes felvilágosító és népnevelő munka. Ez eddigi összes sikereink kulcsa. Megígérjük nagy Pártunknak, Rákosi elvtársnak május elsején, hogy Tolna megye dolgozói szilárd egységben sorakoznak fel a béke ügyének védelmezése mellett, mun­kával köszönt­j­ük május 1 ét, a proletár nemzetköziség nagy ünne­pét. A M­agyar* honvédelmi m­­iiiiizterén­ek mipi par»an<*sa Bud­a­pesti, 1951. évi május hó 1-én. Bajtársak, Honvédek! Tiszthelyettesek! Tisztek! Tábornokok! Néphadseregünk ma az egész magyar néppel egyet ünnepli május elsejét, a világ dolgozói harcos össze­fogásának, a béke erői nagy seregszemléjének napját. Népünk azzal a büszke tudattal köszönti v­iju­s ele­jét, hogy az elmúlt esztendőben újabb jelentős sike­reket ért el forrón szeretett, szabad hazánk erősítése és boldog, szocialista jövőnk építése terén. Ezen a napon a magyar nép ismét kifejezi a nagy Sztálin vezette béketábor iránti hűségét és megfogadja, hogy harcos elszántsággal áll helyt a népek elnyomására és kizsákmányolására törekvő imperialisták és hitvány lakojaik háborús terveivel szemben szabadságáért és függetlenségéért­. Néphadseregünk napról napra növeli katonai és politikai felkészültségét, hogy szilárd őre tudjon lenni a magyar nép alkotó munkájának és becsülettel helyt tudjon állni a béketábor ránk eső szakaszának megvédésé­ben. Bajtársak! Honvédek! Tiszthelyettesek! Tisztek! Tábornokok! Május elsejének ünnepén köszöntelek benneteket és kívánom, hogy minél natívabb sikereket érjetek el az előttünk álló nyári kiképzésben. A nép és a haza iránt érzett forró szeretet és a háborús gyújtogatók iránt érzett olthatatlan gyűlölet serkentsen benneteket egyre nagyobb eredmények elérésére! Éljen május 1 — a munkásosztály, a békéért harco­l népek nemzetközi seregszemléje! Éljen a tartós béke szilárd erődje, a kommunizmus diadalmasan építő Szovjetunió! Dicsőség Sztálinnak, a legyőzhetetlen béketábor vezérének, a magyar nép nagy barátjának! Harcos üdvözletünk az imperialisták ellen küzdő flős koreai népnek és a kínai önkén­teseknek! É­ljen a magyar néphadsereg, függetlenségünk, szabadságunk, békénk védelmezője! Éljen népünk vezetője, a Magyar Dolgozók Pártja! Éljen a magyar nép első békeharcosa, szereteti vezérünk: Rákosi Mátyás! FARKAS MIHÁLY vezérezredes s. k a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere.

Next