Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)
1951-05-08 / 105. szám
1951 MÁJ JA S NAPLO A tolnaszigeti állami gazdaság sertéstenyésztői hosszúlejáratú versenyszerződést kötöttek A tolnaszigeti állami gazdaság állattenyésztői is követik az ipari munkásság példáját és versenyben végzik munkájukat. Látják a gazdaság dolgozói hogy érdemes versenyezni és többet termelni, mert a szocialista bérezés értelmében miindenki az elvégzett munkája után kapja a fizetést. Munkaversenyről a kapitalizmusban nem lehet beszélni, mert ott nem becsülik meg a dolgozók munkáját. A tőkés társadalomban a többtermelés mőidézője a csendőrszurony és a munkából való elbocsájtás veszélye. A felszabadult és szocializmust építő országokban ezzel ellenkezőleg a többtermelés fokozását az elvégzett munka arányában való fizetés és kimagasló eredményt elért dolgozók jutalmazása teszi lehetővé. A felszabadulás után gyökeresen megváltozott, a mi országukban is a munka bérezése és ez gyökeresen megváltoztatta a dolgozók munkához való viszonyát is. A „Mindenkinek munkája szerinti" bérezési elv a versenymozgalom és ezáltal a termelés mind nagyobb mértékű fokozódását segítette elő. A versenymozgalom szélesedésében fény_lő példaként mutatta a helyes irányt a szovjet versenymozgalom, ami nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban is nagymértékben kiszélesedett. A szovjet sztahanovisták példája nyomán nálunk is megindult a Sztahanov-mozgalom, ami a termelés növekedését és ezzel párhuzamosan a dolgozók életszínvonalának növekedését vonta maga után. Az iparban kifejlődött versenymozgalom példája nyomán mezőgazdaságunkban is napról-napra fejlődik a verseny. A verseny azonban nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is fejlődik. A versenymozgalmunknak eddig egyik legnagyobb hiányossága az volt, hogy nem fejlődött ki kellő mértékben az egyéni verseny és nem határozták meg konkrétan a versenypontokat. Hiányosság volt az is, hogy miután egyes brigádok, vagy egyének megtették a versenykihívásukat, nem értékelték a verseny állását és csakhamar meg is feledkeztek róla. A versenymozgalom további fejlődésében Pártunk és a szovjet tapasztalatok világosan mutatták és megmutatják eddig is a helyes utat. Ennek az lett az eredménye, hogy a hiányosságok mind jobban kiküszöbölődnek , és a rövidlejáratú versenyek helyét a hosszúlejáratú, konkrét versenyek foglalják el, amire a dolgozók szerződést is kötnek . Ehhez hasonló formában kötött hosszúlejáratú versenyszerződést a gazdaság csaknem minden dolgozója. Az V. számú illető dolgozói a II. számú ellető dolgozóit, a III. számú ellető dolgozói a IV. számú ellető dolgozóit, a II. számú ellető dolgozói az V. sz. ellető dolgozóit hívták versenyre. — Burkovics József, Bajza János, Lámpék István az ellető dolgozói Szűcs Józsefet, Horváth Istvánt és Priger Istvánt, egy másik ellető dolgozóit hívták ki hosszúlejáratú versenyre az előhasi kocáknál 7.5 darabbal és 20 kilogramm súllyal, az öreg kocáknál VERSENY SZERZŐDÉS. ■ Mi, a IV. számú ellető dolgozói: Horváth Mátyás, Held Antal és Nagy József átéreztük a szocializmus építésének fontosságát, a szovjet sztaháno■ visták példája nyomán szocialista munkaversenyre hívjuk a III. számú illető dolgozóit: Horváth Istvánnál, Bocz Józsefnél és Held Antalnét. Célunk az, hogy a versenyen keresztül még nagyobb teljesítményeket érjünk el, ezéllal hozzájárulunk módosított ötéves tervünk teljesítéséhez és a Világ dolgozóinak közös, nagy ügye, a béke megvédéséhez. A verseny időtartalma 1951. május 1-től, 1952 április 30-ig szól. A verseny szempontjai: Elöhusi kocánál állagban 7 darabbal és 18 kilogramm súlyban, öreg kocánál 8 darabbal és 19 kilogramm súlyban választani, a kocák általi malacagyonnyomást 4 darabról 1 darabra csökkenteni, a kocákat ellés alatt jó kondícióban, az elletőket tisztán tartani és fertőtleníteni.. A verseny állása minden hó 8-ig kiértékelendő. Horváth Istvánná Held Antalné Bocz Józsefné elfogadók Horváth Mátyás Nagy József Held Antal kihívók 9 darabbal és 20 kilogramm súllyal való leválasztásra, valamint az ellési százalék 3 százalékról 1 százalékra való csökkentésére. A fenti versenyszerződések 1951 május 1-től 1952 április 30-ig szólnak. A gazdaság dolgozói a béke megvédésének tudatában kötöttek 1 éves lejáratú versenyszerződéseket és éppen ezért a többi állami gazdaságok dolgozói vegyenek példát a towa szigeti sertéstenyésztőkről. földművelésügyi minisztérium tájékoztatója a tavaszi munkák állásáról A termelő következetek, állami gazdaságok, gépállomások dolgozói és az egész dolgozó parasztság a tavaszi munkák meggyorsításával ünnepelte május 1-ét. Ennek köszönhető, hogy a vetések, az egész ország területén befejezéshez közelednek és teljes erővel megindulhat a növényápolási munkák végzése. A vetésben élenjár Hajdú megye, amely május elsejére jelentette Rákos; Mátyás elvtársnak, hogy 100 százalékig befejezte a vetést. Szorosan nyomon követik Szabolcs és Somogy megyék, ahol már csak 1— 2 százalék hiányzik a 100 százalékos teljesítéshez. Egyes megyékben azonban még mindig lemaradások mutatkoznak. Utolsó helyen Komárom, Csongrád, Győr,Sopron és Békés megyék állanak. Az idei csapadékos időjárás és az általában jól végzett szántás vetés: munkák következtében az egész ország területén a vetések jól fejlődnek nagy termést ígérnek. A nagy termések előfeltétele azonban az, hogy a növényápolás munkáit is időben, jó végezzék el. Legfontosabb: kapálással gyommentesen, morzsalékosan tartani a falak felszínét. A növényápolási munkákná maximális mértékben kell kihasználni a növényápoló gépeket. Dolgozó parasztságunk megérti a tojásbegyűjtés fontosságát A tamási járás klubd al élén — a paksi és a dombóvári járás az utolsók között Dolgozó parasztságunk a jó politikai felvilágosító munka hatására mind nagyobb mértékben ismeri fel a begyűjtés fontosságát. Azokban a járásokban és községekben, ahol pártszervezeteink és a tanácsok jó példával jártak dolgozó parasztságunk előtt, azokat kellően felvilágosítják a begyűjtés fontosságáról, mutatkoznak is eredmények. Járásaink közül a tojás begyűjtés terén a tamási járás halad az élen, aki második negyedévi tojásbegyűjtési előirányzatát 26.3 százalékra teljesítette. A bonyhádi járás dolgozó parasztsága a járási viszonylatban 21.8 százalékos tojásbeadást ért el. A gyönki járásban 20 százalékos lett az eredmény még a szekszárdi járásban 188 százalékra teljesítene dolgozó parasztságunk a tojás beadási kötelezettségét. Lemaradás mutatkozik a dombóvári járásban, ahol 16.9 százalék, Szekszárd városban pedig 14.1 százalékra teljesítették begyűjtési előirányzatukat. Legnagyobb a lemaradás a paksi járásban, ahol csak 10.4 százalékot értek el a második negyedéves begyűjtés. Községeink közül Kéy község dolgozó -parasztsága 20.000 darab tojást »doll le ,.13“ veteli jegyre, szabadon pedig 10.0(H) darabot. Szakoson ,.B“ vételi jegyre 7.134 darabot, szabadon 61 ezer 454 darab., Gyulajon „B“ vételi jegyre ! I 442 darabot, míg szabadon 27.403 darabot. Köle •ösen pedig ,,13" vételi jegyre 29.46,5 darab tojást adót". )» dolgozó parasztságunk a földművesszövetkezeteknek. Földművesszövetkezeteink közül a jánosmajori földművesszövetkezet felvásárolója ért el kiváló eredményt, aki előirányzati 11,468 darab tojás helyett 24,236 darabot vásárolt fel, tehát több, mint kétszeresét az előirányzott tojásmennyiségnek, ehhez nagyban hozzájárult annak a 12 dolgozó parasztnak tojásbeadása, akik 100 százalékra teljesítették előirányzatukat. Tevesen Kalmár Mária jó felvilágosító munkája is nagyban hozzájárult a tojásbegyűjtés sikeréhez, ennek az eredménye lett, hogy 16.461 tojást vásárolt fel a földművesszövetkezet és 14 dolgozó paraszt tett eleget 100 százalékig tojásbeadási kötelezettségének. Ozorán 10.355 darab tojást vásárolt fel a földművesszövetlkezet dolgozó parasztságunktól. Ez tényben idős Naszályi Sándor 6 holdas dolgozó paraszt tojásbeadási kötelezettségén felül még 30 darab tojást adott le és kijelentette, azért teszi, mert tudja, hogy ezzel a szocializmus építését szolgálja és a béketábort erősíti. Fia szintén 55 darab tojással adott be többet az előirányzott tojásmennyiségen felül. Ezeknek a kis- és középparasztoknak jó példája azt mutatja, hogy dolgozó parasztságunk megérti a tojásbegyűjtés fontosságát és azt teljesíti is, ha kellő politikai felvilágosító munkán keresztül türelmesen megmagyarázzák nekik, hogy begyűjtési kötelezettségük teljesítésével népgazdaságunk fejlődését és a békés óbor erősödését segítik elő. A szekszárdi Magasépítési DISZ szervezete brigádok szervezésével erősíti a béketábort A Buzi István DISZ*brigád 210 százalékos eredményt ért el van, hogy demokratikus centralizmus alapján választják a városi, járási és megyei vezetőket. Ezekre a választásokra fiataljaink termelési eredményei továbbfokozásával készülnek. ■ A szekszárdi Magasépítő DISZ- fiataljai termelési eredményeik továbbfokozásával bizonyítják be, hogy hűek és végig kitartanak a béke mellett. A DISZ-brigádok vállalásukat túlteljesítették és ezzel bebizonyították, hogy a hős Komszomol példáján haladnak. Buzi István DISZ-brigád átlagot 210 százalékos eredmény ért el. Steiner Antal ifi-brigád a Komszomol példáján halad, termelési eredményeiket tovább fokozzák, 180 százalékos teljesítést értek el. A fiatal brigádok bebizonyítják, hogy hatalmas eredményeket lehet elérni, csak a tanulást össze kell kötni a termeléssel. Az üzem DISZ fiataljai egy 7 tagú kőműves brigádot szerveztek, akiknek feladatuk a szakma minél előbbi elsajátítása. A fiatal brigád önállóan egy különálló lakást épített fel Az eredmények azt bizonyítják, hogy a DISZ-fiatalok a hős Komszomol példáján haladnak és az ő példamutatásukkal végzik munkájukat. Borsós János, a DISZ-szervezet tagja rendszeresen részt vesz a taggyűléseken, hozzászól és bírálja a vezetőséget. A termelésben is élenjár, a legutóbbi átlagteljesítése 110 százalék volt. Az a DISZ- szervezet, ahol a vezetőség nem másodrendűnek tekinti az oktatás kérdését, hanem fő feladatnak és rendszeresen megtartják a politikai köröket, hatalmas eredményeket tud felmutatni. A DISZ-szervezetek vezetőinek feladata, hogy eddiginél nagyobb gondot fordítsanak a tanulás kérdésére és harcos fiatalokat neveljenek. Politikai köröket meg kell szilárdítani, hogy a DISZ fiatalok kellő politikai tudást kapjanak, mert a politikai tudás nélkül nincs jó termelő munka. Nem tudja az a fiatal jó elvégezni a munkáját, aki politikailag nem képezi magát. A termelés továbbfokozásából a DISZ fiatalok is kiveszik részüket. Fiatalok jobb tanulással bizonyítják be, hogy hűek a Párthoz. Most a választmányok megválasztására készülnek. A DISZ-szervezetekben először Jó tanulással a békéért Sztálin elvtárs azt tartja, hogy „A proletárdiktatúra korában a Párt egyik leglényegesebb feladata az idősebb nemzedék átnevelése és az új nemzedéknek a proletárdiktatúra és a szocializmus szellemében történő nevelése.’1 . Ez a történelmi jelentőségű kijelentés irányadó számunkra is és Pártunk vezetésével, tanításai nyomán már eddig hatalmas eredményeket értünk el mind politikai, mind gazdasági, valamint kulturális vonalon. Különösen döntő kérdéssé vált ez most, amikor a béke megvédéséről van szó, amikor a háborús uszító imperialisták minden tevékenységükkel egy harmadik világháborút akarnak kirobbantani. A koreai aljas vérengzéseiket szeretnék kiterjeszteni a békérű Szovjetunió és népi demokráciák boldog, szabad népei ellen. A május 1-i készülődések és annak hatalmas seregszemléje, a békealáírások nyomán emelkedő termelési eredmények nagysága azonban megmutatja, hogy dolgozó népünk egységesen kiélt és harcol Pártunk vezetésével a béke biztosításáért. De nemcsak dolgozóink, hanem jövő nemzedékünk, az iskolák tanulói is harcolnak, mert saját magukon érzik, hogy a nép állama felmérhetetlen lehetőségeket biztosít a művelődésben Pártunk útmutatása szerint. Hálából jobb, fegyelmezettebb tanulással harcolnak a felnőttekkel vállvetve a béke, a szocializmus ügyéért, a berlini Béke Világtanács határozatainak végrehajtásáért. A következő néhány példa a dombóvári állami általános iskola tanulóinak harcát és megnövekedett, szocialista öntudatát szemlélteti a békeharc győzelméért. A mi iskolánk is elhatározta, hogy a fegyelem megjavításával harcol a békéért. Én elhatároztam, hogy a tanulásomat megjavítom.. Ezt úgy kívánom elérni, hogy mindjárt ebéd után elkészítem a leckémet. Azt, hogy fegyelmezettebb legyek, önkritikával akarom elérni. Szüleim is jobb és több munkával erősítik a béketábort és én sem akarok ebben lemaradni. A könyvünkből állítok magamnak példaképeket, mert ezek a példák haza szeretésre tanítanak. Sokan teszünk az iskolában felajánlást és ezek erős fegyverré lesznek a béke megvédése érdekében. KOVÁCS RUDOLF VII. b. oszt. tanuló. Iskolánkban is dolgozunk a bétkéu ért, jobb tanulással, fegyelmi versenyekkel. A jó tanulást nemcsak szóval, hanem tettel is segítem, úgy, hogy társaimnak a nehéz leckéket igyekszem megmagyarázni és ezen kívül saját tanulmányi eredményeimet megjavítom. Nemcsak én az iskolában, hanem szüleim is a munkahelyükön többet és jobbal termelnek, ezzel is megmutatják, hogy a békét, védik. Könyvünkből is olvashatjuk, hogy nagy hazafjaink mibehazaszeretetről tanúskodnak. Példát vehetünk tőlük, akik mindennél jobban hazájukat, népüket szerették. Csuti Tibor VII b. oszt. tanuló * Nemcsak aláírni kell a békeivel, hanem harcolnunk is kell a békéért. A tanulók az iskolában jobban tanulnak, a dolgozók pedig munkahelyükön emelik termelésüket a békéért. Nálunk is a jobb tanulók segítenek a gyengébb tanulóknak, mert az a cél, hogy minél több tanult ember legyen az országban. Versenyt indítottunk az osztályok között, hogy minél tökéletesebb fegyelmet érjünk és így közös és jobb munkával védhetjük meg békét. ORMOSI LAJOS VI. b. oszt. tanuló. W Ezek a nyilatkozatok is bizonyítják, hogy a széles dolgozó tömegekből nevelt új értelmiségünk meg fogja állni a helyét a szocializmus építésében ■ ás a hatalmas Szovjetunió élenjáró tudományinak elsajátításában, mert nálunk is a nép közös tulajdonává lett a haladó, az igazi tudomány. Továbbra is a nagy Lenin szavai vezéreljenek bennünket: „Azelőtt minden emberi ész, minden lángelme, csak azért alkotott, hogy egyeseknek juttassa a kultúra és a technika minden áldását, másokat pedig megfosszon a legszükségesebbtől is, a művelődéstől és a fejlődéstől. Ma azonban a technika minden csodája, a kultúra minden vívmánya, a nép közös tulajdona és mostantól fogva soha többé emberi ész és lángelme nem lehet az erőszak, a kizsákmányolás eszközévé." a A sárszentlőrinci dolgozó parasztok szerelik a könyvet A „Guruló Könyvesbolt“ megyénkben A ..Guruló Könyvesbolt1a ellátogatott Sárszentlőrincre is. A dolgozók nagy lelkesedével fogadták a könyvesboltot. A népi demokrácia megadta azt a lehetőséget, hogy falvakba, községekbe és tanyákra is eljusson a dolgozó parasztság számára a könyv, hogy tanulhassanak és tudásukat fejleszthessék. Hiszen a demokráciában megújhodott, szocializmust építő magyar nép felfedezte az olvasás örömét s hasznát és eddig soha nem észlelt mértékben fogyasztja a jó könyvet. Magyarországon van aki olvas és van is mit olvasnia, így Sárszentlőrincen is olvasnak a dolgozó parasztok és szeretik a könyvet, ez megmutatkozott a kiállításon is, ahol 180 dolgozó vett részt és többségükben könyvet is vásároltak. A kiállításon a dolgozók lelkesen hallgatták végig a könyv ankét előadását. Hozzászólásaikban elmondották: — Az én időmben nem futhattam más könyvhöz, mint a Nick Carterhes. Ma a kisfiam kért, vegyek neki könyvet. Hát miért ne vennék! Olvasson öt gyermek, jó könyveket — tanúi jón, ha már az apja nem tehette! Én, most az ..Uj Barázdát“ olvasom — mondotta Kovács István dolgozó paraszt. Szabó József VIII. általános iskolai dolgozó paraszt fia — így nyilatkozott: — Én a népkönyvtárban dolgozom szabad időmben. 400 darab könyv van a népkönyvtárunkban és 180 állandó olvasónk van. Az imperialista országokban nem olvashatnak a dolgozók haladó könyveket szabadon. Felkéri a dolgozókat, hogy látogassák könyvtáraikat. Most ő is a „Különös házasságot” olvassa és máris sokat tanult belőle — mondotta. Kovács Lajos 6 holdas dolgozó paraszt elmondja, hogy azelőtt az urak olyan könyveket írattak, amik az ő malmukra hajtották a vizet. Nemhogy felokosították volna a parasztokat, hanem inkább butították. Most a „Fegyvert s vitézt éneklők" című könyvet olvasom. Földesi Erzsébeti VIII. általános iskolai tanuló elmondja, hogy a könyveknek köszönhetjük a fejlődésünket. Ha nem lett volna a könyvtár, biztosan nem jelentkezett volna az egész nyolcadik osztály továbbtanulásra. Tibai Lajosné Petőfi tszcs-ben dolgozó asszony felhívja az olvasók figyelmét, hogy: — Ne maradjunk le gyermekeink mellett, hanem mi is tovább tanuljunk és oU ■vessük a könyveket. Boros István dolgozó paraszt elmondja: — Sajnálom, hogy nem most vagyok fiatal. Hat éves koromtól a huták cselédje voltam.. A könyvről legfeljebb csak álmodoztam. A mai fiatalság ma már nem is tudja elképzelni, hogy könyv nélkül is lehet élni. A legkisebb faluban is ott van a könyv, csak kikell érte nyújtani a kezünket. A dolgozók megértették, hogy mit jelent számukra a könyv, hogy tanulhatnak és tudásukat továbbfejleszthetik. sJ it rn 4i.fi 4* j « PÁRTÍPUS Útmutatást nyújt a mindennapi pártmunkában