Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)
1951-05-22 / 116. szám
IHM MS MS 32 NAPI A béke faíveinek mozgalma óriási erővé vált A Béke Világtanács felhívása, mellyel a jószándékú embereket mozgósítja, a legnemesebb cél, amelyet az egyesülés maga elé tűzhet. Az aláírások követelik, hogy tiltsák be az atomfegyvert és minden más tömegpusztítást szolgáló fegyvert, hogy egyidejűleg csökkentsék a fegyverkezést és ellenőrizzék a fegyverkezés csökkentésére irányuló határozatok végrehajtását, ezekben a felhívásokban követelik az öt nagyhatalom békeegyezményét. A béke híveinek mozgalma, amely világszerte ezek köré a követelések köré tömöríti az emberek millióit, óriási erővé vált, amely meg tudja hiúsítani a háborús gyújtogatók terveit és biztosítani, tudja a békét. A Béke Világtanács, a béke hívei tevékenységének megakadályozására csak olyan emberek törekedhetnek, akik gyűlölik a békét, akik újabb világháborút, újabb tömegmészárlást terveznek. a tiltakozási hullámok ereje és lendülete felébreszti mindazok rokonszenvét és támogatását, akik ingadoztak, hogy részt vegyenek-e a békéért folyó küzdelemben — mondja nyilatkozatában a Béke Világtanács titkársága.E küzdelem szép eredményekkel folyik megyénkben is, népnevelőink nem kampányszerűen viszik az aláírást.,, hanem hosszú fáradhatatlan agitációval. A békealáírásgyűjtés előkészítése során kisgyűléseket szerveztek, ahol ismertették az aláírás jelentőségét, és csak azután mentek minden dolgozó ember házához, hogy aláírásával vállaljon áldozatot a további feladatokból. A kisgyűlések jelentősége még soha ilyen eredményesen nem mutatkozott meg, mint napjainkban, amikor minden munkánk kiindulópontja a béke kérdése. A kisgyűléseken felszólaltak táÉfolgozók és felajánlásokat tettek számmal. Magyarkeszin Polányi HHJPK dolgozó középparaszt kijelenette: két fiam bevonult katonának, mint a népi demokratikus hadsereg katonái őrködnek békénk felett, én vállalom, hogy minden mezőgazdasági munkát határidő előtt fogok elvégezni. Ez a vállalás bizonyítja, hogy nem akar fiai mögött maradni a békeharc. Lan. n / Dunaszentgyörgyön Radics Benőné mondta: A békeiv aláírásával is csapást mérek az imperialisták terveire, írják alá sokan, mert Rákosi elvtársat is a sok aláírás mentette meg a Horthy-fasiszták halálos ítéletétől. — Szereti dolgozó népünk határtalanul Rákosi elvtársat, melyet ez a hozzászólás is bizonyít, értékelik azt a sok áldozatot, melyet dolgozó népünkért, mint a kommunisták legjobb fia hozott. Fékti Józsefné 3 gyermekes ötholdas dolgozó parasztasszony a következőket mondotta: — Boldog és dicső az az anya, akinek a fia katona, bár az én fiam lehetne ma katona, de a fasiszta háború áldozata lett. Ígérem, hogy minden erőmmel harcolok a békéért, a gyermekeim békés otthonáért. Az aláírásgyűjtési mozgalom lelkes békeharcosokat gyűjtött és további lendületet adott a békebizottságok munkájában. a békebizottságaink munkájának tartalma a meggyőző felvilágosító munka eredménye az, hogy az aláírásgyűjtés jelntőségét megismerik. Feladatunk továbbra is, hogy ne legyen munkájuk kampányszerű, hanem az akcióbizottságok kiépítésével, javítsák meg a kapcsolatot Pártunkkal, a tömegszervezetekkel, hogy vinni tudják Pártunk célkitűzése alapján a napi feladatokkal a békeharcot. * • Népnevelőinknek a továbbiakban is napról napra foglalkozni kell azzal, hogy leleplezzék az imperialisták háborús törekvéseit, s megmutassák azt a harcot is, amit a népek százmilliói folytatnak az új háború kirobbantásának aljas célja ellen. A Béke Világtanács titkársága megállapítja: ,,E kampány megindulásának eddigi visszhangjai is azt tanúsítják, hogy a népek békére törekszenek. A népek napról-napra világosabban látják, hogy ez a kampány, amelyet világmozgalmunk folytat, a leghatalmasabb eszköz, amellyel közösen hozzájárulhatnak a béke megteremtéséhez.“ A békeívek aláírása jelentse azt, hogy az aláíró egész magatartásával bizonyítja, hogy a béke elszánt harcosa és tettekkel erősíti napról napra azt a világot átfogó hatalmas és napról-napra növekvő erejű békefrontot, amelynek élén a nagy Sztálin és a Szovjetunió halad. Május végére újabb három községben kigyullad a vigány Az ötéves tervidőszak első évében a magyar népgazdaság fejlesztése terén elért sikerek s a népgazdaságban feltárt újabb tartalékok bebizonyították, hogy dolgozó népünk sokkal nagyobb feladatokat képes megvalósítani, mint amilyeneket az ötéves népgazdasági tervről szóló 1949. évi XXV. törvény az 1950 54. évekre előírt. A módosított ötéves terv törvénnyé vált, amelyben, olvashatjuk többek között: ,,A népgazdaság és a lakosság szükségleteinek kielégítésére az 1949. évi két milliárd 200 millió kwő villamosenergia termelést 1954-re az eredetileg előirányzott négy milliárd 270 millió kwó helyett, 6 milliárd kwó-ra kell felemelni“. Mit jelentenek ezek a számok Tolna megyének? Jelentik többek között a villamosítás hatalmas és gyors megvalósítását, a kulturális felemelkedést a falu számára. Ötéves tervünk 2. évében kigyulladt a villany Grábóc. szocialista községben, de ki fog gyulladni még számos községben és faluban is-Az AVESZ tervében szerepel Alsónána, Várdomb és Szálka villamosítása is. Az AVESZ dolgozói kemény munkát végeznek, hogy tervüket valóra váltsák. Május 31-re bekötik Alsónánát. Bazsó József villanyszerelő brigádja lelkes munkája, valamint a község dolgozóinak segítése és eredménye lehetővé teszi, hogy tervüket valóra váltsák és újabb község hirdesse ötéves tervünk nagyszerűségét, a magyar dolgozó nép harcának új győzelmét. A tervben szerepel, ugyancsak május hónapra Várdomb és Szálka község villamosítása is. A terv valóra váltását biztosítja a villamosító higgad 134 százalékos teljesítménye és a község dolgozó parasztjainak, nehézségeket nem ismerő, lelkes munkája. Hatalmas eredményt értek el Várdomb dolgozói a nehéz terep ellenére is az oszlopfelállítási munkákban. Szálka dolgozó parasztsága is nagy örömmel fogadja a villamosítást. Ez meglátszik munkájukban is. Hordják az oszlopokat és segítenek a villamosító brigádnak a vezetékek kihúzásában is. Az AVESZ központja biztosítja a munkálatok elvégzéséhez szükséges anyagokat, hogy a dolgozók valóra válthassák tervüket és megyénk újabb három községében kigyúljon a kul urát, a szocializmust építő munkát hirdető villanyfény. N'e'M'hetközi kérdések A jobboldali szociáldemokraták az amerikai agressorok szolgálatában is. Köztudomású, hogy az angol „munkáspárti“ kormány politikája az agresszióra és egy újabb háború kirobbantására irányul. A jobboldali laburisták a Wall Street és a City engedtelmes kezeseiként bocsátják árnb a a munkásosztály érdekeit, az angol nép nemzeti érdekeit. y'\ / A City megbízható szolgáiként folytatják a brit imperializmus régi politikáját, amelynek jelszava „oszd "meg és uralkodj“ volt, „Indiában és Burmában, — írja Harry Polliit —, ahol az angol kormány •Kénytelen volt bizonyos engedményeket tenni a nemzetközi függetlenségi mozgalomnak, biztosította a benszülött burzsoázia és a földesurak támogatását a maga számára a nép követelései elleni harcban ... Sőt, mi több, a labourista kormány hosszabb idő óta folytat gyarmati háborút Malájföldön. Folytatja bűnös politikáját Transzjordániában, fokozza az imperialista ármánykodásokat a Közép-Keleten és hatalmas arányokban aknázza ki az afrikai szárazföld erőforrásait.“ A jobboldali „munkáspártiak“ a Wall Street előtt hason csúszva Angliát az amerikai imperializmus háborús légi támaszpontjává alakítják át. Tevékenyen részt vesznek az amerikai háborús gyújtogatók minden támadó tervének kidolgozásában és kéresztülvitelében. Pievin nyíltan eldícsekedett azza 1epe volt az északatlanti támadó tömb megteremtésében. A labourista kormány ma minden eszközzel előmozdítja a német fasizmus újjászületését, részese az amerikai imperializmus koreai bűnös és véres kalandjának. Szükséges-e beszélni arról, hogy a labourista kormány egész politikáját ellenséges érzület hatja át a Szovjetunióval, a népi demokratikus országokkal és a Kínai Népköztársasággal szemben. A labourista kormány újabb szégyent hozott a saját fejére azzal, hogy elkeseredett harcba kezdett a népek békemozgalma ellen, egész politikájában, dühödt támadásokat intéz a munkásosztály életszínvonala és demokratikus szabadságjogai ellen. A „munkáspárt“ címmel hetvenkedő Labour- Party legfőbb feladata a kapitalizmus megmentése, a dolgozók embertelen kizsákmányolására, a gyarmati népek kíméletlen elnyomására felépülő rendszer fenntartása. A gyűjteményben megtaláljuk Page Arnot érdekes cikkét, amely megrajzolja a labourista párt útját megalapításától napjainkig. „A labourista párt igazi története — írja — elmondta, hogyan alakult át egy bizonyos mértékig a munkásokat képviselő osztálypárt olyan párttá, amely mindennél jobban dicsekszik azzal, hogy „nem osztálypárt“, hanem „a társadalom valamennyi osztályát“ képviseli. Ez a története annak, hogy állt vissza az angol burzsoázia hagyományos, kétpárt rendszere, hogyan állt vissza a korábbi helyzet és hogyan vált támaszává az a párt, amely egy időben, úgy látszott, hogy a kapitalizmust veszélyezteti. Ronald Francis „Az új szocializmus — a kapitalizmus támasza“ című cikkében leleplezi a labouristák rothadt ideológiáját, újabb „elméletecskéiket“, amelyek segítségével félre szeretnék vezetni a munkásosztályt. ..Az „új szocializmus“ elmélete szerint — írja Ronald Francis, — a nacionalizálásnak nem az a célja, hogy társadalmi tulajdonba vegye az összes termelési eszközöket. Azokat a tőkéseket, akiket megfosztottak tulajdonuktól, bőkezűen kárpótolják, a nacionalizált vállalatok munkásainak pedig azt ajánlják, hogy nagyobb erőfeszítéssel dolgozzanak, bár ezeknek az ágazatoknak az igazgatása, akárcsak azelőtt a tőkés osztály, sőt a korábbi tulajdonosok kezében marad.“ Így fest a valóságban a labouristák „új szocializmusa“, amely a munkásosztály elnyomatását hívatott örökössé tenni és az elrothadt kapitalista rendszert hívatott megmenteni. Az Angol Kommunista Párt kemény harcot folytat az imperializmus „munkáspárti“ csatlósai ellen. „A Kommunista Pártban — írja Philipp Bolsower — nincs helye azoknak, akiknek nézetei vagy cselekedetei a kapitalizmus javára irányulnak és akik saját érdekeiket fölébe helyezik a dolgozók érdekeinek“. A Kommunista Párt eljegyezte magát a békéért és a szocializmusért folyó harccal E harcban a legöntudatosabb munkásokra támaszkodik, s vele halad a labourista pártnak és a szakszervezeteknek igen sok egyszerű tagja. (Folytatjuk.) H Tegyük a sajtómunkát a pártszervezetek állandó feladatává Lenin és Sztálin elvtársak nagy jelentőséget tulajdonítottak a sajtónak, igen magasra értékelték a sajtó jelentőségét a politikai küzdelmekben, a forradalmi harcokban és a szocialista építés munkájában. Az egyre élesedő nemzeközi helyzetben az élesedő osztályharc közepette ma különösen megnőtt a pártsajtó szerepe. Figyelmünke éberen fordítjuk a nemzetközi események felé, az országon belül a szocializmus építésének bonyolult és sokrétű feladatait oldjuk meg. Győzelemre visszük Pártunk Központi Vezetőségének, Rákosi elvtársnak bölcs politikáját. A nemzetközi helyzet tudatosítana és a belső építés nagy feladatainak megoldása megtisztelő és felelősségteljes feladatokat ró a pártsajtóra. A bolsevik sajtót a kommunista sajtó tanítottak bennünket Lenin és Sztálin elvtársak — a Párt legélesebb fegyvere. A kommunista sajtó ereje éppen azért vezetésében van. Döntő feladat megyénkben is a sajtóbizottságok megerősítése, a járási pártbizottságok sajtófelelősei után, a községi sajtófelelősök leállítása. Minden segítséget meg kell adni a sajtófelelősöknek pártszervezeteinktől, hogy ne kampányszerűen foglalkozzanak a lapterjesztés feladatával és felvilágosító munkájukkal küzdjenek a lemorzsolódás ellen. Azokban a községekben, ahol több pártszervezet van, minden pártszervezetnél kell egy sajtófelelőst beállítani és egy csúcsfelelőst, aki összefogja a sajtófelelősök munkáját. Kövessék a pártbizottságok a szekszárdi járási pártbizottság munkatapasztalatát, amely jó eredményre vezet. A szekszárdi járási pártbizottság körzetekre osztotta fel a járást és a járási sajtó bizottság tagjai a hozzájuk tartozó körzetet segítik munkájában és ellenőrzik, állandóan. Sztálin elvtárs arra tanít bennünket hogy: „A végrehajtás ellenőrzése a helyes vezetésnek, munkánk további előrehaladásának legfontosabb feltétele.“ A szekszárdi járásnál az ellenőrzés nem formális, nem íróasztaltól történik, hanem a helyszínen segítik a sajtófelelősök munkáját a járási pártbizottság sajtófelelősei. Rossz példa a Szekszárd városi pártbizottság, ahol a megyei sajóbizottság kiküldöttjét azzal fogadták, hogy most nem érnek rá a sajtóbizottság megszervezésével foglalkozni. Meglátszik, hogy még egyes pártfunkcionáriusok sem látják tisztán a sajtó feladatát. A paksi járási pártbizottság is gyengén foglalkozik a sajtóval. Juhász elvtárs, a járási propagandista arra hivatkozik, hogy nagyon sok a feladata, így a sajtóbizottságot nem tudja irányítani. Hába még, hogy a járási sajtóbizottság tagjai tele vannak funkcióval és nem tudják a reájuk bízott feladatokat elvégezni. Meg kell könnyíteni az elvtársak munkáját, nem szabad annyi funkcióval megbízni, csak annyit, amit képességéhez és munkaerejéhez mérten el tud végezni. A járási sajtóbizottságnak és a községi sajtófelelősöknek meg kell adni a kellő támogatást és a községekben gyűjtőbrigádok jó megszervezésével és előkészítésével kell a lapterjesztés feladatát megoldani," gyök pártszervezeteink kezükbe a saajtót és annak terjesztését tegyék állandó feladattá. A vidéki pártsajtóval kapcsolatos határozat megoldásával Reíkesi elvtárs útmutatásának megfelelően: „A tömegnevelés, a nemzetnevelés egyik legfontosabb eszközeivé váljanak.“ Erősödik a koreai gyermekek megsegítésére irányuló akció Tolna megyében A koreai nősök gyermekeinek megmentésére indult akció halal más mozgalommá vált országunkban és megyénkben. Tudnak asszonyaink azokról a borzalmakról, amelyeket az amerikaiak Koreában elkövetnek. Ezért fokozzák békeharcukat, ezen a mozgalmon keresztül is. A háborús gyújtogató imperialisták mindent felülmúló kegyetlenséggel, számtalan koreai nőt, aggot, gyermeket fosztottak meg otthonuktól, vagy gyilkoltak meg borzalmas halállal. Mint ahogy Pak Den-Aj, a koreai Nőszövetség elnöke a szovjet asszonyokhoz intézett levelében írja: „A földet vér áztatja városok és falvak, gyárak, üzemek és házak, mindaz amit népünk munkájával és verejtékével teremtett, romokká váltak.“ városaiban is egyre nő a gyűjtések eredménye, hogy mi is segítsük a koreaiakat ebben a nehéz harcukban és egyúttal a mi békénket is biztosítsuk. Mórágyon példánk az MNDSZ- szervezet asszonyai lelkes munkával ,kultúrelőadás rendezését készítik elő, hogy annak bevételét a koreai árvák megsegítésére fordítsák. Vagy Váralján, ahol már eddig is 510 forintot együjtöttek és jó munkájuk eredménye az, hogy még újabb 400 forintos segítséget ajánlottak fel. Ezek az asszonyok együttéreznek a koreai asszonyokkal. Érzik azt a szörnyű különbséget, hogy Koreába is beköszöntött a tavasz, éppen úgy mint nálunk, de ott sok könnyet és szenvedést talál, míg nálunk a tavasz új örömöket, új boldogságot hoz. A szocializmus diadalmas építésének szakaszát hozza, új erők kibontakozását még hatalmasabb összefogását és egységét dolgozó népünknek. Pártunk vezetésével a halai más Szovjetunió és a hős koreaiak példája nyomán. Meg kell említeni Jánusmajort is ahol rövid idő alatt, szinte egy nap alatt 300 forinttal szaporodott a megsegítésre szánt összeg és mindjárt újabb 300 forintos segítséget, ajánlottak fel a békét nemcsak óhajtó, hanem szívós felvilágosító munkával erősítő asszonyok. Vég nélkül sorolhatnánk ezeket a harcos megnyilvánnulásokat, amelyek mind azt bizonyítják, hogy dolgozó népünk minden erejével a legtöbbet kíván adni a koreai hősök gyermekeinek megsegítésén keresztül annak a hatalmas 800 milliós béketábornak, melyet a nagy Szovjetunió és a népi demokráciák Kommunista Pártjai vezetnek. hősi példája vezeti a dolgozóinkat, a termelés vonalán elért nagyszerű eredményeink továbbfokozására és megszilárdítására. De a magyar nép segítsége ösztönzőleg hat a koreai népre és a koreai harcosokra is. A koreai néphadsereg és a kínai önkéntesek nem riadnak vissza semmilyen áldozattól, hogy a gyűjtéseikből vett magyar gyógyszereket az amerikai bombázások közepette a frontra juttassák. „Nem érdemelnénk meg a magyar nép jóságát, ha ezek az orvosságok elvesznének“ — mondják. Mi pedig tudjuk, hogy nem érdemelnénk meg a koreai nép hősi áldozatát, ha nem sietnénk segítségükre minden erővel, hogy megvédhessék szabadságukat és a mi szabadságunkat is. Amint a példákból láthatjuk dolgozó asszonyaink tudják, hogy mi is felelősek vagyunk a világ összes gyermekeiért, azért, hogy biztonságban, békében, boldogan, vidáman éljenek, s meg is fogunk tenni mindent ennek érdekében. A koreai nép — A „Népnevelő“ 1951. januártól kezdődően 48—64 oldal terjedelemben karterfedéllel havonta kétszer jelenik meg. Az egyes szám ára: 39 fillér előfizetési díj havonta 50 fillér, negyedévre 1.50 forint. Egyéni és csoportos előfizetés az alapszervezet népnevelő felelősénél, vagy a Szikra Könyv és Propagandaanyag Terjesztőnél. (Budapest, V. Deák Ferenc u 15.)