Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-06-06 / 129. szám

1051 JUNILA 0 N Ä P V­O Szilárd munkafegyelemmel az ötéves terv sikeréért Felemelt ötéves tervünk központi kérdése ma, s­oms elkövetkezendő terő­ben a munka termelékenységének állandó növelése, a munka biztosítása mellett a takarékosság. Takarékoskod­ni, emberrel, anyaggal, idővel: ez felemelt ötéves terv megvalósításának egyik legfontosabb biztosítéka.. A ta­karékosságnak és tervünk végrehajtásának fontos feltétele a munkafe­gyelem megszilárdítása.. Az elmúlt kompokban az igazolatlan hiányzások száma alig csökkent. Igaxn a munkafegyelem a Simontornyai Bőrgyárban Laza a munkafegyelem, sok a hiány­zás, indokolatlan késések tapasztal­hatók a Simontornyai Bőrgyárban. A május 1-i verseny alatt megszilár­dult a munkafegyelem, emelkedett a termelés és nagyösszegű megtakarítást értek el. Azóta az üzemben újra meg­­lazult a munkafegyelem, a verseny sem folyik olyan lendülettel és a mű­szaki vezetés még azzal sem foglalko­zik, hogy kimutassa az eredménye­ket, megtakarításokat. Elsősorban te­hát a műszaki és politikai vezetés a hibás azért, hogy laza a munkafegye­lem, sok az igazolatlan mulasztás, ké­sés és nem mozgósította a dolgozó­kat újabb, magasabb termelési felada­tok elvégzésére, az önköltség további csökkentésére. A funkciót viselő dol­­­­gozók sem járnak elől jó példával, ezt bizonyítja Török Jenő újítási fele­lős félórás késése, Gara János és Szelei János 23 percet késtek az el­múlt héten. Arra hivatkoznak, hogy nincs órájuk. A pártszervezet, a szak­­szervezet az eddiginél sokkal jobb po­litikai munkával harcoljon a munkafe­gyelem megszilárdításáért. Vigye még következetesebben harcát az ellenség­gel szemben, amely ott áll minden selejt, kárbaveszett nyersanyag, nö­vekvő önköltség mögött. Ez a fel­adata üzemeink politikai és műszaki vezetőinek, ezért állította őket fele­lős helyre a Párt, a dolgozó nép bi­zalma. A Nuzarova-mozgalom A Simontornyai Bőrgyárban is meg­honosították a Nazarova-mozgalmat. Számos dolgozó kötött hosszúlejáratú szerződést gépeik szocialista megőrzé­sére. Jelentős eredmények mutatkoz­nak a Navarova-mozgalom bevezeté­sével és elterjesztésével, de még többre kell törekedni. Ezért ki kell javítani a mutatkozó hiányosságokat. A Bőrgyárban­ sem gondoskodnak ar­ról, hogy tökéletes összhang alakul­jon ki az egymást váltó munkások között. Gyakran úgy hagyják ott a gépet a műszak végén, hogy nem vár­ják meg a váltást, néha heteken át nem beszélik meg a gép jobb kezelé­sével kapcsolatos feladatokat. Tanul­junk a Szovjetuniótól, ahol a dolgozók nem hagyják ott addig a gépüket, amíg társuk fel nem váltja őket. Együtt mennek végig a gépeken és megvizsgálják azokat. Az egy gépke­zelők érezzék, hogy együttesen felel­nek a gépért és segítsék egymást a gépek élettartamának meghosszabbí­tásában. Népgazdaságunk számára na­­gyon fontos, hogy­ minél szélesebb körben terjedjen el a Nazarova-moz­­galom. Meghosszabbítja a gépek élet­tartamát, csökkenti a gépállási időt, s ezzel lehetővé teszi, hogy új beru­házások nélkül is növeljük termelé­sünket, takarékosabban gazdálkod­junk. Az üzemi műszaki vezetők és szakszervezeti bizottságok tekintsék fontos politikai feladatnak a mozga­lom terjesztését és ne elégedjenek meg azzal, hogy már 140 dolgozó kö­tött szerződést a gépek megőrzésére. Az elmúlt havi verseny új munka­­hősöket,­ a sztahánovista szintet elért dolgozók sokaságát hozta felszínre a Bőrgyárban is. Cserna János utolsó havi átlaga 123,6 százalék, Nedves Gyula 116,6 százalékot teljesített. Tóth Sándor és Palásth Lajos 138, Schwartz József 103 százalékos eredményt ért el és selejtmentesen dolgozott. Nevezet­tek sztahanovistának lettek felterjeszt­ve. Jó eredményt ért el Jobbágy Sán­dor 120, Cseh Imre 115, Zádor Sándor 118 százalékos teljesítménnyel és ugyancsak selejtmentes munkával. Ezek az eredmények bizonyítják, hogy a Simontornyai Bőrgyárban a munkafegyelem megszilárdításával még nagyobb győzelmek születhetné­nek. A tervek teljesítése és túltelje­sítése tehát rajtuk múlik. A Pártnak harcra kell mozgósítani a munkásosz­­tályt, egész népünket ötéves tervünk idei feladatainak teljesítéséért, olyan harcra, amely ötéves tervünk meg­valósítását, népünk felemelkedését, a békét szolgálja. a Növekszik az állattenyésztő telepek villamosítása a Szovjetunióban A Vitebszk vidékén lévő „Mejevo“ szovházban gépesítették azokat a fan­tos munkafolyamatokat, amelyek a mezőgazdaságban, a­z ál­lat­tenyésztő­­telepeken és a gazdaság mellékága­­zataiban sok munkát igényeltek. A „Mejevo“ szovházban jelenleg körül­belül 50 vill­­any motor működik. Az állattenyésztő telepeken az állatokon működő itatóvályuit olyan vízsz­iva­t­­­t­yús készülékkel látják el, amelyet egy ember kezelhet.­ Így 12 munkás sza­ba­du­l fel a vízé­or dús adói. Villa­mosították a takarmányelőkészítő gé­peket i­s. Az olajos pogá­csák fel­ap­rítása munkaf­oly­ama­tának gépesítése révén­ 8 ember szabadult Afef er­nek­ a munkának a végzése alól és így a szevhóz évente körülbelül 50 ezer ru­­belt takarít­ meg. Ezenkívül a gépesí­tés lehtővé teszi, hogy minden öt napban egy tonna takarmányt takarít­­sanak meg. Most a szovházban elő­készületek folynak a cséplés gépesí­tésére. Ugyancsak teljesen gépesítették a szovház építkezési munkálatait. Ez 10 százalékkal csökkenti ezek­n­ek a mun­kálatoknak költségek és tíz, meg tíz embert szabadít fel az ilyen munkála­­tok a­lól, aminek következtében ezek az emberek más munkaterületeken végezhetnek építő munkát. iVEMZETTCOZI KERJIESEK Titoék diplomáciai háborút készítenek elő a Balkánon Miután a Tito-banda nyíltan is csat­lakozott az imperialisták táborához, a titoista diplomácia minden erejével egy agresszív balkáni háború kirob­bantásával foglalkozik. Mesterkedéseik elsősorban a szomszédos Bulgária és Albánia ellen irányulnak. A második világháború befejezése után Jugoszlávia éles ellentétbe került a környező kapitalista országokkal. Olaszországgal Trieszt, Ausztriával Szlovén-Karinthia, Görögországgal Eger Macedonia miatt. Ezek az érdek­ellentétek akadályozták egy újabb bal­káni háború kirobbantását. a Tito­­banda ezért, miután nyíltan csatlako­zot az imperialistákhoz, amerikai gaz­dái parancsára katonai szövetséget kö­tött a környező kapitalista országok­kal. Annak az egyezségnek, mely megerősí­tette a Tito-banda és a reakciós osztrák kormány barátságát. Szlovén Karinthia volt az ára. Ennek ellené­ben Ausztria elősegíti, hogy a Xyucal- Németországból küldött fegyve­szálít­­mány zavartalanul jusson el Jugoszlá­viába. A titoisták ez év januárjában felvették a diplomáciai kapcsolatot Ausztriával. Ezt az egyességet ez év február­jabart egy új kereskedelmi szerződéssel tetőzték be, mely Jugo­­­szlávia és Ausztria hadiiparát szolgál­ja A Tito-banda hasonló barátsági szerződést kötött a klekiko-fasiszta Ite Gasperri kormánnyal. Tito, hogy az angol-amerikai imperialistáknak to­vábbra is tengeri katonai bázissal szol­gáljon — lemondott Triesztről. De G»»perivel való barátságukat ezen túl azzal is megvásárolták, hogy 1950 de­cember 24-én lemondtak az Olaszor­szág által fizetendő jóvátételről. A Tito-fa­siszták a görög monarcho­­fasi­sztákkal mélyítették el legjobban baráti kapcsolataikat. Ez a barátság 1949-ben kezdődött, mikor a Tiri­­handa Kajniakesalánbarn é­s Vicsiben hátbatai­ar­ta a görög néphadsereget. Hogy milyen jelentősége volt ennek a­­z Ijas támadásnak, legjobban Amerika helyettes külügyminisztere, Perekins fejtette ki, mikor azt mondta: ..Jugo­szlávia segítsége a görög partizánok ellen, nagyban hozzájárult Göröország normális állapotának helyreállításá­hoz.“ A titoisták ezután aljas szerződést kötöttek a monarcho-fasiszta kor­mánnyal, melynek értelmében további segítséget nyújtanak a szabadságáért harcoló égei macedón nép ellen. A múlt év végén, a titoisták helyreállí­tották a diplomáciai kapcsolatot a nm­­narehofasiszta Görögországgal és Ra­dosa Jovanovicsot, ,,Szolját“, a kom­munisták hírhedt gyilkosát nevezték ki athéni követnek. A Tito-banda­­ te­­óta egymásután szolgáltatja ki Athén­nak a görög szabadságharc hős halottai­nak és emigránsainak Jugoszláviába menekített gyermekeit, akik ellenszol­gáltatásul elősegítik, hogy Szaloniki kikötőjén keresztül szállítsák Jugoszlá­viába az USA-ból érkező hadianyagot. A Belgrád—Szaloniki vasútvonal, melynek Tito jelentése szerint „óriási stratégiai és gazdasági jelentése van“, ugyancsak kiépítették. Athénben, Belgrádban és Konstanti­nápolyban amerikai megbízottak jelen­létében tárgyalásokat folytatnak egy Jugoszlávia — Görög—Törökország köz­ti ,.Balkáni katonai blokk“ létesítésé­ről, mely a tervezett Földközi-tengeri paktum f­őn­tőere lenne. A Belgrád—Athén—Ankara három­szög nyíltan támadó éle közvetlenül a népi Demokratikus Bulgária ellen irá­nyul. A most megalakuló ,,Balkáni ka­tonai blokk“, mint Venizelosz kijelen­tette, 80 hadosztállyal fog rendelkezni. Merenth­is tábornok szerint ,,észak fe­lé képes lesz offenzív ténykedésre“ (vagyis Bulgária megtámadására), az athéni miniszterelnök pedig nyíltan beszél a „dunai hajózás“ előkészítésé­ről. A balkáni i­szinmanisták, Venize­losz, T­ito és De Gasperi kormányai nyíltan készülődnek a népi demokrati­kus Albánia megfojtására. A monar­chofasiszta Görögország mind a mai napig mesterségesen koholt hadiálla­­potban van Albániával. Tiboék, a görög monarchofasiszták és az olasz fasisz­ták levegőben és tengeren állandó ar­cátlan és egyre erősödő provokációkat hajtanak végre az albán határon. A belgrádi, római, athéni kém­szolgálat speciálisan képzett kémeket, árulókat és terroristákat dob át Albániába, hogy ott felforgató tevékenységet fejt­senek ki. A görög Kommunista Párt leleplezte és maga az imperialista saj­tó is beismerte, hogy Rómában, Athén­ben és Belgrádban — Washington ál­dásával — egyre fokozódó ütemben szőnek sötét terveket Albánia ellen. Ez az állapot még fokozottabb harc­ra ösztönzi Jugoszlávia népét Hroék ellen és a béke megőrzése érdekében *#*'•*-. ..-S’ A kommunista sajtó a kollektív nevelés eszköze Egyik legfontosabb feladat Pártu­nk célkitűzései között a pártélet színvo­n­a­lának emelése.­­ A párt­­szervezet erejétől függ a tömegeknek, az üzemek gazdasági és kulturália intézményeik munkájára gyakorolt hatása. Minél erősebb és összeforrot­­tabb a pártszervezet, minél­ magasabb belső életének színvonala, annál ki­terjedtebb és mélyebb lesz hatása, valamennyi szervezet munkájának, annál gazdagabb gyümölcsöket hoz­­a tömegek között végzett politikai és agitációs munkája. A pártszervezete­­ken nyugszik a felelősség,, a dolgo­zók politikai neveléséért is. Ehhez a ne­velő munkához nagy segítséget ad a k­ommunista sajtó. A szocializmust építő tömegek kollektív propagan­distájának, agitátorának és szervező­jének a szerepe és feladatai ilyen viszonyok között megnövekedett. A kommunista sajtónak nagy te­­kint­élye van a tőkés országokban is, mert következetes harcot vív a dol­gozók érdekeinek védelmében. Lelep­­­lezi a demokratikus és szabadságjo­gok ejt­ipróifi az amerikai imperia­listák Korea békés népét öldöklő bű­nös háborúját. A kommunista saj­tó a kapitalista országokban harcol a munkások élet­színvonalának leszorí­tása ellen. A kommunista pártok saj­­tója küzd a szociális­ átalakulásért fo­lyó harcban. Ismerteti a Szovjet­unió és a népi demokratikus orszá­gok békés politikáját, népi demo­­kratikus országokban a kommunista sajtónak a Szocializmus építés­e, a tö­megek nevelésében nagy szerepe va­n. Ala­poalm és minden vonatkozásban megmutatja a naptömegeknek, men­­nyire megerősödött a Szovjetunió­vezette demokratikus béketábor. A kommunista sajtó szigorú párt­­szerűsége — bármilyen kis cikk, bár­milyen tájékoztató hír közlésekor is mindenben megmutatkozik: általános irányvonalában éppúgy, mint harcos támadó szellemében­, valamint a búr. Zisoá ideológia tántoríthatatlan lel^p­­tezéséb­en. A pártsajtó éles fegyver a Párt [UNK] kezében, mert összekapcsolja a tömegekkel a nap minden órájában, beszél a munkásosztállyal, a dolgo­zókkal. Pártunk 11. kongresszusán • Rákosi elvtárs feltárta­ azokat a hiányosságo­kat, melyek komoly veszélyt rejte­nek magukban népgazdasági tervünk további építésében [UNK], a szocializmus alapjainak lerakásában. A felemelt ötéves terv iparunk és mezőgazdasá­gunk fejlődése, fokozottabb követel­mények ellé állít bennünket. A nem­zetközi helyzet éleződése is aláhúz­za ezeket a követelm­ényeket velünk szemben. Világosan látnunk kell azt, hogy ahova nem­, ér el a pártsajtó, ott az ellenség magyarázza meg a dolgo­zóknak ezeket a kérdéseket. Az ellen­­ség tevékenysége sokkal kisebb mér­­tékben talál talajra, ha a dolgozókat a sajtó rendszeres olvasóivá tesszük. Feladatunk, hogy a pártsajtó eljutta­tásán keresztül erősítsük a Párt és­ a tömegek közötti kapcsolatot, sajtón­ keresztül, a kezükbe adni a Párt és Rákosi elvtárs szavait. A napi sajtó olvasásával a nemzet­közi helyzet megismerésével, a dolgo­zók éles fegyver birtokába jutnak a reakció elleni harchoz, gazdasági erőnk megismerésével még szilárdabb és harcosabb támaszaivá válnak bé­kénk építésének. Jól foglalkozik a sajtóugrációval a Paks községi­ MDP alapszervezet, ahol népnevelő-értekez­let tárgyának egyik pontjaként szere­pel a megyei pártbizottság lapjának a terjesztése. Versenyben viszik a lapterjesztést, a paksi Ruházati Nép­bolt dolgozói, a fö­ldművesszöve­tke­­zettel. Eredmény: a Ruházati Népből* 3 nap alatt 13 új­ előfizetőt gyűjtött és lelkesen dolgoznak tovább. A föld­művesszö­vetkezetnek iparkodnia kell, hogy a versenyben nehogy alaposan lemaradjanak. Orova elvtárs Paks-gy­apai állami gazdaság dolgozója a­ járási sajtóbi­zottság tagja az állami gazdaságban és­ üzemegységeiben 72 új előfizetőt szervezett be. Kommunistához méltó­an teljesíti a reá bízott feladatot. Szmola elvtárs, a bölcskei gépállo­más traktorosa. 22 előfizetőt szerve­zett­ be. Ezek az eredmények lelkesít­sék elv­társa­inkat és népnevelőinket a pártsajtó terjesztésében. Az agitá­ció csak akkor várhat hatásos fegy­verré a kezükben, ha helyesen tud­ják alkalmazni. Ha elsajátítják a bol­sevik agitációt. „A bolsevik agitáció első sajátossága, hogy hű az eszmé,­hez.“ Ereje annak magas eszmei tar­talmában rejlik. Agitációnk eszmei tartalmát csak rendszeres politikai képzésünkkel tudjuk biztosítani.­­ Az agitáció második sajátossága annak igazságában rejlik. Mindig a valóságot, a nehézségeket, hiányos­ságokat nem elkendőzve, hanem fel­tárva viszi a dolgozók közé. A bol­sevik agitáció harmadik sajátossága, hogy világos. Az agitációnak egysze­rűsége és hozzáférhetősége a bolsevik­­ agitáció legfontosabb tulajdonsága. A negyedik sajátossága a bolsevik agi­tációnak, hogy célirányos, konkrét és hatékony. A helyi eseményekkel és az előttünk álló feladatokkal kell összekapcsolni.­ A bolsevik agitáció ötödik sa­játossága,­ hogy harcos és támadó. Le kell leplezni azokat az érveket, melyek tudatlanul, vagy tu­­datosan az ellenség hangja. Agiit­á­­ciónknak az emberek tudatában lévő kapitalista maradványok ellen kell irányulnia. Rá kell mutatni, hogy ezek a hangok az ellenséget szolgál­ják. A megnövekedett feladat fokozott felelősséget hárít minden sajtóbizott­ságra. Kötelességünk megjavítani agi­­tációnkat. Lenin elvtárs az időszak­­sajtónak a Párt életében betöltött szerepéről írt 1901-ben „Mivel kezd­jük" című cikkében: „A lap szerepe azonban nem korlátozódik kizárólag az eszmék terjesztésére és a politikai szövetségek politikai nevelésére és megnyerésére. A lap nemcsak kollek­­tív propagandista és kollektív agitá­tor, hanem kollektív szervező is. Eb­ben az utóbbi tekintetben a lapot ahhoz az állványzathoz lehet hason­­lítani, amelyet az épülő ház körül emelnek, s amely megjelöli az épít­mény körvonalait, megkönnyíti az érintkezést az egyes építőm­unkások között, segítségükre van a munka elosztásában és a szervezett munka útján elért közös eredmények áttekin­tésében.'' Köszöntük a bírálatot... „Nem furakod­hat be sorainkba többé az ellenség" A Tolnai Napló május 26-i számában „Építőipari pártszer­vezeteink feladata“ cím alatt megjelent vezércikkének reánk vonatkozó részével kapcsolat­ban az alábbiakat közöljük: A cikkben foglaltakat, mint helyes és építő kritikát szívesen fogadtuk és azt köszönjük. Üzemi pártszerveze­tünk szervezeti és politikai egységé­nek kiépítését és megerősítését első­rendű feladatnak tekintjük és tekin­tettük eddig is. Az ellenség, mint azt gyakran tapasztaluk, mindenhova igyeksik befurakodni, így a mi mun­­k­ah­elyünkre is sikerült az ÜB titkári tisztség­be bejátszani magát egy ilyen bomlasztó elemnek. Minthogy hóna­pos pártiskolán voltam Szekszárdon, ezalatt az idő alatt az ÜB titkár sú­­lyos visszaéléseket követett el, s ami­kor legelső alkalommal értesültem a pártiskolán rossz munkájáról, azonnal nyomoztam az ÜB titkár múltbeli ma­gatartása és kiléte iránt, s az ered­­mények azetóta azonnal eltávolítottak a tisztségből. Minthogy pártiskolán létem ideje alatt is állandó összeköt­tetést tartottam­ fenn a munkahellyel, * így minden intézkedést időben meg­­tudtam s így sikerülhetett az, hogy az ÜB titkárt leleplezhettük és eltá­­volíthattuk. Igaz ugyan, hogy már okozott káro­kat, így az ebédkiszállítással kapcso­latban is kitudódott, hogy a kiszállítás előtt először jó étvággyal beebédelt és csak azután ballagtak ki a dolgozó szaktársakhoz az étellel, ami termé­szetesen vagy hideg állapotban­, vagy késve­ érkezett meg hozzájuk. Ezt azonnal orvosolták is, mert csak egy ízben fordult elő, hogy késve 4 órára érkezett ki az ebéd, de az ÜB titkárt eltávolították, akiről kitudódott, hogy 1921—1932-ig csendőr volt és meg­szerezte magának a párttagsági köny­vet és ezzel­ aljas módon visszaélt. Ez nem lehetett más, mint az ellenség beépítettje, aki, amikor magára ma­radt egy kis­ időre, kihasználta az al­kalmat és romboló munkát végzett. Okultunk és a nagyobb éberség hat át valamennyiünket, ilyen nem for­dulhat elő többé és biztosak vagyunk abban, hogy sorainkba többé semmi­féle fondorlattal sem furakodhat be az ellenség ügynöke. Szőke János A Betonútépítő Vállalat tolnai párt­szervezete üzemi titkára j íré mmfcjsl­ertt»-­­ 8 Gyűjtsük az anyarozsot! Dolgozó parasztok Az anyarozs ilyen fontos gyógy­növényünk egyike, melyből fontos gyógy — d­zsi. Az anyarozs jó áron értékelhető. Beváltják a helyi Földműves­­szövetkezetek.

Next