Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-06-08 / 131. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ’701NAI If NAPLÓ A MAI SZÁMBAN: AZ HD P TOLNÁM EGY I I PÁRT BIZ OTT JÁOA­ NAK LAPJA­IBA, Evfolyam, ni. szám ara 30 FILLÉR PÉNTEK­ i»öl 4L ML* * A szovjet kormány válaszjegyzékének nyugati visszhang­­ja (2. o.) — A titoista vezetők dőzsölnek, míg a nép nyomorog (2. o.) — A rácegresi állami gazdaság Őri b­­­li* munkacsapata naponta 130—150 százalékra teljesül normáléi (3. o.) — Hatalmas arányú folyamszabályo­zási munkálatok Kínában (3. o.) — Sürgősen fogjunk hozzá a gabonatárolóhelyek rendbehozásához (3. o.) — Mitsél több tanulót az iparba! (4. o.) J Szilárd,szocialista munkafegyelmet! Nagy feladatokra vállalkozott a mi népünk. Arra vállalkoztunk, hogy megvalósítjuk a módosított ötéves tervet, amihez fogható ha­talmas építőmunka még soha sem állott dolgozóink előtt. E nagy feladat megvalósításához nem elég csak az új gyárak, az új gépek se­gítségére számítani. Elsősorban a gépek irányítóira, minden egyes dolgozóra kell támaszkodni. Az ötéves terv sikerének egyik alap­vető feltétele a szocialista munka­fegyelem megszilárdítása. A magyar nép sok évtizedes ál­ma teljesül: felépítheti hazájában a szocializmust. Csakhogy a szo­cializmus teljes győzelméhez a­z is kell, hogy elérjük és túlszárnyaljuk a kapitalizmus termelékenységének színvonalát, hogy gazdagabbá tud­­juk tenni a társadalmat, mint a ré­­gi rendszert. Ezt pedig csak akkor érhetjük el, ha nálunk szilárd a munkafegyelem és másfajta, mint a kapitalisták üzemeiben. ,,Az új fegyelmet, a munkafegyelmet, az elvtársi kapcsolat fegyelmét, a szovjet fegyelmet valóban a dolgo­zók és kizsákmányoltak milliói te­remtik meg — tanította Lenin elv­társ. — Ez nehéz feladat, de há­lás feladat is, mert csak akkor, ha ezt gyakorlatilag megoldjuk, csak akkor ütjük be az utolsó szeget abba a koporsóba, amelyben a ka­pitalista társadalom nyugszik s amelyet mi földelünk el." Hogyan alakult üzemeinkben a munkafegyelem? Százezer és száz­ezer olyan munkásunk van már, akinek húsává,vérévé vált a lelki­ismeretes, odaadó, szocialista mun­­ka, ezrével és tízezrével születtek meg a munka új hősei. Enélkül nem érhettük volna el azokat a­­ nagy sikereket, amelyek az első negyedévi terv teljesítése során születtek. Az eredményekhez hoz­zájárult a Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusának, valamint, ha­zánk felszabadulása ünnepének, április 4.nek tiszteletére kialakult szocialista munka­verseny. De ugyanakkor nem hunyhatunk sze­met afelett, hogy még mindig akadnak nagy számban fegyelme­zetlenségek. Kétségtelenül előreha­ladtunk a munkafegyelem meg­szilárdításáért vívott harcban, de korántsem haladtunk elég gyorsan. Különösen az építőiparban gyakori a munkafegyelem megsértése. Nem egy üzemünkben, megyénk­ben is, maguk a műszaki vezetők, vagy funkcionáriusok mutatnak rossz példát. A Simontornyai Bőr­gyárban az újítási felelős mutat példát a későnjárásban. De mutat­kozik ez más formában is. Még mindig sok az olyan dolgozó, aki minden elfogadható ok nélkül egy­szerűen távolmarad munkahelyétől, így nézett ki még nemrégen a helyzet a Tolnai Selyemgyárban. A pártszervezet jó felvilágosító és ellenőrző munkájának eredménye, hogy ma már nincs indokolatlan hiányzás, vagy nagyon ritka eset­ben fordul csak elő. A fegyelme­zetlenség másik formája az, hogy a munkások egy része nem hasz­nálja ki eléggé a munkaidő min­den percét, hanem könnyelműen elbeszélget, feleslegesen jön,megy, néha hosszú tízperceken át. Különösen káros formája a szo­cialista munkafegyelem megszegé­sének a munkaerővándorlás. Most tavasszal különösen jelentkezik ez. Mi az oka a munkaerő hullámzás­nak? Sztálin elvtárs világosan rá­világít ezekre a kérdésekre, amikor azt mondja: .­a munkabér helyte­len rendszere, a fizetési tarifák rendszerének helytelensége, a ..bal o­ dallas" egyenlösdi a munkabé­rek terén. Az egyenlösdi odave­z­et, hogy r? képzett munkás kény­telen egyik üzemből a másikba át­menni mindaddig amíg végre olyan üzemre akad, ahol kellőképpen tudják értékelni a képzett mun­kást. Ez az oka az üzemből üzem­be való általános vándorl­ásnak, a munkaerő hullámzásának." Ahhoz, hogy ezt a bajt kiküszöböljük, — mondotta Sztálin elvtárs, —­ meg kell szüntetnünk az egyenlősdit és el kell vetni az elavult tarifarend­­szert. De ez még nem minden. Ah­hoz, hogy a munkásokat az üzem számára lekössük, szükség van még a munkások ellátásának és la­kásviszonyainak további megjaví­tására is. Tehát: megszüntetni a munkaerő hullámzását, megszün­tetni az egyenlősdit, helyesen szer­vezni meg a munkabérek ügyét, javítani a munkások mindennapi életszínvonalát — ez a feladat.­ Ezt szolgálja a módosított ötéves terv. Az a dolgozó, aki önkényesen kilép munkahelyéről, kormányunk rendelkezése értelmében közvetle­nül megkárosítja magát, családját. Az új munkahelyen csak jóval ke­vesebb fizetett szabadságidőt kap, kevesebb táppénzt fizetnek neki. Az igazolatlanul mulasztott munkana­pokat levonják a rendes szabad­ságidőből. Mi az oka annak, hogy mindezek ellenére még mindig elég gyakori a fegyelmezetlenségé Ahol laza a fegyelem, ott azért el­sősorban a termelés vezetője a fe­lelős. Őt bízta meg az állam az­zal, hogy tartson rendet, fegyel­met­ az üzemben, biztosítsa a ter­melés zavartalan menetét. Mégis nem egy gyárigazgató szemet húny, ha valahol fegyelmezetlenségre bukkan, vagy ha már elkerülhetet­lenné válik a büntetés, akkor olyan enyhén ítél, hogy az szinte biztat a további rendbontásra. De előfor­dul az is, hogy a gyárigazgató nem szerez tudomást a fegyelmezetlen­ségről, mert már lenn a műhely­ben a művezető, a mester „nézi el."* Ez liberalizmus aztán szabad te­ret enged az ellenségnek, az üze­meinkben megbúvó jobboldali szocdemeknek, akik tudatosan igyekeznek lazítani a munkafe­gyelmet. Megengedhetetlen az ilyen meg­alkuvó magatartás! Pártunk kon­gresszusán Rákosi elvtárs kifejtet­­te:­­,most, amikor a szocializmus építése, a béke védelme fokozott feladatokat ró ránk, még inkább el kell várnunk kádereinktől, hogy keményen megállják helyüket, szi­lárdak, elvhűek és következetesek legyenek. Aki most, a nyugodt, biztos fejlődés mellett — figyel­meztetett Rákosi elvtárs —, már tétovázik, lemarad, az ellenség uszályába kerül, az kritikus hely­zetekben még kevésbbé fogja meg­­állni a helyét s csődöt." m­ond. Ezért e téren fel kell fokozni, meg kell szigorítani a követelménye­ket." De persze nem elég csak az igazgatói intézkedésekkel harcolni a fegyelemért. Pártszervezeteink és szakszervezeteink, a népnevelők és bizalmiak is fordítsanak nagyobb figyelmet erre a fontos kérdésre. Ma még gyakori eset, hogy egy munkás elkésik, vagy társai szeme­ láttára fecsérli az időt — népne­velője mégsem tartja fontosnak, hogy odamenjen hozzá és felvilá­gosítsa, milyen kárt okozott ez­zel. A kommunisták nem ismerhet­nek szebb, magasztosabb feladatot, mint hogy harcoljanak az új mun­kásosztályért: kü­zdjenek azért, hogy minden munkásból öntuda­tos, hazáját szerető, munkájáért lelkesedő, fegyelmezett dolgozó váljék. Ez az új szocialista ember — ez a mi munkánk legfőbb ered­­ménye, ez sikereink kimeríthetetlen forrása, ez legyőzhetetlenségünk egyik záloga. , N | A Iion­a b­á«Ii járás halad az élen a növén­yápolási m­­itn­kálatokban Megyénk területen nagy lendület­tel­ folynak a növényápolási munká­latok. Dolgozó parasztságunk tudja, hogy a növényápolási munkálatok si­keres elvégzésétől is függ, hogyan tud felkészülni az aratásra. Az ara­tás megkezdéséig alig két-három hét van vissza. Ezalatt a rövid alatt nagy súlyt kell fektetni a növényápolási munkálatokra, hogy azok idejében el legyenek végezve. Dolgozó paraszt­ságunk a munkák sikeres elvégzésé­nek érdekében eddig is versenyben végezték munkájukat, igyekezzenek azonban ezt a versenyt az eddiginél sokkal jobban kiszélesíteni és azt to­vábbvinni az aratás, betakarítás és cséplési munkákra, valamint a begyűj­tés teljesítésére is. A növényápolási munkálatoknál ki­bontakozott versenyben járásaink kö­zü­l az utóbbi jelentések alapján a bonyhádi járás halad az élen. A járás termelőszövetkezetei a növényápolási munkálatoknál az első sarabolásokat és kapálásokat csaknem teljes egészé­ben elvégezték. Megkezdték a növé­nyek egyelését és a második kapálá­sát. A cukorrépa második kapálását 30,1 százalékban, a kukoricáét­ 4,8, napraforgóét 8,2, a gyapot egyelését 14,6 százalékban végez­ték el. A járás egyéni, dolgozó parasztsága is felzárkózik a termelőszövetkezeti csoportok mellé és alig pár száza­lékkal marad le a növényápolási mun­kálatokban. A gyönki járás a második helyet érte el a verseny során s mellé szo­rosan felzárkóznak a­ dombóvári és a tamási járások is. Lemaradás mutat­kozik azonban a szekszárdi és paksi járásban, ahol nem bontakozott ki kellően a versenymozgalom. A legnagyobb lemaradás azonban Szekszárd városnál mutatkozik, ahol a termelőszövetkezet a cukor­répa egyelését ugyan elvégezte, de az első kapálásról még jelen­tést sem tett, ami arra mutat, hogy azt meg sem kezdte. A­ kukorica egyelését ás első kapálását is csak 47 sz­áz­alékban vé­gezte el. Burgonya első kapálását 71 százalékban, míg a napraforgó egye­­lését és kapálását 100 százalékra el­végezte. A város egyéni dolgozó pa­rasztsága a­ cukorrépa egyelését 91,6, az első kapálását 60,5, a kukorica első kapálását 67,8, a napraforgó első ka­pálását és egyelését 68,5, a burgonya első kapálását 98,8, az első töltöge­­tést pedig 11,4 százalékban végezték el. A növény­ápolási munkák­ mellett nem feledkeztek meg termelőszövet­kezeteink és egyéni, dolgozó paraszt­ságunk az évelő növények kaszálása­­­ ó­t sem és azt 100 százalékig teljesí­tették, míg a rétek kaszálását 30 2 százalékra teljesítették. Termelőszö­vetkezeti csoportjaink és dolgozó pa­rasztságunk továbbra is használják ki a jó idők minden percét, hogy a mu­tatkozó lemaradásokat behozva, ide­jében felkészülhessenek az aratás meg­kezdésére. Versenyben az ötéves terv sikeréért, Kimagasló eredmén­yek a szekszárdi MA y•Hát ötéves tervünk célkitűzéseiben népi demokráciánk törhetetlen békeakara­­ta, békés építő szándékai tükröznek­ Ötéves: tervünk feladatainak növelése, a szocializmus felé­ való fejlődésünk ütemének meggyorsítása azt is céloz­za, hogy egyre növekvő erőve­l járul­junk hozzá a békeszerető országok, az egész békevilágtábor egységének, ere­jének, az imperialista tábor feletti erő­­fedényének további megs­zilárdításához. Minden dolgozó tudja, hogy az ötéves terv teljesítése érdekében kifejtett te­vékenység, békeharc. Ezt tükrözik vissza dolgozóink min­dennapi lelkes munkájából, a hatal­mas termelési eredményekből. A szek­szárdi MÁV osztálymérnökség dolgo­zói is versenyük szélesítésével, ered­ményeik túlszárnyalásával, ötletekkel, újításokkal harcolnak tervük végre­hajtása, az ötéves terv, a béke terve megvalósítása érdekében. Az osztály­mérnökség minden pályamesteri sza­kasza versenyben áll egymással. Min­den dolgozó kötött hosszúlejáratú ver­senyszerződést, amelyben tervük telje­sítését, illetve túlteljesítését, eredmé­nyeik fokozását vállalták. A május havi versenyben első lett az ötös pá­lya mes­cs­i szakasz. Sik­ő János csapata 128 százalékos átlagteljesítménnyel. Második a hármas szakasz. Szarka Jó­zsef csapata 125 százalékos átlagtelje­­sítménnyel. Harmadik, a négyes sza­kasz Keresztes György csoportja 123 százalékos átlagteljesítménnyel. Az osztálymérnökség május havi átlagtel­jesítménye 119 százalék volt. Ezt az eredményt minden dolgozó igyekszik túlszárnyalni, hogy a hé­tő­én értékelendő os­­­áh mérnökségek kö­zötti páro­sversenyből elsőnek kerül­hessen ki és kiváló eredményekkel já­ruljanak hozzá a béketábor növelésé­h­­ez, a béke megszilárdításához. A leg­utolsó kiértékelés szeri­nt Sütő­­ János csoportja kit százalékos részletered­ményt, Szarka József csoportja 132, Keresztes György csoportja pedig 128 százalékos részleteredményt ért el az utolsó dekádban. Ezek az eredmények a vágányszabályozási és kitérő szabá­lyozási munkában kimagaslónak é szá­m­í­tana­k. A/, osztály­mérnökség az e­lmúlt na­pokban tartotta­­ meg bá­­ aszéken ötlet­­napját. Számos jó e­­set került étéke­lésre és több mint 300 forint let­t kifi­zetve a dolgozóknak a használható, a­ munkát megkönnyítő ö­letekért. Nagy Sándor a szekszárdi osztály­­mérnökség lakatosa 2 ötletet nyúj­tott be, amelyért 40 forintot ka­pott és mindkettőt újításnak vezetik be. Az egyik újítás a nyom­távmérő módosí­tása, a másik a heggesztő pisztollyal való lyukfútásnál egy lyukas sablon bevezetése. Mindkét újítás megtakarí­­­tást eredményez, időben és munkában. ■ Ezek az eredmények is bizonyítják, h­o­gy a vasút dolgozói is harcban áll­nak a módosított ötéves terv Sikeres­, idő előtti teljesítése, a­­ szocialista vasút megteremtése érdekében. A „vaspari­­pa" dolgozói­­ is kemény, szívós mun­kává­ viszik következetes harcukat, a boldog jövő­, gyermekeik vidám, gond­talan életének megteremtése, a szo­cializmus megvalósítása érdekében. Kardos Albert 330 századra teljesítette normáját a kukoricakapálásban és 3’3 munkaegységet keresett Megyénkben a növényápolási mun­kálatok során termelőszövetkezeti cso­portjaink példát mutatnak egyéni dol­gozó parasztságunk felé- Termelőszö­­vetkzeteink és csoportjaink tagsága az eddig elért eredmények során fel­ismerte a versenymozgalom jelentő­ségét és azt igyekszik továbbszélesí­teni a növényápolási munkák minden vonalára. A csoportok tagsága kez­detben idegenkedve fogadta a mun­kaegységgel való számolást, ma már azonban azért folyik a verseny, hogy ki tudja azt jobb munkával túltelje­síteni, tehát ki tud több munkaegy­séget szerezni. A grábóci Alkotmány termelőszö­vetkezet tagsága között is kiszélese­dett a ,,jobb munkával, több munka­egységért“ folyó versenymozgalom, melynek során Kardos Albert a kukoricakapá­lásnál 330 százalék napi átlag­teljesítményt ért el, vagyis egy nap alatt 3,3 munkaegységet ke­resett. A kisszékelyi Szabad Nép termelőcso­­portban Katona Imre ért el 300 szá­zalékos átlagteljesítményt. A tamási Vörös Szikra tsz tagsága közül Bo­ros József érte el a kukoricakapá­lásban a legmagasabb eredményt, egy nap alatt 3,35 munkaegységet ke­resett. Termelőszövetkezeti csoportjaink tagjai a gyapotápolási munkálatoknál­­­ is. jó, eredményeket érnek el. Ezt mutatja az újszegi Béke termelőszö­­vetkezet tagságának példája is, ahol ifjú Takács Lajos, Varga Sándor és Hegedűs Ilona a gyapotegyelésben 145 százalékos napi átlagteljesítménye értek el. A­ páli Béke termelőszövet­kezetben a gyapotsarabolásban és az «gyű­lésben Gödör Borbála és Varga Julianna 200 százalékot, a kuko­ncakapálásban Sogorka Ferenc 130 százalékot értek el. Az értényi Dózsa termelőszövetkezeti csoportban ifjú Horváth József, a gya­potegyelésben 165 százalékos napi át­lagteljesítményt ért el. A tamási Vö­rös Szikra termelőszövetkezetben pe­dig a Szikra munkacsapat halad pél­damutatóan. A gyapotmunkálatoknál és az egyezésben 125 százalékos náci átlagteljesítményt ért el. A kertésze­tükben Pintér József munkacsapa­t­­vezető mutat­ példát, akinek napi át­lagteljesítménye elérte a 130 százalé­kot. .... Termelőszövetkezeteinkben a nö­vényápolási munkálatok mellett az állattenyésztés terén is jó eredmé­nyek vannak. A tamási Vörös Szikra termelő­szövetkezet tehenészetében Túr Imre tehenész 12 tehénnél napi átlag 13.5 liter tejet fej ki te­hénenként. A bonyhádi Dózsa termelőszövetke­­zetben Merkl János 12 teh­enet fej 11.1 liter tehenenkénti átlaggal. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy termelőszövetkezeteink tagsága felis­merte a verseny jelentőségét és igyek­szik munkáját úgy végezni, hogy a jobb és több termeléssel nemzetgazda­ságunk fejlődését, ötéves tervünk si­keres befejezését segítsék elő é; a béketábort erősítsék.

Next